Szinte kötelező volt telket szerezni a VIII. kerületben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További FOMO cikkek
-
Csiszár Gergő: A tartalomgyártók munkája ugyanolyan értékes, mint bármely más szakma kiválóságaié - Medveczky Ilona a Barcelona futballistájáról: Azt hittem, belehalok, akkora volt a férfiassága
- Nehéz időszakáról vallott Balogh Levente: A Blaha Lujza téren omlottam össze, szerencsére a mentők hamar kiértek
- Ő lett Katalin hercegné jobbkeze
- Megszólalt régi barátja Andrei Mangráról: Nem ugyanaz, lelki és mentális problémákkal küzd
A Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút által határolt terület a VIII. kerület ikonikus része, a Palotanegyed. A We Love Budapest új podcastműsorának témája a városrész átalakulását, fejlődését térképezi föl, miként lett a legkülönbözőbb társadalmi rétegek találkozási pontja a nyolcvanas, kilencvenes évek underground színfoltja, majd a 21. század kávézókultúrájának palettája.
A kezdetben még Mágnásfertálynak gúnyolt városrészt a nép nevezte el az oda özönlő gazdagok után, így alakult át az évek során Palotanegyeddé. Arra is fény derül, hogy maradt fenn a népi elnevezés a mai napig, milyen szerepet töltött be az elmúlt közel kétszáz évben, milyenek voltak errefelé az életkörülmények, és mely jelentős intézményeknek adott otthont ez idő alatt.
A podcast első felében Fónagy Zoltán történésszel, a történettudomány kandidátusával beszélgetnek a Palotanegyed születésének és kialakulásának időszakáról, ami a reformkor, a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés és a millennium időszaka. Az adás második felében Szabó Eszter Ágnes képzőművész mesél a városrész kulturális életéről, annak jelentőségéről.
Az Index támogatásával és a Betone Studióval együttműködésben készült podcast itt érhető el.
(Borítókép: Károlyi-palota. Fotó: Balaton József / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
