Fegyvermester: Az felelős a tragédiáért, aki Alec Baldwin kezébe adta a pisztolyt

Ahogy korábban az Index is megírta, Alec Baldwin a Rust című westernfilm forgatásán lelőtt két embert egy, a forgatáshoz használt fegyverrel; egyikük életét vesztette. A hatóságokat helyi idő szerint csütörtökön 13 óra 50 perckor értesítették az esetről. Közlésük szerint egy nő és egy férfi sérült meg. Előbbit később a 42 éves Halyna Hutchinsként, a film operatőreként, utóbbit a 48 éves Joel Souzaként azonosították, aki a film rendezője. 

Hogy miként történhetett meg a tragédia annak ellenére, hogy a forgatásokon elvileg hatástalanított fegyvereket használnak, az a Retro Rádió ma reggeli műsorában is szóba került. 

Ez egy kellékfegyver volt, mint mondták, vaktölténnyel, bármit is jelentsen ez. Nyilvánvalóan most olyan más eseteket is felelevenítenek az újságírók, amelyek hasonló körülmények között, tragikusan végződtek. Legutoljára 1993-ban Bruce Lee fia, Brandon Lee 28 évesen halt meg egy forgatás során egy elsült fegyver által, ami egy negyvennégy kaliberű lövedék volt, és a golyó a gerince környékén találta el 

– kezdte Bochkor Gábor, hozzátéve: rengeteg kérdést felvet az eset, többek között azt, hogy egyébként ezek a kellékek, főleg egy ilyen filmben, ahol régi fegyverekről van szó, milyenek – utángyártott fegyverek, direkt filmforgatásra készített fegyverek, amelyek másra nem alkalmasak, vagy a forgalomból kivont, esetleg hatástalanított fegyverek, amelyek csak vaktölténnyel használhatók, esetleg teljesen használható fegyverekről van szó, és csak a lövedéken múlik, hogy távozik-e a torkolatból valami, vagy sem. 

Hogy válaszokat kapjanak, a rádiósok felhívták Gonda Zsolt fegyvermestert, aki elmondásuk szerint a filmforgatásokra Magyarországon talán kizárólagos engedéllyel importál fegyvereket. Bochkor Gábor elsőként arra volt kíváncsi, hogy ha a kellékként használt eszközök hatástalanított fegyverek, akkor mit is jelent pontosan a hatástalanítás szó.

Ez így nem helyes ez a hatástalanítás szó, de mielőtt még belekezdenénk, szeretném elmondani, hogy Amerikában teljesen más szabályozás alá esnek a filmes fegyverek, ott gyakorlatilag teljesen éles fegyverekkel forgatnak, csak a vaktöltény használata van előírva. De természetesen a balesetek legtöbbször azért fordulnak elő, mert a produkció spórolni akar, és nem béreli föl a szakembert, a fegyvermestert, hanem a kellékesre bízza, hiszen Amerikában nagy a fegyverek kultúrája, mindenkinek lehet, illetve van fegyvere, így kvázi mindenki ért hozzá, akárcsak az autóvezetéshez 

– kezdte Gonda Zsolt, a rádiós kérdésére hozzátéve: Magyarországon, illetve Európában a forgatásokon mindig kell, illetve kellene egy fegyverszakértő, aki megvizsgálja a fegyvert, de szerinte ezt inkább a pénz határozza meg – ha nincs elég kerete a produkciónak, vállalja a kockázatot, hogy nem eléggé felkészült fegyvermestert vagy nem is igazi fegyvermestert kér fel. 

Ha a szabályokat betartjuk, Magyarországon azért sem fordulhat elő ilyen baleset, mert a mi fegyvereinket úgy kell átalakítani, hogy semmilyen körülmények között ne tudja elhagyni lövedék a csövet. Még egy fontos szabály, ami nincs az amerikaiaknál, hogy mi a töltényűrbe sem tehetünk olyan lőszert, amely teljes hosszúságú, tehát a vaktöltények mindig rövidebbek, ezáltal gyakorlatilag lehetetlen lenne betölteni éles lőszert a fegyverünkbe

– magyarázta Gonda Zsolt, hozzátéve: ez persze nem azt jelenti, hogy veszélytelen az eszköz, mert ha a csőbe, illetve csőtorkolatba bármi bekerül, például egy kavics, azt ugyanúgy kilövi, mint a lövedéket, hiszen így létrehozunk egy elöltöltős fegyvert – az elölről bekerült anyagot a hátulról behelyezett vaktöltény kilövi. Gonda szerint egy kicsit hasonlóképp történt Bruce Lee fiának balesete is. 

Bochkor Gábor ezután azt firtatta, ha Amerikában csak a töltény különbözteti meg, hogy éles-e a fegyver, akkor egy laikus számára vajon hogyan különböztethető meg a lövedék minősége. A fegyvermester erre annyit mondott, hogy egy minimális hozzáértés azért kell, de egyébként látszik, hogy az egyiknek van lövedéke, a másiknak meg nincs. Általában a vaktöltények össze vannak húzva, csillagperemezéssel, míg az élesben látszik a lövedék. 

De nem feltétlenül régi fegyverekről beszélünk, hiszen a westernfegyverekből a mai napig gyártanak mindenfélét, jó pár típust lehet kapni, nekem is van szép számmal, ezek a mai korban gyártott modern eszközök. Mint mondtam, a kettő között az a különbség, hogy mi kifejezetten vaktöltényre alakítjuk át, hogy semmilyen körülmények között ne lehessen betölteni, illetve kilőni éles lőszert. Ezzel szemben az amerikaiaknál semmi nincs, a cső teljesen átjárható, a dob teljesen átjárható, és csak az a különbség, hogy valaki beleteszi a vaktöltényt vagy beleteszi az éleset 

– folytatta Gonda Zsolt, példaként Brandon Lee balesetét felhozva.

Bruce Lee fiának baleseténél az történt, hogy egy szétszedett dummytöltényt használtak a töltést imitálva, a csappantyúja éles volt, rásütött valaki a fegyverre, így a lövedék kimozdult a csőből, a dobból, és bent maradt a csőben. A következő jelenetnél belerakták a vaktöltényt, miközben volt egy lövedék a csőbe beszorulva. Hátulról beletettek egy vaktöltényt, és létrehozták az éles lőfegyvert. Semmi nem gátolta meg a lövedék kilövését a csőben. 

Ezt követően visszatérve Baldwin esetére. Azon kezdtek tanakodni, milyen fegyver lehetett a színész kezében. Arra jutottak, hogy valószínűleg egy forgótárcsás, korabeli darab volt, amelynek elég nagy az energiája még vaktöltény esetében is. Hogy mi lehetett a gond, összecserélték a töltényeket vagy esetleg vaktöltény használtak, csak valami lehetett a csőben, arról Gonda Zsolt azt mondta, inkább a második verziót tartja valószínűnek. 

Íratlan szabály, hogy a szettbe nem viszünk sem éles fegyvert, sem éles lőszert. Az amerikaiaknál az éles fegyver azért ott van, de a lőszer semmilyen körülmények között nem lehet ott. Amennyiben engedéllyel rendelkező fegyvermester adta ezt a kelléket, az a helyi szabályozásoktól mindig eltér. Gyakorlatilag a fegyvermester mindenféleképpen hibáztatható, mert a fegyvermesternek az a feladata, hogy a lövés előtt neki kell betölteni a fegyvert, meg kell győződnie arról, hogy átjárható a cső, tehát hogy semmi nem lehet a csőben, a dobban, sehol sem, és neki kell meggyőződni a töltényekről

– magyarázta, kitérve rá, hogy t ermészetesen az alkotói oldal – ide tartozik a rendező, az operatőr – mindig sürgeti az embereket, pedig egy fegyvermestert nem szabad sürgetni, mert akkor akár ilyen baleset is történhet. 

Hogy ki vonható felelősségre ilyen esetben, arra Gonda Zsolt annyit mondott:

– mondta Gonda Zsolt, magyarázatként hozzátéve: „Nekünk az a szakmai és íratlan szabályunk, hogy mielőtt a kezébe adom a színésznek, nekem meg kell győződnöm arról, hogy a fegyver biztonságos, meg kell győződnöm, hogy a lőirány, tehát amerre  lőni fog, biztonságos irány, ha a kamerás ott van, akkor védeni kell a kamerát még a lőporgázoktól is, mert azok is okozhatnak sérülést, főleg a szemben. Tehát a megfelelő védelmet meg kell alkotni, és gyakorlatilag akkor szabad megengednem azt, hogy a színész leadja a lövést.

Szóba került az is, mi van akkor, ha hazánkban egy amerikai produkció forog. Gonda Zsolt, aki egyébként a Terminátor és a Szárnyas fejvadász című filmek forgatásán is részt vett, kijelentette, szigorúan a magyar előírásokat kell betartaniuk a munka során. 

(Borítókép: Alec Baldwin 2017. szeptember 17-én. Fotó: Jason LaVeris / FilmMagic)