Badár Sándor: A NASA-t lepné meg a legjobban, ha egy magyar űrhajó tényleg elindulna

Egyedülálló sorozattal rukkolt elő a Pusztai Ferenc producer vezetette KMH Film, akik az új, Marsra magyar! nevezetű szitkomot készítették. A hazai gyártású szériát előfizetés nélkül lehet majd megtekinteni, és május 2-án az Indexen fog debütálni. A mások mellett Badár Sándor által is erősített csapat az első évadban hét részen keresztül szórakoztatja majd a nézőket.

Az áldokumentumfilmes elemekkel tűzdelt vígjáték a Hajnal-Vasad Kft. mindennapjait mutatja be. A vállalkozás amiatt kerül bajba, mivel a gyár alapanyagait beszállító cég, az AL-VA-RÉZ Kft. telephelyébe meteorit csapódik. Össze is hívják a válságstábot, hogy megbeszéljék, mitévők legyenek, ám a probléma megoldódik magától, amikor az igazgató, Hajnal Károly (Csőre Gábor) telefonja megcsörren és kiderül: a NASA-nál felmerült a cég neve lehetséges fémfeldolgozóként, a Mars Expedíció beszállítói között.

A sorozatban főbb szerepben lehet látni Csőre Gábort, Stefanovics Angélát, Keresztes Tamást, Thuróczy Szabolcsot és nem utolsó sorban Badár Sándort. A humorista-színész Maró Sanyit, a főmérnököt fogja alakítani, ő a Hajnal-Vasad Kft. legrégebbi dolgozója, kifejezetten mogorva, bosszankodó alak, aki nem hisz a technológiában, és utálja, ha megzavarják kávézás közben. Hogy Badár Sándor mennyire tud azonosulni a sorozatbeli karakterével, arról az Indexnek egy interjúban számolt be, ahogy azt is kifejtette: 

• miért gondolja, hogy a Marsra magyar! egy egyedülálló sorozat,
• ha megtehetné, elutazna-e a jövőben az űrbe, 
• szerinte a tévés sorozatokat leválthatják-e az online tartalmak,
• a magyarokat vagy a NASA-t lepné-e meg jobban, ha egy itthon készült űrhajó el is indulna.

Szerepet kapott egy új magyar sorozatban, a Marsra magyar!-ban, mit kell tudni a szériáról?

Ez egy nagyon érdekes sorozat, mert már van több előzménye. Legalábbis ugyanezzel a stábbal hasonló típusú, hasonló karakterekből álló projektet csináltunk korábban is céges megrendelésekre, belső felhasználású filmekre. Valószínűleg annak köszönhető a sorozat létrejötte is, hogy kipróbált karakterek szerepelnek benne, és egy furcsa környezetbe helyezi bele a mindennapokat. Láttunk már ismert sorozatokban különböző munkaterületeket, amelyek sok esetben nem dobták föl az embereket, de mégis nagyon nézték őket, gondolok itt akár a Kórház a város szélénre vagy a Vészhelyzetre.

A Marsra magyar! figurái is egy extrém környezetbe vannak belehelyezve, egy gyárba, ami azért furcsa, mert ritkán szoktak az emberek mások gyáraiba belelátni. A karakterek viszont úgy vannak összeállítva, hogy gyakorlatilag bármelyik üzembe vagy gyárba belehelyezhetőek lennének. Mindenki tud azonosulni a történettel viszonylag hamar, mivel szinte minden munkaterületen efféle kapcsolatok, alá-fölérendeltségek tudnak létrejönni. A sztori viszont az, ami igazán átemeli ezt a szűk társadalmat egy olyan környezetbe, amit érdemes lesz nyomon követni. A történések kötődnek egymáshoz, viszont ha valaki nem lát mondjuk két részt, akkor sem veszíti el a fonalat, hanem be tud kapcsolódni bárhol. Nagyon remélem, hogy ilyen szempontból izgalmas lesz másoknak is, akiket úgy hívunk, hogy néző. 

Hogyan zajlott a forgatás?

Az első évad még most is forog, most vagyunk már a finisben. 

Úgy tudom, egy gyárépület szolgál a forgatás helyszínéül.

A körülmények azok igencsak gyáriak, tehát ami olajos, az olajos, és az biztos, hogy nem ülhet le az ember bűntudat nélkül, mert azonnal látszódik a folt a fenekén. Ha valaki ki akar húzódni a munkából, aztán csak letámaszkodik valahova, az azonnal lebukik, mert látszik a folt a derekán, a hátán. Érdekes munkaterület, mivel egy nagy gyárépületben dolgozunk. Az iroda olyan, mintha visszaugranánk az időben egy harminc évet, vagy inkább negyvenet, de a munka meg futurisztikus, tehát egy eléggé extrém világ. Könnyű volt ebbe beleállnom, mert éltem ebben a korszakban, dolgoztam ilyen körülmények között.

A sorozat cselekménye szerint a Hajnal Vasad Kft. a NASA-nak kezd dolgozni. Szívesen bevállalna egy űrutazást, ha lehetősége nyílna rá? 

Én már nagyon sok mindent kipróbáltam, úgyhogy lehet, hogy nem mondanék nemet. Az más kérdés, hogy mikor az ember elindul, majdnem mindig akkor dől el, hogy nem biztos, hogy jó döntés, de azért a Marsról visszafelé is tudni kell tervezni. De persze, hogy bevállalná az ember, ha belekerülne egy olyan csoportba, vagy felkerülne egy olyan listára, amiről választanak, hogy ki az, aki mehet. Valószínűleg elgondolkoznék rajta. A sorozatbeli karakterem szerint biztos nem mennék, mert túl képzett szaki vagyok ahhoz, hogy ilyen furcsaságokba belemenjek, de mint magánember, lehet, hogy kipróbálnám.

A szériában egy főmérnököt alakít, a technológiaellenes, állandóan bosszankodó Maró Sanyit, aki a cég legrégebbi dolgozója. Mennyire áll közel önhöz ez a karakter?

Próbálom magam beleélni, mert még az életben nem voltam olyan képzett szaki, hogy bárki bármit elhiggyen nekem, de sok munkaterületen láttam éppen eleget ahhoz, hogy belelássak a velejébe, ezeket próbálom belegyúrni a saját karakterembe. Éltem abban a korszakban, amiben játszódik a sorozat, ezért hogy úgy mondjam, nem büdös a munka, de hála a Jóistennek én mint ügyvezető, csak irányítgatom a népet – de benne van mindig a pakliban, hogy nekem kell megfognom a munka végét. 

Korábban dolgozott már Kft.-ben alkalmazottként?

Tizenhárom évig dolgoztam a MÁV-nál, ami egy hasonló munkaterület, mivel ott is minden olajos, meg minden vasból van. Annak igen bő ágaiban dolgoztam, úgyhogy pont ezért nem idegen számomra ez a karakter, bele tudom magam helyezni ebbe a világba. Persze, a téma egészen más, mivel egy különös megbízást kapunk a NASA-tól a sorozatban, de valószínűleg ettől magyar, meg ettől izgalmas, hogy maga a feladat is az. Szerintem egyébként nem lepné meg a magyarokat, ha kapnánk a NASA-tól egy ilyen felkérést. A NASA-t jobban meglepné, hogyha az a gép el is indulna, tekintve, hogy még nem sikerült soha. De ez nem jelenti azt persze, hogy ne lennénk bizakodók, meg ne tekintenénk büszkén a jövőbe.

Tudott tanulni a sorozatban játszott karakterétől?

Igyekeztem belerakni mindent, ami tőlem telhető. Nagy pozitívum a karakteremmel kapcsolatban, hogy hol együttműködő, hol meg nagyon ellenálló, de nem lehet azt mondani, hogy nem szerethető figura. A viszonyok azok, amik igazán szokatlan helyzeteket szülnek, mivel jól kell kihasználni az alá-fölérendeltségeket, akárcsak a való életben. Nagyon jól van megírva a sztori, mivel ahogy az életben napról napra változnak a kapcsolatok, úgy itt is. Minél jobban haladunk előre a forgatási folyamatokkal, a karakterek úgy forrnak ki a maguk szálain, és mindig van egy kis csavar.

A Marsra magyar! az Indexen lesz majd megtekinthető.  Ön szerint mekkora változást hoztak el a kizárólag online formában elérhető sorozatok? Úttörő lehet ez a széria?

Ez egy nem mindennapi próbálkozás, és mivel nem volt még ilyen, nem lehet tudni, hogy milyen lesz a fogadtatása. Én nem vagyok internetfüggő, de nagyon sokan igen, és talán pont ezért lesz sikere, mert nem mindenki néz már szívesen tévét. Az interneten keresztül már egy villamos út alatt minden megtekinthető egy telefonnal, és ha csak két állomás között vagy akár a munkahelyig tartó villamosozás alatt megnéznek egy sorozatrészt, az talán jobb is, mivel a tévé esetében vagy megnézünk valamit vagy nem, vagy elveszítjük az adásidőt, vagy nem. Persze, a tévés sorozatokat is meg lehet már nézni online, úgyhogy akkora különbség nincsen szerintem. Talán inkább az lesz nehéz a jövőben, hogy rászoktassuk az embereket erre az új műfajra.

Az utóbbi években több sorozatban is feltűnt már, többek között A mi kis falunkban és a Mintaapákban.  Mennyiben más a Marsra magyar! forgatása a korábbiaktól, amiken részt vett? 

A mi dolgunk, hogy jól megformáljuk a karaktereket, és egy nézhető dolgot produkáljunk. Én szeretek kísérletezni, és összevetve a többi sorozattal, amiben szerepeltem, elmondhatom, hogy hozzá kellett szoktatnom magam ehhez a gépezethez. Tanulni kell a szöveget, ahogy feszes dramaturgiai hozzáállást is kíván. Eddig minden sorozatban, amiben szerepeltem, nagyon sok szöveget kellett tanulni. A tanulás pedig számomra nem mindig megy könnyen, de megküzdök az árral, már jobban megy. Az is kényelmesebb, hogy nem nekem kell gyártanom a szövegeket. Egy ilyen hosszú forgatókönyvet már önmagában végigolvasni egy nagyon komoly művészet, nemhogy még megtanulni, vagy esetleg belekölteni. A társaim nagyon segítőkészek, a csapat meg kifejezetten jó, akiknek köszönhetően láthatóak vagyunk a képernyőn. Igen embert próbáló 12-14 órán keresztül non-stop forgatni, mivel nincs megállás. A fiatalokból álló stáb rendkívül tűrőképes, energikus és teljesen profik, ami nyugtató a színészi gárdának is, mivel nincs káosz se a fejben, se a forgatások alatt. 

Miben látja a sorozat sikerét, mitől különlegesebb az utóbbi években megjelentekhez képest?

A sikert nem lehet előre megírni, úgyhogy ez majd a közönségtől fog függeni. Én arra tudok csak tippelni, hogy szeretnek az emberek azonosulni egy szereppel vagy akár önmagukat belehelyezni egy adott környezetbe. Abban bízom, hogy megtalálják majd benne azt a fanyar magyar humort, ami az életünket végigkíséri. Tulajdonképpen, ha kabarét akarunk látni, akkor nem muszáj ezért fölütni egy stand up előadást, mert elég egy parlamenti jelentésbe belekapcsolódni, aztán ott is kap az ember megfelelő mennyiségű humort. Viszont ha az önazonosulás szerint nézzük, mindenki látott már műhelyt, és az már más kérdés, kinek, hogy jönnek majd le a szerepek. Boncz Géza egy régebbi írásában a gyári munkásokról annyit mondott, hogy Gizike, a titkárnő, aki még soha nem látott közelről egy munkást, megkérte a főmérnököt, olajozza be a hátát. Ezek számomra mindig építő jellegű szövegek, mert bele tudom élni magamat. Nagyon bízom benne, hogy a közönségnek ez fekszik, és akik elkapják a fonalat, azok tudnak majd örömködni.

Támogatott tartalom. 

(Borítókép: Badár Sándor, Fotó: Aradi Nóra)