Újabb országban váltanák le III. Károlyt

A Nemzetközösséget anno a Brit Birodalomból kialakult független államok hozták létre, jelenleg 53 tagja van. A csoporton belül 15 ország, a Nemzetközösségi Királyság III. Károlyt ismeri el uralkodójának és államfőjének, azonban már évek óta szó van arról, hogy némely állam szeretne függetlenedni és köztársasággá válni. Legutóbb, 2021-ben Barbados lépte meg ezt, több mint 400 évvel azután, hogy egy angol hajó a szigeten kikötve, I. Jakab király nevében kisajátította azt. Bár 1966-ban már elnyerték függetlenségüket, továbbra is a brit uralkodó, akkor még II. Erzsébet maradt az államfő, ám ennek két évvel ezelőtt vége szakadt: a királynőt Sandra Mason köztársasági elnök váltotta fel.

Le a monarchiával!

Ahogy a Daily Mail megírta, III. Károly jövőre nagy megpróbáltatások elé néz. 2024 októberében a Nemzetközösség kormányfőinek találkozóján vesz majd részt, amelynek részeként nemcsak Ausztráliába, hanem Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre is ellátogat majd. A lap információi szerint ugyanakkor a király nem pusztán az esemény kedvéért fog a bolygó másik felére utazni, mivel komoly viták folynak arról, hogy Barbadoshoz hasonlóan Ausztrália is független állammá váljon. Mindezt az ausztrál kormány egyik magas rangú minisztere szellőztette meg, aki a napokban arról nyilatkozott, III. Károly látogatása egy olyan párbeszédet fog elindítani, amelyben az ország saját államfőjének kérdése is kiemelt téma lesz. 

A királyt mindig szívesen látjuk Ausztráliában, és az ausztrál nép szeretettel köszönti. A modern kori Ausztráliában viszont a látogatása új párbeszédet indít majd el azzal kapcsolatban, hogy legyen saját államfőnk, aki a környezetünkben van, képvisel minket és ausztrál

– nyilatkozta Matt Thistlethwaite.

III. Károlyt egyébként igen sok kritika érte amiatt, hogy ugyan már több mint egy éve trónon van, még a Nemzetközösség egyik országába sem utazott el. Bár hozzá kell tenni, hogy a protokoll szerint az uralkodó addig nem látogat el egy államba, amíg nem kap hivatalos meghívót – úgy tűnik, az ausztrál vezetés eddig nem tartotta fontosnak, hogy meginvitálja őt. Amennyiben a király Ausztráliába utazik, az lesz a 17. látogatása, ám az állam lakosainak nagy része nemigen támogatja, hogy az ország államformája továbbra is alkotmányos monarchia legyen.

Egy nemrégiben készített felmérés szerint a megkérdezett ausztrálok 32 százaléka a lehető leghamarabb köztársaságot szeretne. Míg egy másik, 1500 állampolgár részvételével készült kutatás alapján a résztvevők 78 százaléka úgy gondolja, hogy a királyi családnak kellene állnia az állami látogatások költségeit. 2011-ben például 2,6 millió dollárba került az ausztrál adófizetőknek II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg fogadása, ami ma körülbelül 852 millió forintnak felelne meg. 

Az elnyomás szimbóluma volt II. Erzsébet?

A néhai királynő halála kapcsán nem maradt el a negatív visszhang, mivel az uralkodót a világ azon pontjain, ahova egykor a Brit Birodalom kiterjedt, az elnyomás szimbólumának tekintették. Felszínre kerültek Nagy-Britannia múltbeli bűnei, köztük a rabszolgaság, amelyért sokan máig felelősségre vonást követelnek. A brit uralom alatt elkövetett legsúlyosabb atrocitások közé tartozott az 1952-ben − II. Erzsébet királynő trónra lépésének évében − kitört Mau Mau felkelés Kenyában. Az ország 1895 óta brit fennhatóság alatt állt, 1920-ban nyilvánították hivatalosan gyarmatnak, majd 1963-ig, függetlensége elnyeréséig az is maradt. Az országban kínzásokat hajtottak végre, beleértve a kasztrálást és a szexuális erőszakot a fogolytáborokban, ahol 150 ezer kenyai lakost tartottak fogva. A 2011-ben kártérítésért pereskedő idős kenyaiaknak végül 19,9 millió fontot (körülbelül 9 milliárd forintot) ítélt meg egy brit bíróság, amelyet több mint ötezer felperes között kell felosztani.

Emellett nem kikerülhető Nagy-Britannia nigériai polgárháborúban játszott szerepe sem, mivel titokban fegyvereket szállítottak az ottani kormánynak, hogy azokat a biafranok ellen használják, akik külön köztársaságot akartak alapítani. A háborúban körülbelül 1-3 millió ember halt meg. John Lennon ekkor adta vissza lovagi címét a királynőnek, tiltakozásul Nagy-Britannia háborúban játszott szerepe miatt. Ám egyesek úgy vélik, II. Erzsébet tudatában annak, hogy a Brit Birodalom elkövette bűnök által vér tapadt a kezeihez, vezekelt emiatt, és próbálta jóvá tenni az uralkodása alatt elkövetett bűnöket.