Szinte kötelező volt telket szerezni a VIII. kerületben

További FOMO cikkek
-
Haja bánta a budapesti abszintozást az Emmy-díjas tévésnek
- Vajna Tímea így búcsúzik Návai Anikótól: Isten nyugosztaljon, Te csodanő!
- Friss hírek érkeztek Sallai Nóra állapotáról, így van most a színésznő
- Dombóvári István Schobert Norbi sztrókján viccelődött, nem váratott magára sokáig a válasz
- Patakokban folyik a tiktokosok könnye a kishaltól, amely halála előtt látni akarta a napot
A Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút által határolt terület a VIII. kerület ikonikus része, a Palotanegyed. A We Love Budapest új podcastműsorának témája a városrész átalakulását, fejlődését térképezi föl, miként lett a legkülönbözőbb társadalmi rétegek találkozási pontja a nyolcvanas, kilencvenes évek underground színfoltja, majd a 21. század kávézókultúrájának palettája.

A kezdetben még Mágnásfertálynak gúnyolt városrészt a nép nevezte el az oda özönlő gazdagok után, így alakult át az évek során Palotanegyeddé. Arra is fény derül, hogy maradt fenn a népi elnevezés a mai napig, milyen szerepet töltött be az elmúlt közel kétszáz évben, milyenek voltak errefelé az életkörülmények, és mely jelentős intézményeknek adott otthont ez idő alatt.
A podcast első felében Fónagy Zoltán történésszel, a történettudomány kandidátusával beszélgetnek a Palotanegyed születésének és kialakulásának időszakáról, ami a reformkor, a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés és a millennium időszaka. Az adás második felében Szabó Eszter Ágnes képzőművész mesél a városrész kulturális életéről, annak jelentőségéről.
Az Index támogatásával és a Betone Studióval együttműködésben készült podcast itt érhető el.
(Borítókép: Károlyi-palota. Fotó: Balaton József / MTI)