Szinte kötelező volt telket szerezni a VIII. kerületben
További FOMO cikkek
- A királyi család egyik tagja sem volt kíváncsi Harry hercegre
- Taylor Swift pokollá tette egy fiatal lány életét
- Minden lakásban fellelhető, mégsem tudjuk, hogy emiatt haldoklik a wifink
- Nem felejtik DJ Palotait 2024-ben sem a fesztiválokon
- Elvették a koronájukat, elűzték őket, és most milliárdosokként hódítják vissza országukat
A Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút által határolt terület a VIII. kerület ikonikus része, a Palotanegyed. A We Love Budapest új podcastműsorának témája a városrész átalakulását, fejlődését térképezi föl, miként lett a legkülönbözőbb társadalmi rétegek találkozási pontja a nyolcvanas, kilencvenes évek underground színfoltja, majd a 21. század kávézókultúrájának palettája.
A kezdetben még Mágnásfertálynak gúnyolt városrészt a nép nevezte el az oda özönlő gazdagok után, így alakult át az évek során Palotanegyeddé. Arra is fény derül, hogy maradt fenn a népi elnevezés a mai napig, milyen szerepet töltött be az elmúlt közel kétszáz évben, milyenek voltak errefelé az életkörülmények, és mely jelentős intézményeknek adott otthont ez idő alatt.
A podcast első felében Fónagy Zoltán történésszel, a történettudomány kandidátusával beszélgetnek a Palotanegyed születésének és kialakulásának időszakáról, ami a reformkor, a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés és a millennium időszaka. Az adás második felében Szabó Eszter Ágnes képzőművész mesél a városrész kulturális életéről, annak jelentőségéről.
Az Index támogatásával és a Betone Studióval együttműködésben készült podcast itt érhető el.
(Borítókép: Károlyi-palota. Fotó: Balaton József / MTI)