A reggeli szorongás korunk keserű napindítója

Egy korábbi kutatás szerint a nap legstresszesebb időpontja a 7 óra 23 perc. Természetesen ez személyenként nagyban eltérő lehet, amit a tanulmány viszont már igazolt, hogy egy nap alatt körülbelül háromszor kerülünk komolyabb stresszhelyzetbe. A nők esetében azonban átlagosan egy órával hamarabb megy fel először a pumpa, mint a férfiaknál. Ennek ellenére a hétköznap reggelek általában senkinek sem egyszerűek, akár elmúlt már hét óra, akár nem. 

A szorongás a nap bármely szakában felléphet, és akkor bizony úgy érezzük, hogy ennél rosszabb már nem is történhet velünk – egyesek számára pedig különösen nehezen indulnak a reggelek emiatt. Sokan ahogy kinyitják a szemüket, rögtön azon kezdenek töprengeni, mi vár rájuk aznap. A negatív gondolatok pedig azonnal elárasztják, legyen szó utazásról, munkáról, határidőről, vagy csak egy hétköznapi találkozóról.

Ez a fajta szorongás túlságosan gyakori, ami akár szituációs stressz, vagy egy mögöttes szorongásos betegség miatt is bekövetkezhet, és már akkor tönkreteszi a napot, mielőtt még elkezdődne. 

Van tudományos magyarázat is erre a problémára. Egyesek amiatt szoronganak reggelente jobban, mert a stresszhormon, azaz a kortizol szintje általában az ébredés utáni első órában a legmagasabb, hiszen ez segít abban, hogy éberek és koncentráltnak legyünk. Ha azonban már eleve stresszelve fekszünk le, az a kortizolszint túl korai megugrását okozhatja, ami ahhoz vezethet, hogy reggel villámgyorsan pörgő aggyal, azaz szorongó elmével ébredünk. Ráadásul a vércukorszint is alacsonyabb reggelente, ami szintén szorongást válthat ki azoknál, akik hajlamosak rá.

Mindezt nehéz megkülönböztetni attól, hogy szimplán csak bal lábbal kelt-e fel valaki, a szorongásnak viszont lehetnek súlyos fizikai tünetei is, amelyek alapján el tudjuk választani a két esetet egymástól. A leggyakoribb szorongásos tünetek, amelyekre figyelni kell, a következők:

• szédülés;
• erős, gyors vagy szabálytalan szívverés; 
• remegés;
• emésztési problémák és hasmenés;
• fejfájás;
• pánik vagy félelem érzése;
• émelygés;
• izzadás;
• légszomj;
• alvási nehézségek.

Bár a reggeli szorongás hasznos is lehet – mivel az egészséges egyének elgondolkodhatnak azon, hogyan is kellene alakítaniuk a napjukat –, azoknál, akik szorongásos zavarral küzdenek, komoly kihívást okozhat. A magasabb kortizolszint ugyanis tovább súlyosbítja a fiziológiás tüneteket, mint például az adrenalinszint emelkedését, vagy a pulzus és a vérnyomás értékének megugrását.

A koffeinnel óvatosan, a reggelivel bőkezűen

A szélsőséges eseteken kívül nem szükséges, hogy a depresszív hangulatunk egész nap fennálljon, mivel a reggeli rutinunk során csak némi odafigyelésre és tudatosságra van szükségünk ahhoz, hogy hamarabb elillanjanak a gondok, és az agyunk ne csak az előttünk álló nap teendőin pörögjön. Ehhez pedig még idegen hónaljakat sem kell szaglászni feltétlen, még ha ez valóban oldhatja is a szorongást, sokkal inkább érdemes a megoldást a konyhában keresni.

A táplálkozási tanácsadók szerint emiatt érdemes reggel odafigyelni a magnéziumbevitelre, amely többek között olyan népszerű, reggelihez tökéletes alapanyagokban található meg, mint a dió, a mandula, a kesudió, a mogyoró, a korpa és más teljes kiőrlésű gabonák, például a barna kenyérből készült pirítós vagy éppen a zabpehely. Ez segíthet a szorongás kezelésében és a tünetek enyhítésében, hiszen

A rutin épp ezért segíthet abban, hogy leküzdjük a szorongás tüneteit, a reggeli rendszer ismétlése pedig emiatt megnyugtat bennünket. Ennek ellenére nem kell mindent rendszeresíteni a reggeliasztalon, ahogy a sokak számára elmaradhatatlan kávét sem. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a szorongásos zavarokkal küzdő emberek különösen érzékenyek a koffein hatásaira, amely sokszor csak még tovább rontja a tüneteket. Emiatt érdemes korlátozni a reggeli kávéfogyasztást, vagy teljesen elkerülni azt. 

(Borítókép: Fior Daliso / Getty Images)