A gazdag szülők gyerekei kevesebb kockázatot vállalnak, mint szegényebb társaik

A társadalomban mindig is voltak és egyaránt lesznek is tehetősebb és szegényebb emberek is, azonban a legtöbben azt gondolják, hogy a gazdagabb emberek – mivel úgyis van még mit a tejbe aprítani – sokkal könnyebben kockáztatnak, mint szegényebb társaik. 

Ennek ellenére mégsem feltétlen azok a leginkább kockázatvállalók, akik a tehetősebb társadalmi réteghez tartoznak. Legalábbis egy friss kutatás szerint a kockázatvállalás szempontjából egy gyereknél is meghatározó tényező lehet, hogy milyen környezetben szocializálódott, így többek között az is, hogy milyen anyagi háttérrel rendelkeznek a szülei. 

A kutatást végzők arra szerettek volna választ kapni, hogy a teszteken a felajánlott, várható jutalom értéke alapján mennyit kockáztatnak a különböző háttérrel rendelkező résztvevők, azaz arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan maximalizálják a potenciális nyereséget és minimalizálják a potenciális veszteségeket.

Szerencsepörgető és cukorka 

Ehhez a Bostoni Egyetem kutatói különböző társadalmi és gazdasági hátterű gyerekeket kértek fel feladatok elvégzésére, hogy teszteljék, mekkora rizikót vállalnának a különböző értékű jutalmakért. A kísérletben 200, négy és tíz év közötti gyerek vett részt, egyenlő arányban két csoportra bontva szüleik anyagi háttere szerint. 

A többlépcsős vizsgálat első tesztje során a szülők kitöltöttek egy demográfiai és vagyonra vonatkozó kérdéseket tartalmazó ívet, amely alapján a kutatók objektív képet kaptak arról, hogy melyik gyerek pontosan milyen háttérrel rendelkezik. Ezt követően a gyerekeket is tesztelték: arra kérték őket, hogy egy 10 lépcsős létrát ábrázoló képen helyezzék el magukat, miután ismertették velük, hogy milyen értéktárgyakkal rendelkeznek az egyes fokokhoz tartozók – így egy szubjektív státuszt is hozzá tudtak rendelni az egyes személyekhez. 

A gyakorlati kísérleteket csak ezt követően kezdték el, melyek legfontosabb elemei – leginkább a társasjátékokban található vagy a tévében látható szerencsekerékhez hasonlítható – pörgetők voltak. A gyerekeknek azt mondták, hogy jutalmakat nyerhetnek, melyek értéke és nagysága attól függ, hogy hol áll meg az általuk megpörgetett nyíl a körcikkekre felosztott és felcímkézett táblán.

Pontosabban táblákon, ugyanis a gyerekek választhattak, hogy a „biztos” kék táblát választják, amelyen kisebb nyeremények voltak, vagy a félig kék-félig piros táblát, amelyen ugyan a kék mezőn nagyobb értékű jutalmak voltak, de ha valaki a piros mezőt pörgette ki, az veszített. Először jutalomként cukorkákat ajánlottak fel, majd az egyszerűség kedvéért zsetonokra cserélték a kutatók, amelyeket aztán végül különböző dolgokra válthattak be a gyerekek. 

A szegények kockáztatnak 

A tesztekből leszűrt eredmények a Proceedings of the Royal Society-ben publikált tanulmány szerint egyértelművé tették, hogy

Ez az első alkalom, hogy kísérleti bizonyíték van arra, hogy a gyerekek kockázatvállalási hajlandóságára hatással van a pénzügyi háttere – a kutatók mégis úgy vélik, rengeteg aspektusát kell még megismerniük a jelenségnek. 

Temérdek kutatás kell még elvégezni a kockázati döntések és a gyermekkori erőforrás-környezet közötti kapcsolat megértéséhez

– írja a tanulmány.

Gazdaggá válna? Barátkozzon velük! 

A fent említett, kockázatot vizsgáló publikáció előtt nem sokkal a Harvard Egyetem készített kutatást a témában, amely kimutatta, hogy a szegény gyerekek, akik gazdag gyerekekkel barátkoznak, nagyobb valószínűséggel válnak később maguk is tehetőssé.

A kutatók akkor elképesztő nagyságú mintán dolgoztak, összesen 21 milliárd barátságot elemeztek a Facebookon, hogy megértsék, hogyan befolyásolja a jövőbeli eredményeinket a közösség és a társadalmi-gazdasági státusz, amelyben felnövünk.

(Borítókép:  Brendon Thorne / Getty Images)