Fontolja meg, bemegy-e dolgozni, ha ezeket a tüneteket észleli magán

A hétfő reggelek általában senkinek sem könnyűek, azonban akkor sincs feltétlenül egyszerűbb dolgunk, ha a hosszú hétvége miatt másik napra esik a hétkezdés. A munkaundor érzése persze bármikor lecsaphat ránk, hiszen kevés olyan ember van, akinek a munkarendtől kezdve, a kollégákon és a főnökön át a fizetésig minden megfelel, ezt az állapotot azonban nem szabad félvállról venni. Megeshet ugyanis, hogy a testünk már fizikailag is ellenkezik az ellen, hogy reggel felkeljünk, és elinduljunk a munkahelyünkre, ilyenkor pedig már a szabadság és a betegszabadság sem elég a tűzoltáshoz. 

Ilyesmivel többen találkoznak, mint gondolnánk, így nem feltétlenül kell egyből magunkban keresni a hibát, ha így érzünk. A témában született kutatások eredményei szerint az emberek 20-40 százaléka utálja az aktuális munkáját. 

A legtöbben viszont a munkaundor ellenére sem adják be a felmondásukat, hiszen váltani sem egyszerű – sokan nem is tehetik meg, hogy egyik napról a másikra munkanélkülivé váljanak, vagy kockáztassák a rossz, de biztos állásukat egy kecsegtetőbb, ám jóval rizikósabb lehetőségért. A döntés meghozatalában problémát szokott okozni az is, hogy a telített munkaerőpiacon nehéz új állást találni, a felvételi folyamatok általában időigényesek, emellett pedig az is megtörténhet, hogy sokan túlságosan alulképzettek ahhoz, hogy más állás után tudjanak nézni. Így marad az undor és a szenvedés, ami a mentális és fizikai egészségünk kárát okozhatja.

Egészségünk rovására mehet a munkaundor

Hosszú távon komoly problémát jelenthet a munkáját ki nem állható egyénnek például, hogy elkezd gyarapodni a súlya. Legyen szó stresszevésről, vagy az edzéshez szükséges energia hiányáról, amelyet a munkánk miatti kimerültség okoz, már 2007-ben rávilágított egy kutatás arra, hogy erős összefüggés van a súlygyarapodás és a munkával való elégedetlenség között. Az erős stressz persze a visszájára is elsülhet, így a munkaundor jelentős súlyvesztéssel is együtt járhat, amelyhez köze lehet a nem megfelelő táplálkozásnak, a kávéfogyasztási és alvási szokásoknak is. Ráadásul

Ez nemcsak azt jelenti, hogy az immunrendszerünk károsodik, ami hajlamossá tesz bennünket a gyakori, kisebb betegségekre, hanem azt is, hogy komolyan megnő az esélye a súlyos egészségi problémák kialakulásának, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is.

A fizikai oldal mellett a mentális egészségünk is komolyan megszenvedheti azt, ha olyan helyre járunk be dolgozni, amelytől a rosszullét kerülget bennünket, a munkahelyi stressz ugyanis depressziót és szorongást okoz. Egy másik tanulmány ezen túlmenően azt állítja, hogy

Egy nemrégiben készült tanulmány a munkahelyi problémákat a rövidebb élettartammal is összefüggésbe hozta, amelyben jelentős szerepet játszhat az állandó stressz, ami negatív állapotban tartja az embert. A stressz emberre gyakorolt negatív hatásait napestig lehetne sorolni, többek között rontja a pszichológiai jólétet, fáradtsághoz és ingerlékenységhez vezet, valamint vegyi anyagok és hormonok felszabadulását idézi elő, amelyek fizikai tüneteket okoznak. A stressz csökkentése alapvető fontosságú a fizikai, érzelmi és mentális jóllét megőrzése érdekében, ezt azonban semmi sem akadályozza meg jobban, mint az, ha több mint nyolc órát, heti öt napon át olyan környezetben töltünk, ahol nem érezzük jól magunkat.

A váltást azért sem érdemes halogatni, mert a munkaundor és az általa okozott stressz a pihentető alvásunkat is befolyásolhatja. Egyrészt ez az állapot odáig is vezethet, hogy rémálmok gyötörnek bennünket, vagy már az elalvás sem jön össze, hiszen már a munkanapot megelőző este azon stresszelünk, hogy mi vár ránk a következő napon. Pedig a jó éjszakai alvás előnyei óriásiak, ez felel többek között az agyműködésért és kreativitásért, a jobb fizikai egészségért, sőt a termelékenység növekedéséért is. 

Másrészt a nem kielégítő alvás ronthatja a látást, az ítélőképességet, a rövid távú memóriát, a motivációt és a reakcióidőt is, de könnyedén vezethet súlyos egészségügyi problémákhoz is. 

Sem lepedőakrobaták, sem lelkesek nem leszünk

Az egészségünk mellett a személyiségünkre és annak fejlődésére is rossz hatással lehet az, ha olyan helyen dolgozunk, ahol valójában nem szeretnénk. Ráadásul a magánéletünk is rámehet, számos tanulmány szerint ugyanis

Mindenki ismeri a filmekben is gyakran visszaköszönő témát, amikor a szereplők házassága arra megy, hogy a felek hazaviszik a munkájukat, ami kettejük között feszültséghez vezet. Persze az többnyire elkerülhetetlen, hogy a párok otthon megbeszéljék, hogy mi történt velük aznap, ám ha valaki csak negativitást visz haza, az valóban leépítheti a személyes kapcsolatait, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem ez a szándéka. Ráadásul innentől nem csak a másik fél feje, hanem a miénk is fájhat,

Amíg a munkájuk a fiatalabb generációk életét annyira nem határozza meg, addig az idősebb korosztály inkább marad egy olyan helyen is hosszú távon, ahol alapvetően nem elégedett és boldog. Ez azonban komoly önbizalomvesztéshez vezethet. Hiszen gondoljunk csak bele, a napjaink jelentős részét a munkában töltjük, így ha olyan dolgot csinálunk, amit a hátunk közepére sem kívánunk, az nagyban rányomja a bélyegét a lelkesedésünkre és az önbizalmunkra is – főleg ha az irodában a dicsérő szavakat mindenki csak regékből ismeri, a negatív kritika viszont állandóan korbácsolja a kedélyeket. Ez a munkáltatónak sem jó helyzet, hiszen ha valaki boldogtalan a munkahelyén, akkor csak arra törekszik, hogy a kötelező minimumot teljesítse. Viszont ha valaki olyan munkát végez, amely kielégítő számára, akkor keményebben fog dolgozni az elvártnál, még akkor is, ha neki abból semmilyen előnye nem származik.

(Borítókép: mapodile / Getty Images Hungary)