Orbán a szuperállamiság felé tolja az uniót

Az Európai Unió a magyar elnökség idején olyan szabályokat készül elfogadni, amelyek alapján a tagállamok kormányait az eddiginél sokkal rövidebb pórázon lehet tartani. Európa hatalmas lépést készül tenni a szövetségi állammá válás útján. A sajtótörvény átírásánál sokkal súlyosabb kényszereket róhatnak majd a kormányokra Brüsszelből, ha az Orbán Viktor által is teljes szívvel támogatott terv megvalósul.

A magyar elnökség jelszava az erős Európa lett. A célt szinte mindenki üdvözli, örül neki a kormányokat összefogó tanács, az új törvényeket író bizottság, elfogadja a folyamatokat ellenőrző parlament nagy része is. Az viszont talán nem egyértelmű az európai közvéleménynek, hogy a jelszó mögött egy nagyon komoly változás igénye van. Olyan változásé, ami egyre több és élesebb olyan helyzetet hoz, amit a magyar kormánynak is át kellett élnie az elmúlt hetekben. A közös intézmények és azok képviselői egyre rövidebb pórázon tarthatják majd a tagállamok kormányait, ha az erős Európa jelszó mögötti terv megvalósul.

A DeDi most kivételesen kontinentális távlatra tekint, amire jó alkalom, hogy a magyar kormány láthatóan elkötelezetten és keményen végig akarja vinni az elnökségi programot. Az erősebb Európa és az ezzel nyilvánvalóan együtt járó gyengébb tagállamok felé menő programot.

A kódszavak mögött rövidebb a póráz

Amikor olyan brutális kódszavak jönnek elő a magyar elnökség kapcsán, mint európai stabilitási mechanizmus, az európai szemeszter vagy a közös gazdasági kormányzás, akkor ugyanannak a folyamatnak a részeiről van szó. Arról, hogy az EU rákényszeríthesse a tagállamokat a takarékos gazdálkodásra.

A racionális terv nyomán sokáig tabunak számító távlat nyílik. Az EU a közösebb gazdasági kormányzással egyre inkább kezd hasonlítani egy szövetségi államra, és ezzel párhuzamosan egyre szűkül a helyi kormányok mozgástere.

A mostani nagy tervek mind abba az irányba mutatnak, hogy az EU intézményei hatékonyan, büntetések terhe mellett bírhassák rá a kormányokat a spórolásra. Eddig is voltak eszközök, amelyek a túlzott eladósodást voltak hivatottak megakadályozni, de a szabályokat nem tartották be, a szankciók elmaradtak.

A válság kötelez

A lassan három éve nyomasztó gazdasági válság és egyes tagállamok súlyos pénzügyi zavarai cselekvésre kényszerítették a közösséget, és tavaly kora őszre eljött az a pont, hogy mindenki beadta a derekát elismerve, hogy összefogással kell kijavítani a strukturális hibákat. Az új rendszer irányait az EU-tól szokatlan gyorsasággal lerakták, a magyar elnökség feladata, hogy a kijelölt úton végigterelgesse a tagállamok kormányait. A bizottság magától is erőlteti az ügyet, és szerdán Strasbourgban világossá vált, hogy a parlament sem fog ellenkezni.

Adósságtól betegen

Amikor Orbán Viktor az elnökségi programot ismertette, szó szerint idézett Charles Grant, a CER (Centre for European Reform) nevű brit kutatóintézet vezetőjének január 13-ai tanulmányából. Ebben arról beszélt, hogy Európa betegségének diagnózisában mára mindenki egyetért, legfeljebb a terápián van vita (a betegség az eladósodás).

Ugyanakkor az is látszik, hogy nagy vita a közeljövőben a terápiáról sem lesz. Részben már elindultak, részben előkészítés alatt vannak azok a folyamatok, amelyekkel kezelni akarják a bajt, és a mostani kiélezett helyzetben aligha van idő arra, hogy új alapok készüljenek. A magyar elnökség nem is akar ilyen új kezdeményezéseknek teret adni, és ebben fontos partner lesz a Juan Manuel Barroso vezette bizottság és a mostani terápiát legkeményebben sürgető Németország is.

Addig nyújtozkodj!

A megoldás arról szól, hogy a tagállamok költségvetéseit a közösség kordában akarja tartani. Aki bajba jut (értsd: csődbe kerül), azt megmentik a többiek, de ennek ára a nemzetközi bábáskodás lesz. Talán még szigorúbban is, mint amit az IMF szokott előírni, amikor kölcsönad. A következő évi költségvetések főbb irányait már tavasszal be kell mutatniuk a kormányoknak, és a bizottság és a tanács is osztályozza a terveket. Az irreálisnak ítélt ötletekkel próbálkozók dorgálásra, a túlköltekezők komoly büntetésekre számíthatnak.

Egy ilyen változtatás után nemcsak olyan kínos helyzeteket kell majd átélniük a tagállamok kormányainak, mint hogy kénytelenek megígérni, átírják a médiatörvényüket a bizottság javaslatai szerint. Ennél sokkal keményebb kényszerek következhetnek. Nem tudnak majd annyi pénzt arra fordítani, amire akarnak, ha azt veszélyesnek ítélik meg a közös intézmények.

Medgyessy Péter száznapos programját például a most épülő rendszer szerint csírájában fojthatná el az EU, hiába szerepelt a nagy fizetésemelés a választási ígéretek között. Az adóztatás és a költekezés legnagyobb része eddig nemzeti hatáskör volt. Ha az új rendszer felépül, akkor az EU közvetetten ezekbe az ügyekbe is beleszólhat.

Szövetségbe forr

Ez az irány arra visz, hogy Európa gyorsabban lép a föderalizmus irányába, mint azt akár csak három éve a kontinens bármelyik vezetője képzelte. A közös ügyeket óvatosan tágító, 2009 végére elfogadott lisszaboni szerződés nehézkes ratifikációja után az volt a hangulat, hogy most leáll a közösség megerősítése, nagy reform egy ideig ne legyen. A válság felülírta ezt, és elképesztő gyorsasággal indult el az EU hatásköreit bővítő folyamat.

A magyar elnökség idejére kijelölt út persze nem légből kapott. Már az euró bevezetésekor vázolt első tervek idején felmerült, hogy a közös pénz stabilitásához összehangolt gazdaságpolitika is kell. A közös pénz igénye pedig a közös piac létéből következett, az EU belső logikája eleve elrendelte az egységesítés erősödését. Csak a tempó látszik különösen gyorsnak, az irány évtizedek óta egyenes.

A közös pénz bevezetése utáni általános gazdasági fellendülés ugyanis eltakarta a szétszabdalt gazdaságpolitika okozta kockázatokat. Most, hogy nagy baj van, és több eurót használó tagállam is elképesztő fizetési gondokkal küzd, a közösség odáig jutott, hogy vagy bukni hagyja a közös pénz projektjét, és ezzel a teljes unió létét, vagy rászánja magát, hogy váratlanul nagyot lépjen a szövetségi állammá válás felé vezető úton.

Az induló átalakulás igazi vitái csak évek múlva jönnek el. A gazdasági kényszer hatására felpörgetett egységesítés körüli problémák akkor jöhetnek elő, ha újabb konszolidált, fellendülő időszak jön el az európai gazdaságban. Egyelőre kénytelenek elviselni a kormányok, hogy a biztosítékok reményében az EU diktáljon nekik.

Az új rendszer próbája akkor jön el, amikor egy kiegyensúlyozottabb helyzetben egy tagállam vezetőjét nem egy sajtótörvény miatt állítják szégyenpadra, hanem a költségvetésébe, autonómiájának legfontosabb törvényébe piszkálnak bele Brüsszelből.

A sajtótörvénye miatt kritizált magyar kormányfő most e lehetőség megteremtésére esküdött fel. Ezért is mondja el tízpercenként minden európai fórumon, hogy a magyar költségvetési célokat olyan szigorúan betartják majd, hogy egész Európa csudájára járhat.