Zöld utat kapott az AI, elhunyt hírességek hangját hallhatjuk viszont

A mesterséges intelligencia hasznosságával egyetemben az életünkbe való túlzott betörésének veszélyei a legaktuálisabb kérdések közé tartoznak. Akadnak olyan szakmák, amelyeknél már most megkongatták a vészharangot, ami részben annak köszönhető, hogy a technológia rohamléptékű fejlődésével aligha lehet tartani a lépést. A ChatGPT és társai még nem vették át az uralmat az életünk felett, viszont a mesterséges intelligencia már sok iparágban jelent meg a marketingtől kezdve egészen a szórakoztatóiparig. Mint ismert, részben ez robbantotta ki a filmtörténelem legnagyobb színészsztrájkját. A sort a forgatókönyvírók kezdték még májusban, miután érdekképviseleti szervezeteiknek nem sikerült megegyezniük a filmstúdiókkal és a streamingszolgáltatókkal. Júliusban csatlakoztak hozzájuk a színészek, és az elégedetlenkedés fő okát az adta, hogy aggódtak fizetésük csökkenése, illetve a mesterséges intelligencia térnyerése miatt.

A sztrájk nagy kalamajkát okozott, több filmes premier elmaradt vagy elhalasztották, illetve az Emmy-díj-átadó is elmaradt. A Stranger Things és a Trónok harca spin off sorozatának készítői leálltak a gyártással, ami a hazai forgatásokkal sem volt másképp. Az Origo Stúdió marketingvezetője még tavaly júliusban azt nyilatkozta, több itthon gyártott film munkálatai is leálltak, ami több mint 20 ezer magyar munkavállaló megélhetését sodorta veszélybe egyik napról a másikra. A feleknek végül a tavalyi év végére sikerült megállapodásra jutniuk, ami magában foglalt fizetésemelést, streaminghez köthető bónuszt, illetve a mesterséges intelligencia kordában tartására való törekvést – utóbbi problémakör vetette fel a legtöbb kérdést. Ahogy Fran Drescher, a 160 000 médiaszakembert tömörítő SAG-AFTRA (Screen Actors Guild-American Federation of Television and Radio Artists) elnöke még akkor kiemelte, az egyik legfontosabb pont az volt a tárgyalások során, hogy a színészeket tájékoztatni kell arról, ha mesterséges intelligencia reprodukálja őket, és ennek felhasználásakor kompenzációt kell kapniuk. 

Már sokak fantáziáját megmozgatta, hogy a mesterséges intelligenciát miképp használhatjuk fel arra, hogy ne csak még életben lévő személyeket reprodukáljunk, hanem elhunyt hírességeket hívjunk életre. Hasonló gondolatmeneten indulhattak el a londoni székhelyű ElevenLabs technológiai vállalat munkatársai is, akik kifejlesztettek egy AI-eszközt, amely képes újraalkotni az elhunyt színészek hangját. Ahogy a vállalat nemrég közölte, Judy Garland, Sir Laurence Olivier, James Dean és Burt Reynolds családja pedig már beleegyezett abba, hogy a néhai hírességek hangját hangoskönyvek narrálására használják fel. Garland lánya, Liza Minnelli a hírrel kapcsolatban azt nyilatkozta, izgalmasnak találja, hogy édesanyjának hangja az AI-nak köszönhetően akár még több emberhez eljuthat. 

Családunk hisz abban, hogy ez új rajongókat fog jelenteni a Mamának, és izgalmas lesz azok számára, akik már ápolják azt a páratlan örökséget, amit Mama adott és ad a világnak

– jelentette ki.

Dustin Blank, az ElevenLabs egyik vezetője emellett kifejtette, az a céljuk, hogy a narrátorok számának növekedésével a tartalmakat a lehető legtöbb nyelven és hangon elérhetővé tegyék. Ugyanakkor nem az előbb említett hírességek az elsők, akiket a mesterséges intelligencia segítségével próbáltak meg életre hívni. Tavaly például olyan AI által alkotott képek kerültek napvilágra, amelyeken az látható, hogyan nézne ki Elvis Presley, Diana hercegné és Freddie Mercury, ha még élne. Sőt, az Amazon lehetővé tette, hogy az intelligens személyi asszisztense, az Alexa által csevegni lehessen hírességekkel. 

Kizsákmányolás folyik?

Bár az ElevenLabs által megalkotott AI-eszköz új kapukat nyithat meg, nem mindenki repes tőle. Judy Garland családjának döntése értelmében például a jövőben az elhunyt színésznő a saját hangján mesélheti el a gyerekeknek az Oz, a nagy varázsló című mesét az ElevenLabs Reader alkalmazásában. Mint ismert, a kötet filmes verziójának főszerepét Judy Garland játszotta. Vele kapcsolatban ugyanakkor felmerült, hogy az egész karrierje alatt kizsákmányolták őt, így nincs rendjén, hogy még a halála után is csak hasznot szeretnének húzni belőle. Az Óz, a csodák csodája forgatásának idején ugyanis szigorú diéta alatt állt, illetve gyógyszerekkel tömték őt.

A film megjelenésekor még csak 18 éves volt, és fiatal korának köszönhetően a nézők azonnal beleszerettek az ártatlanságába, míg ő eközben teljesen elvesztette a gyerekkorát. A színésznő tinédzserként tizenkét filmet forgatott, viszont 18 éves korára már pszichiátriai kezelés alatt állt és gyógyszerfüggőségben is szenvedett. 23 éves koráig három ideg-összeroppanáson esett át, 28 évesen pedig elvágta a torkát egy törött pohárral, mert az MGM filmstúdió felbontotta vele a szerződést. Szerencsére végül sikerült megmenteni az életét, ám ezt követően evésbe fojtotta a bánatát, így elhízott. Harmadik férje, Sid Luft elmondása szerint házasságuk 13 éve alatt húsz alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot.

Életét viharos kapcsolatok jellemezték, illetve meggyűlt a baja a hepatitisszel, a vesebetegséggel, a túlsúllyal, az alultápláltsággal, a stresszel, az idegösszeomlással, az elesések okozta sérülésekkel, illetve a gyógyszerekkel, amelyek miatt ördögi körforgásba keveredett. Mivel hízásra volt hajlamos, étvágycsökkentőt szedett, amitől aludni nem bírt, így az altatószerekre is rászokott, amelyek miatt nem tudott felkelni időben, ezért serkentőszert fogyasztott. Végül a halálát is nyugtató-túladagolás okozta, 47 évesen találtak rá holtan. Garland esetében így joggal merülnek fel olyan kérdések, hogy mennyire etikus egy olyan tragikus sorsú színésznő emlékét megbolygatni, aki az egész életét áldozta fel a karrierje oltárán. 

Utat tör a deepfake

Az AI-eszközök fejlődésének és a hétköznapi emberek számára való elérhetőségének következményeképp a technológia számos hátrányára derül már fény. Itt lehetne említeni akár a deepfake-et, ami olyan hamisított felvételeket takar, amelyeket akárkiről létre lehet hozni, mivel az AI valódi embereket utánoz le akár hang, kép vagy mozgókép formájában. A technológia megtévesztés gyanánt akár politikai kampányokhoz is használható, de leginkább a pornóiparban veszik nagy hasznát. Egy 2019-ben készült holland tanulmány szerint az interneten megtalálható hamis videók 96 százaléka pornográf tartalmú, és többségük nőket ábrázol. Míg egy 2023-as kutatásban azt közölték, 2019 óta 550 százalékkal nőtt a hamisított képek előfordulása az AI megjelenésének köszönhetően. 

Sophie Maddocks, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója korábban kifejtette, a mesterséges intelligencia segítségével gyártott pornográf tartalmak terjedése a nők kihasználását erősíti. Roberta Duffield AI-szakértő pedig azt nyilatkozta, az egyszerű hozzáférés, a felügyelet hiánya és az ipar egyre növekvő professzionalizálódása a nők kizsákmányolásának és meggyengítésének új eszközévé teszi ezeket a technológiákat. A mesterséges intelligencia veszélyei már Európában is terítékre kerültek. Idén márciusban az Európai Parlament elfogadott egy ezzel kapcsolatos jogszabályt, amelynek „célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenti az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén”. A rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján állapít meg kötelezettségeket az alkalmazásra vonatkozóan. A jogszabály értelmében:

• tiltott lesz az érzékeny személyes adatokon alapuló, biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása „olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zárt láncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le”;
• a munkahelyen és az iskolákban tilos lesz gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni; 
• a polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján nem lehet pontozni;
• szabályellenes „a profilalkotásra, illetve a bűnözői előéletre alapozott prediktív rendészet”, valamint az emberek viselkedésének befolyásolására alkalmas vagy sebezhetőségüket kihasználó rendszerek alkalmazása;
• a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe a távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – bírói engedély szükséges hozzá, 
• kötelező lesz a mesterséges vagy manipulált képi, hang- és videótartalmakat megjelölni.

Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterségesintelligencia-alkalmazások

– írta akkori közleményében az Európai Parlament.

A jogszabály további részleteit ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Burt Reynolds, James Dean és Judy Garland. Fotó: GAB Archive / Redferns, Herbert Dorfman / Corbis / Getty Images)