Miért tért vissza a dohányzás a hollywoodi filmekben?

Némi gondolkodás után valószínűleg a legtöbbünk fel tudna sorolni olyan képsorokat, amelyekben az adott színész, színésznő cigarettával a kezében látható. Amennyiben valakinek nincs ilyen emléke, az jelentheti akár azt is, hogy már olyan mértékben hozzászoktunk a dohányzás filmekben, sorozatokban való megjelenítéséhez, hogy fel sem tűnnek ezek a jelenetek. A cigaretta és a hollywoodi filmgyártás kéz a kézben járnak évtizedek óta, így láthattuk már dohányozni többek között Audrey Hepburnt – a róla készült legikonikusabb képen is bagózik –, Leonardo DiCapriót és Sharon Stone-t. Sőt, a Disney által készített mesék némelyikében szintén dohánytermékeket fogyasztanak a szereplők. Míg a 101 kiskutyában Roger pipázik, a Pinokkióban a fafiú próbálja ki a szivart. 

A nagy fordulópont a 2000-es években következett be, amikor a korábban menőnek számító dohányzást egyre többen kezdték undorító és káros szokásnak találni. Ám a cigarettázás 30-as években kezdődő hadjáratához hasonlót lehet tapasztalni a jelenleg többnyire streamingszolgáltatókon megjelent filmekben és sorozatokban is. A Truth Initiative jelentése szerint például 2020-ban a 15 és 24 év közötti generáció által leginkább kedvelt sorozatok 60 százalékában dohányzott az egyik szereplő, míg az összes korcsoportot figyelembe véve a szériák 64 százalékában lehetett látni efféle jeleneteket. 

Már-már dohányzásra sarkallnak

Ahogy a jelentésben kitértek rá, a legjobb 15 sorozatot tekintve a dobogón a Family Guy, a Simpson család, illetve a Hormonokkal túlfűtve és Az én környékemen áll – utóbbi kettő holtversenyben. Az első helyezett esetében 100, a másodikéban 95, a két harmadik helyezettében pedig 54-54 alkalommal találtak olyan képsorokat a készítők, amelyekben valaki dohányzott. Viszont azon szériákat is a kalapba véve, amiket a legtöbb néző csak úgy ledarált, A vezércsel végzett az élen – amiben 220 alkalommal cigarettázott egy színész –, amit Az Esernyő Akadémia követ 205, majd a Szégyentelenek 108 dohányzásról szóló jelenettel. 

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a cigarettázás megjelenítése a filmekben, sorozatokban milyen hatással bír a fiatalabb generációra, amire egyébként a jelentés is kitér. Mint írták, 114 dohányzást tartalmazó képsorból mindössze egyről lehetett azt mondani, hogy dohányzásellenes. Sőt, a felük kifejezetten dohányzópárti volt, és a káros tevékenységet olyan módon ábrázolták bennük, hogy az a gazdagsággal, sikerrel vagy épp a lázadással volt párhuzamba hozható. A vezércsel esetében például úgy tüntették fel a dohányzást, mintha stresszoldó hatása lenne, ami nagy tévhit, mivel a nikotin valójában ronthatja a szorongásos tüneteket, és felerősítheti a depresszió érzését. 

Újra veszélyesen menő lett

A dohányzás egy időben a popkultúrához tartozott, és mivel divatosnak tartották, a 2000-es években több híresség is élt a káros szenvedéllyel, köztük Kate Moss és Britney Spears. Sőt, a Bridget Jones-filmek, a Szex és New York, illetve a Jóbarátok sorozatok szerves részét képezte ez a tevékenység, ami azt követően kezdett kikopni mozivásznakról és a tévéképernyőkről, hogy köztudottá váltak a rizikófaktorai. Ennek ismeretében kérdéses, hogy napjainkra miért szivárgott vissza mégis a filmekbe és sorozatokba a dohányzás, ami ma pont ugyanannyira káros, mint húsz évvel ezelőtt. 

Nick Ede márka- és kultúraszakértő elmondása szerint a válasz igen egyszerű: a dohányzó filmbeli szereplők számának növekedése azzal magyarázható, hogy újra menőnek számít a cigarettázás, mivel egyfajta nemtörődömséget tükröz – ami egyesek szemében vonzó lehet. 

A cigaretta és a filmek generációk óta elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A hangosfilmek megjelenése óta a dohánygyárak megértették, mekkora szerepük van a filmeknek a kulturális normák alakításában. Az 1930-as, 1940-es években a dohánygyárak hollywoodi sztárokat fizettek azért, hogy megjelenjenek a cigarettareklámokban, és a képernyőn pöfékeljenek. Cserébe a stúdiók támogatást kaptak a filmek reklámozására

– fejtette ki Ede.

Mint hozzátette: a dohányzásellenesek legfőbb problémája az, hogy a filmekben és sorozatokban a bagózás gyakran jelent egyet a vakmerőséggel, ami azt sugallja, hogy cigarettázni menő. Emellett kiemelte, akadnak olyan produkciók is, amelyekben csábító, eleganciára valló tevékenységként ábrázolták. Bár arról nem tudni, hogy a dohánytermék-megjelenítések célzottak-e a filmiparban, ezáltal felélesztve azok évtizedekkel ezelőtti népszerűségét, azonban a szakértő abban biztos, hogy a cigarettázás képernyőkön való megjelenítésének még egy jó darabig nem fogunk búcsút inteni. 

Káros, de milliók szívják

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 19,7 százaléka cigarettázik naponta. A legtöbbet dohányzó ország Bulgária, ahol a lakosság 28,2 százaléka bagózik napi szinten, ami Magyarország  esetében 25,8 százalékra tehető. A KSH statisztikái alapján a dohányáruk forgalma 1000 milliárd forintra rúg itthon, holott a dohányzás igen káros tevékenység. Sokáig magát a nikotint tették felelőssé, ami valóban addiktív anyag, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, azonban a megbetegedések kialakulásában nem ez játssza az elsődleges szerepet, hanem az égés során felszabaduló füst és kátrány, valamint az ezekben lévő vegyi anyagok.

A dohány égése során keletkező füsttel az emberi szervezetbe és a légkörbe kerülhet több ezernyi vegyi anyag, melyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek közé a vegyületek közé sorolható az aceton, a fenol, illetve a formaldehid, míg a legdominánsabb gáz az égésnél felszabaduló szén-monoxid.

Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy mihamarabb leszokunk róla. 

A dohányzásról való leszokás látványos és hosszú távú hatásokkal jár, amelyek mind élettanilag, mind a környezet szempontjából pozitív változásokat hoznak.

Negyed év dohányfüstmentes élet után a tüdőkapacitás akár 30 százalékkal is megnőhet. Egy év után a szívinfarktus, 5 év után a tüdőrák kockázata 50 százalékkal csökken. 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden dohányzás okozta egészségügyi kockázat elmúljon.

A dohányzás környezetre gyakorolt hatása nem ér véget az egészségkárosítással, hiszen a cigaretta- és dohánytermékek előállítása fokozottan környezetkárosító. A cigarettacsikk lebomlási ideje 10-12 év, egyetlen csikk képes akár ezer liter vizet is beszennyezni, a dohánytermékek előállítása közben évente átlagosan 59 millió tonna műanyag keletkezik, ami körülbelül 8 millió kifejlett bálna súlya. Maga a dohánytermesztés pedig 84 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros anyagot termel évente, körülbelül 252 millió kisteherautónyit.