Pásztor Anna majdnem összeverekedett a zaklatással vádolt színitanodás tanárral

Az énekesnő szerint a megvádolt tanár az erős egyénisége miatt sosem sorolta őt a nők közé, aminek úgy adott nyomatékot, hogy öcsinek vagy öcsisajtnak szólította. Bár Pásztor Anna ezt nem vette komolyan, mégis lett belőle egy összeütközésük, ami olyannyira elfajult, hogy elmondása szerint majdnem egymásnak mentek. Mindez akkor történt, amikor az Anna and the Barbies frontembere a Gór Nagy Mária Színitanodában tanult és tanított, ahová képzett táncos, koreográfus és előadóművészként került, miután az Alvin Ailey Dance Theatert elvégezte New Yorkban. Így tulajdonképpen a hatalommal való visszaéléssel és szexuális jellegű határátlépésekkel vádolt tanár kollégája volt. 

Ha az óráin nem is vettem részt, akkor is többször láttam, hogy az ő módszere az iszonyatos szigor, a fegyelem, az elrettentés és a megalázás. Ezt semmilyen szinten, sem koreográfusként, sem táncosként, sem tanárként nem tartottam elfogadhatónak 

– mondta a hvg360-nak az énekesnő, aki szerint az előttük lévő generációk itthon mindig is azt gondolták, hatalommal és az azzal való visszaéléssel, félelemkeltéssel és erőszakkal is jól lehet tanítani. Amerikában ő ennek pont az ellenkezőjét tapasztalta. Míg a megvádolt tanár egyik volt diákja korábban arról számolt be, hogy bugyira vetkőzve kellett mások előtt táncolnia, a világ másik felén ez egészen máshogy zajlik. Ott Pásztor Anna szerint a mesterük kulcsot adott a tanulóknak a teremhez, akik aztán egyenként visszajöhettek, és magukra zárva az ajtót megpróbálhattak egyedül táncolni a zenére meztelenül. 

Ez a két történet pont úgy különbözik egymástól, mint a két oktatási szemlélet: az egyikben a saját testeddel kísérletezve, a gátlásaid levetkőzésével hozol ki magadból gyönyörű dolgokat, a másikban valaki megnyomorít azzal, hogy kényszerből kell így tenned

– mondta az énekesnő, rámutatva, hogy a napokban kirobbant ügyben az érintett lányok a történtek idején még csak 13-15 évesek voltak, azaz még a szexualitásuk sem fejlődött ki, így a mesterüknek nagy felelőssége volt abban, hogy rábízták a szüleik. A most megvádolt tanárt szerinte sokan gyomorgörccsel várták, mielőtt belépett az osztályba, ha pedig véletlenül ő is odakeveredett a próbáira, folyamatos, durva bánásmódot tapasztalt. Elmondása szerint a férfi belegázolt a fiatalok magánéletébe, és állandó volt a megalázás a a tanulók súlya és kinézete miatt, ami főleg nőknél rettenetes eredményekhez vezethet. Ennek ellenére a diákjai a vizsgaelőadásokon nagyon jól szerepeltek, vagyis

az ő módszere, a félelem, a rettegés és a megalázás is célravezető, az is hihetetlen eredményeket tud kipréselni a sakkban tartott emberek pszichéjéből.

Végül beszámolt arról az esetről, amikor egyszer ő is komolyabb konfliktusba került a megvádolt tanárral. Pásztor Anna beült a férfi egyik próbájára, aki kiszólt hozzá, hogy „Te meg mit keresel itt, öcsisajt?”. Miután az énekesnő kikérte magának ezt a stílust, a tanár megvetően vágott vissza, hogy úgy hívja, ahogy akarja, továbbra is öcsizve őt. Pásztor Anna kérte, hogy fejezze be, mire a férfi ráförmedt, hogy fogja be a száját, amikor ő beszél, és üvöltve megindult felé. Erre az énekesnő felpattant: 

Jó, akkor most mi van, verekedés lesz? Akkor gyere, üss meg!

A tanárt végül Pásztor Anna elmondása szerint a tanodás fiúk állították meg. 

A fiatalok azért mennek el egy színiakadémiára, hogy a lelküket bontogassák, erre pszichésen darabokra szedik őket, hogy a roncsból próbáljanak meg várat építeni: ez elavult, magyar módszer, amit már rég meg kellett volna haladnunk

– hangsúlyozta Pásztor Anna, aki tapasztalt előadóként állítja: alázattal, tisztelettel és érdeklődéssel az emberek iránt sokkal többet el lehet érni, ráadásul akkor nem jutsz oda életed vége felé, hogy huszonöt-harminc ember feljelentsen azért, mert olyasmiket csikartál ki belőlük, amire semmi hajlandóságuk nem volt. Az énekesnő szerint aki ilyen módszerekkel dolgozik, annak a mesterei is ilyenek voltak, és mindenkinek a saját felelőssége, hogy ezt továbbviszi vagy megfordítja.

Ha baj van…

Van – és kell is, hogy legyen – segítség a bajban! Ha egy gyermeket bármilyen módon veszélyeztetnek, az úgynevezett jelzőrendszer tagjainak hivatalból jelentési kötelezettségük van. Köztük a védőnőnek, a gyermekorvosnak, minden pedagógusnak; a családsegítő szolgálatoknál, valamint a gyámhivataloknál dolgozóknak, vagyis mindazoknak, akik hivatásszerűen gyerekekkel foglalkoznak.

Ugyanakkor minden állampolgár a tágan értelmezett jelzőrendszer tagja, azaz ugyanúgy jelentenie kell például a rendőrség vagy a gyámhivatal felé, amennyiben egy környezetében lévő gyermek bántalmazásáról értesül.

• A helyi gyámhivatal, családsegítő és rendőrség mellett a nap 24 órájában anonim módon kérhetünk segítséget telefonon, illetve cseten és már applikáción keresztül is az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) szakképzett munkatársaitól a +36 (80) 20-55-20-as telefonszámon, valamint a Kapcsoljegyből.hu oldalon.
• A Vansegítség.hu szintén opció a bántalmazottaknak, akik személyesen is felkereshetik az országszerte elérhető áldozatsegítő központokat, ahol a szakemberek többek között ingyenes jogi és pszichológiai tanácsot adnak az áldozatoknak.
•  Az éjjel-nappal ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal 2011 óta a 06 (80) 225-225-ös telefonszámon tájékoztatást ad az ügyfeleknek a különböző áldozatsegítő szolgáltatásokról.

(Borítókép: Pásztor Anna. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!