A Z generáció tagjai falnak mennek a munkától, stresszesek és hamar kiégnek

GettyImages-451442948
2023.02.22. 15:46
Ideje észhez térnie a munkáltatóknak, friss kutatások szerint ugyanis a legfiatalabb dolgozó korosztály, a Z generáció tagjai rendkívül stresszesek a munkájuk miatt, emiatt pedig jóval hamarabb kiégnek, és felmondanak idősebb társaiknál. De miért nem becsülik meg őket, és miért ördögtől való továbbra is az általuk áhított, rugalmas munkaidő és munkarend?

A legtöbb munkavállaló életének valamely szakaszában már tapasztalta azt az érzést, hogy elege van az adott munkahelyből és ottani feladataiból, a teljes kiégés pedig odáig vezetett, hogy inkább benyújtotta felmondását, mintsem tovább szenvedjen az őt kiidegelő, megunt helyen. Ugyan ez mindegyik korcsoport és generáció esetében létező jelenség, azonban a legfiatalabbak, a Z generáció esetében hatványozottan érvényesül a kiégés és a motivációvesztés.

Egy új kutatás szerint a Z generációs korosztály munkavállalói sokkal jobban érzik és nehezebben élik meg a kiégést és a munkahelyi stresszt, mint bármely más korosztály.

Az Egyesült Államokban székelő Cigna biztosítóóriás éves jóléti felmérésének statisztikái szerint

A Z GENERÁCIÓ TAGJAInak 91 SZÁZALÉKA SZÁMOLT BE KOMOLY MUNKAHELYI STRESSZRŐL, AMI MAGASABB AZ AMÚGY IS TETEMES, 84 SZÁZALÉKOS ÁTLAGNÁL.

Az talán senki számára nem újdonság, hogy a legtöbb munkahelyen a munkakör, a munkakörülmények vagy a kollégák és főnökök miatt jócskán akad min stresszelni, azonban a legfiatalabb munkavállalók körében ez a stressz sok esetben kezelhetetlenné vált. 

A Z generációs válaszadók 23 százaléka állította, hogy jelenlegi munkahelyén elviselhetetlen stressznek van kitéve, 98 százalékuk szerint pedig a munkahelyi kiégés tüneteit is észlelte már.

A kiégett fiatalok ellenére a Gallup közvélemény-kutatása azt is kimutatta, hogy a Z generáció 54 százaléka egyáltalán nem dolgozik, ami magasabb, mint a korábbi generációknál, emellett pedig a legfiatalabb, dolgozó generáció küzd a legtöbbet a felmondással és a kirúgásokkal is.

A világjárvány idején a Z generáció nagy része bevallotta, hogy nem tett teljes erőfeszítést a munkahelyén, ami a kiégés és más, káros munkahelyi magatartások eredménye, mint például a tisztázatlan kommunikáció, a vezetői támogatás hiánya és a magány

– idézi Santor Nishizaki szakértőt a BBC

Furcsa, de nem a közösségi média a hibás

A Z generáció problémái kapcsán a legtöbb esetben a közösségimédia-oldalakat okolják, ugyanis a platformoknak köszönhetően megnövekedett információáramlás miatt az ezeket legnagyobb számban használó Z generáció számára semmi más nem helyettesíti azt az ingeráradatot, amit az oldalak zúdítanak rájuk. Mégis úgy tűnik, hogy itt nem a Facebook és a TikTok a bűnös.

A szakértők szerint sokkal inkább a fiatal munkavállalókkal szemben állított komoly kihívásokkal teli szakmai légkör, illetve a munkahelyek és munkaórák merevsége okozza a legnagyobb problémát. 

Lényegében nagyon bizonytalan időket élünk munka szempontjából. Iszonyatos a stressz és a nyomás mindenkin az elbocsátások miatt, így a legtöbben hajlandók beérni olyan munkával is, amely komoly stresszhez és kiégéshez vezet

– vélekedett Eliza Filby, a Z generációra és a millenniálokra szakosodott fejvadász.

A globális vezetői tanácsadócég, a McKinsey 2022 végén közzétett adatai alátámasztják Filby véleményét, a statisztikák szerint ugyanis a Z generáció 45 százaléka valóban aggódik munkahelye elvesztése miatt, míg ez az arány a többi korosztály esetében alacsonyabb, negyvenszázalékos. A fiatalok között a legtöbben rendkívül megterhelőnek találják a munkát, ami miatt csak tovább fokozódik az alapból is felfokozott szorongás érzése. 

A munkahely elvesztésének félelme mellett a legfiatalabb munkavállalók úgy gondolják, anyagilag sincsenek kellően megbecsülve. A McKinsey-jelentés szerint

a Z generációs munkavállalók 26 százaléka azt állította, hogy fizetése nem teszi lehetővé a jó életminőséget, emiatt pedig nem meglepő az sem, hogy a korosztály 77 százaléka új kihívásokat és munkát keres.

És ez még mindig nem minden!

A rugalmatlan munkaidő a fiatalok rémálma

A koronavírus miatti lezárások okozta kötelező home office-t követően a legtöbb munkavállaló – természetesen azok, akiknek a munkája otthonról is elvégezhető – nehezen tért vissza általános fix, nyolcórás munkarendjéhez és munkaállomásához. Így az sem meglepő, hogy a függetlenségre vágyó Z generáció és a millenniálok többsége is értetlenül áll azelőtt, hogy fölöslegesen kell bemennie a munkahelyére egy olyan feladat ellátásáért, amelyet otthon, rugalmas időbeosztásban ugyanúgy eltudott végezni korábban.

A fix munkaidő, azaz a hibrid munkavégzés vagy home office lehetőségének hiánya a fiatal generáció rémálma, emiatt a legtöbben nem is tudnak sok időt eltölteni egy olyan munkahelyen, ahol nem áll rendelkezésükre az a fajta szabadság, amelyet az általuk leginkább ismert modern technológia lehetővé tenne. 

A millenniumi és a Z generáció tagjai tehát különösen nagyra értékelik a rugalmasság gondolatát, olyannyira, hogy ez elsőbbséget élvez a fizetési igényekkel szemben is, amikor új állást választanak.

A munkahelyi barátkozás és a dresszkód is kinyitja a bicskát a zsebekben 

A munkahelyi bizonytalanságból eredő stressz és a megbecsültség hiánya mellett a munkahelyi szocializáció is komoly szorongást jelent egyeseknek. A Z generáció tagjai ráadásul a kötelező dresszkóddal sem tudnak azonosulni – a legtöbbeknek az ilyen munkáktól fásult és kiégett szüleik, nagyszüleik jutnak eszükbe. 

Még mindig sok a kérdőjel a munkahelyi barátságok etikettje, az irodai dresszkód és a szakmai határok körül. A fiatal munkavállalók számára nagyon idegennek tűnik, hogy be kell menni egy irodába, ahol kapcsolatba kell lépni másokkal, emellett pedig a munkát is el kell végezni. A munka társadalmi vonatkozásai továbbra is félelmetesek számukra

– vélekedik Filby.

De pontosan mit keres akkor a Z generáció?

A Z generáció tagjainak többsége olyan munkahelyen szeretne dolgozni, amely rugalmasságot kínál, egy olyan főnököt, aki coach és mentor is egyben, gyakori kommunikációt és egyértelműséget, illetve azt az érzést, hogy munkája pozitív hatást gyakorol a világra – azaz megbecsülik szakmailag és anyagilag is

– összegezte a tanulmányok eredményeit Santor Nishizaki.

(Borítókép: Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)