Hiánypótló kutatás derítené ki, hogyan lehet helyesen szétválasztani az Oreót

Nem telik el úgy nap, hogy a híres-neves brit tudósokhoz társított különféle tudományos vagy sok esetben inkább áltudományos megállapításokról ne számolnának be lapok, azonban valóban vannak olyan hiánypótló felfedezések is, amelyek komoly hatást gyakorolhatnak a mindennapjainkra. Vélhetően persze nyugodtan hajtjuk álomra a fejünket akkor is, ha lefekvés előtt az ágyneműre morzsázott Oreo – vagy ha épp sikerül beszerezni, a Magyarországon sokkal népszerűbb Pilóta keksz – nem úgy lett szétszedve, hogy mindkét kekszre egyenlő arányban jutott a krémből, mégis mindenki fantáziáját izgatja, mi lehet az édesség szétcsavarásának titka.

A krémmel töltött kekszek már évek óta sorra vetik fel a különlegesebbnél különlegesebb kérdéseket. Továbbra is vita tárgya például, hogyan kell helyesen enni ezeket az édességeket: szét kell-e csavarni, és a krémet külön kell megenni, esetleg tejbe kell mártani, vagy egy szendvicshez hasonlóan kell elfogyasztanunk.

Ahogyan arról tavaly áprilisban az Index is beszámolt, különleges szerkezettel szerették volna megoldani a népszerű édesség szétcsavarásának titkát az MIT mérnökei, így egy Oreometer névre keresztelt szerkezetet hoztak létre, amellyel akkor már néhány esetben sikerült precízen félbeszedni a kekszeket.

Az MIT csapata egy nemrégiben készült tanulmányban arról számolt be, hogy különféle ízű Oreókat helyeztek az Oreometerbe, majd különböző sebességgel igyekeztek egyenlő arányban szétcsavarni azokat a 3D-s nyomtatóval megalkotott gép segítségével, amiről a tanulmány vezetője, Crystal Owens számolt be a Wall Street Journalnak.

Volt, hogy a kekszeket az Oreo-krémhez hasonló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal – fogkrémmel, joghurttal, fagylalttal – tesztelték, amelyek esetében aztán pont középen elváltak egymástól, ha kellő erejű csavarásnak voltak kitéve. 

Végül miután több mint 1000 darab Oreót vizsgáltak, a kutatók megállapították, hogy az esetek nagy részében, körülbelül 80 százalékában csak az egyik kekszre tapadt a töltelék, amire a csavarás sebessége sem volt befolyással. Az Oreometer ugyanis a leglassabb csavarási sebességnél (amely körülbelül öt percet vett igénybe) és a maximális sebességnél (ami körülbelül 100-szor gyorsabb, mint ahogyan egy ember el tudja csavarni) sem maradt ott mindkét kekszen a krém. 

Kézzel is teszteltük a kekszet – csavartuk, szétszedtük, szétcsúsztattuk és egyéb alapvető mozdulatokkal próbáltuk szétszedni, de ez sem változtatott a próbálkozások sikerességén

– mondta a professzor. 

Ez azt sugallja, hogy a krém erősebb, ragadós, így nagyobb valószínűséggel marad együtt, mintsem tapad a kekszhez, így annak szabályos szétválasztása is meglehetősen ritka. Bizakodásra adhat okot viszont, hogy a fennmaradó próbálkozások esetében sikerrel jártak, és a kekszet pontosan sikerült félbeszedni, azonban azt egyelőre továbbra sem tudják pontosan meghatározni, mely tényező vezetett a krém igazságos elosztásához.

De akkor hogyan lehet szétválasztani a kekszet pontosan a felénél? A válasz sokak számára elkeserítő lehet, de ha valaki mégis megpróbálná pontosan szétválasztani a kekszeket, ahhoz 

De nem teljesen lehetetlen! 

Az európai Oreót még kézzel is könnyebb szétszedni, a gyártósor lehet a ludas

Thomas Schlathölter, a holland Groningeni Egyetem fizikusa, aki nem vett részt a tanulmányban, az egyetemi hallgatóival megpróbálta lemásolni az MIT-csapat kutatását a holland Oreóval, azzal a különbséggel, hogy ők kézzel csavarták a kekszet, ami aztán nagyban befolyásolhatta az eredményt is. 

Meglepetésemre sok diák a töltelék egyenletes szétválását figyelte meg az amerikai kutatás eredményeinek döntő többségével szemben. Úgy tűnik, az európai Oreo más, a különbség a krém formulájában lehet

– vélekedett a professzor, akinek ad hoc jellegű felmérése reményt ad arra, hogy egyszer a jövőben biztos megoldást találnak a kekszek szabályos szétválasztására. Ezt a felvetést tartja a legvalószínűbbnek az alapkutatást végző Owens is, aki szintén azt gyanítja, hogy Európában a gyártási folyamat különbözik, nem pedig a recept – erre azonban egyelőre az Oreót gyártó cég sem tudott kielégítő választ adni. 

Ugyan a Princeton mérnökei 2014-ben már foglalkoztak a népszerű kekszekkel, az a kutatás leginkább arra kereste a választ, hogy a két keksz közül melyikhez tapad inkább a krém. Az Oreo gyártási folyamata és a teljes recept is ismeretlen egyelőre, több másik nagy kekszgyártó vállalat azonban már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a töltött édességeik milyen metódus alapján készülnek a gyártósoron.

Kiderült, hogy a gépek csak az egyik oldalra nyomják fel a krémet, a másik kekszdarabot ezt követően egy présszerű géppel helyezik rá, emiatt lehetséges az, hogy azon az oldalon marad meg legtöbb esetben a töltelék, amelyre először ráhelyezik, hiszen a krém bejut a keksz tésztájának barázdáiba.

A kutatást vezető mérnök szerint a hasonló kérdések feltérképezése jó belépő lehet az átlagemberek számára a komolyabb tudományos világba.

Az MIT kutatásait a legtöbb esetben a kíváncsiság hajtja, hogy az emberek megértsék a körülöttük található dolgokat. Így ha valaki valami különlegest észlel, időt szán arra, hogy elgondolkodjon azon, és utánanézzen, mi miért történik

– mondta Owens.

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)