A Darwin-díj legújabb várományosait az 50 fok feletti hőség vonzza

Bármennyire is elismerésnek hangzik, korántsem érdemes a Darwin-díj elhódítására hajtani, ugyanis mint azt a legtöbben pontosan tudják, ez olyan, gúnyos értelemben vett kitüntetés, amelyet azoknak az embereknek ítélhetnek meg, akik valamilyen különösen buta, ügyetlen módszerrel próbáltak meg egy számukra érdekes célt elérni, ám ez a legtöbb esetben az életükbe került.

A temérdek eset ellenére az elismerés várományosai között minden évben található egy-egy különös induló, így az idei versenyben sem maradunk komoly esélyesek nélkül, azt azonban csak kevesen gondolnák, hogy részben a globális felmelegedés következményeként beindult veszélyturizmus lelkes résztvevői is hamar felkerülhetnek a dicsőséglistára. 

Ez természetesen nem törvényszerű, azonban nem kell nagy koponyának lenni ahhoz, hogy elképzeljük, milyen káros hatása lehet annak, ha embertelen hőségnek, 50 fok feletti melegnek tesszük ki magunkat…

Ráadásul mindez szándékos, ugyanis az Egyesült Államokban található Death Valley-be, azaz a Halálvölgybe egyre szívesebben látogató turisták legtöbbször amiatt érkeznek oda, hogy egy fotó erejéig az aktuális hőmérsékletet mutató kijelzővel pózolhassanak. 

Mindez részben a klímaváltozás egyre fenyegetőbb következményeinek köszönhető, ugyanis mindenhol a világon új hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. A legnépszerűbb szó szerinti hot spot mégis a Death Valley, amelyet elözönlöttek a kíváncsi turisták az elmúlt időben – a napokban ugyanis ismét 56 fok körüli hőmérsékletet mértek ott. A kaliforniai Death Valley a Föld egyik legforróbb területe, száraz, sivatagos, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 mm.

Emiatt pedig egy szelfiért sokan tényleg bármit megtennének, így az idei All Inclusive tengerparti vakáció helyett sokan indulnak meg a Death Valley Nemzeti Parkba,

Az amerikaiak mellett nemzetközi szinten is rendkívüli népszerűségnek örvend a nemzeti park, nem véletlen, hiszen a szakértők szerint hamarosan megdőlhet az eddigi rekord, a híres hőmérő már az elmúlt napokban is 56 fokot mutatott, amely így rendkívül közel van a mindenkori csúcshoz – így az sem meglepő, hogy a területen reggel 10 után nem ajánlott tartózkodni. 

A turisták persze ehhez mérten spekulálnak is, és még annak ellenére is szeretnének fotózkodni az új rekorddal, hogy elmondásuk szerint a hőség miatt úgy érzik, a nap szinte a csontig hatol, annyira tűz. 

A hőstressz és a kiszáradás halálos lehet

A hőség pedig nem csak fizikai fájdalmat okoz, élettanilag is rendkívül ártalmas lehet az emberi szervezetre. Az emberi sejtek ugyanis 46–60 Celsius-fok között kezdenek elhalni, így az 50 Celsius-fok körüli hőmérsékletnek sem éri meg hosszabb távon kitéve lenni, hiszen ettől a legtöbb sejt károsodása már visszafordíthatatlan, mivel a bennük lévő fehérjék összezsugorodnak.

A hőség miatt ráadásul sokkal többet izzadunk, amivel a kiszáradás kockázata tovább nő. Ez amiatt van, mert a test átlaghőmérséklete 36–37,5 Celsius-fok, amelyet főként az izzadás segítségével próbál fenntartani a szervezet, a hőségre reagálva pedig a szapora légzés és a megnövekedett szívverés is hozzájárul a hő kibocsátásához, és segít a testhőmérséklet fenntartásában. Ennek ellenére az emberi test első reakciója a hőre az, hogy még jobban izzad, hogy hűtse magát, ami vízveszteséghez és kiszáradáshoz vezethet. Amikor a test nem képes eléggé lehűteni magát, hőgörcsök, hőguta, sőt akár napszúrás is kialakulhat. A hőstressz, az akut veseelégtelenség és a szívbetegségek súlyosbodása is gyakori a hőhullámok idején – amelyek gyakran az illető halálához is vezethetnek. 

A szélsőséges hőmérsékletek befolyásolhatják a test belső hőmérsékletének szabályozását is, ez pedig hozzájárulhat a már meglévő krónikus betegségek súlyosbodásához, például a szív- és érrendszeri megbetegedések, légzőszervi megbetegedések, az agyi keringési rendellenességek, sőt a diabétesz esetében is – emeli ki a Business Insider cikke. 

Az emelkedő hőmérséklet egyensúlyhiányt okozhat a magas szívoxigénigény és a kompromittált szív-oxigénszállítás között, ami iszkémiához, infarktushoz és végül kardiovaszkuláris összeomláshoz vezethet.

A hőstressz okozta emelkedett kardiovaszkuláris terhelés a fő egészségügyi aggodalom, mivel több felnőtt hal meg kardiovaszkuláris események következtében, mint majdnem minden más, hővel kapcsolatban bekövetkezett haláleset esetében együttvéve

– olvasható egy, a The Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányban.

A mélytengeri expedíciók és az Everest megmászása után ez lehet az újabb őrület 

A fagyhalál vagy fulladás a magashegységekben, kibírhatatlan nyomás a mély tengerekben: sokak komplett vagyonokat fizetnek ki olyan extrém programokért, amelyek néhány esetben az imént felsorolt módokon is végződhetnek. A közvélemény egyre többször lamentál azon, hogy mi lehetett az előidézője egy újabb tragédiának: sportsiker reménye, kitűnni vágyás, egy jó fotó az Instagramra vagy csupán az unalom.

A több 1000 méter mélyen a Titanic roncsait kereső, részint gazdag turistákat szállító Titan merülőhajó szétrobbanása több mint egy hónapja uralja a világsajtót. Előtte a magyar lapokban hetekig volt téma Suhajda Szilárd tragédiája a Mount Everesten. A témával egyébként nem foglalkozók is teljes képet kaphattak róla, hogy milyen körülmények uralkodnak 8000 méter felett vagy 4000 méterrel a tengerszint alatt. A legtöbben azt a konzekvenciát vonják le ilyenkor más kárán, hogy az ilyesmi nekik nem való.

Ellenben – bár furcsa lehet – sokaknak épphogy megjön a kedvük hegymászó-felszerelést vagy búvárleckéket venni, a kalandturizmus pedig 2030-ra az egytrillió dolláros iparággá válhat. 

És hogy hogyan illik be a sorba a Föld legmelegebb pontja? A legtöbb ember számára

Az izgalmas kalandok ellenére itt nem az extrém hideg és az oxigénihiány, hanem a hőség sodorhatja veszélybe a turistákat. Ezt jól mutatja, hogy az idei nyáron már négy ember kapott hőgutát a nemzeti parkban – köztük egy 65 éves férfit holtan találtak meg az autójában… Még így is elindulna?

(Borítókép: David McNew / Getty Images)