Azt mondták, ez a legbiztonságosabb hely, majd egy őrült lemészárolta őket

Huszonegy év börtönbüntetésre ítélte a norvég törvényszék Anders Breiviket 2012-ben, amiért először Oslo kormányzati negyedében pokolgépet robbantott, majd egy szigeten kezdett öldöklésbe. A skandináv országban ennyi a maximálisan kiszabható büntetési tétel, noha ezt a későbbiekben évente meg lehet hosszabbítani, ha úgy döntenek, hogy Breivik nem engedhető vissza a társadalomba.

A döntést nem támadta soha, de a fogvatartási körülményeivel kapcsolatban szinte folyamatosan bíróságról bíróságra jár, mert szerinte sérülnek az emberi jogai. A legutóbbi perén már a norvég állam is szeretne pár milliót megspórolni.

Videójáték, edzőterem és madarak

Mint egy kollégium, kezdetben ilyen körülmények között tartották fogva Norvégia egyik legveszélyesebb emberét. Breivik azonban az elmúlt tizenkét évben tett azért, hogy a helyzete minél kevésbé legyen kellemetlen a számára. A szobából így végül egy saját épületszárny lett, benne egy edzőteremmel, nappalival, ahol kedvére videójátékozhat, ha éppen nem a madarai társaságát élvezi. Az időközben egyetemre is bejelentkező Breiviket naponta félmillió forintért őrzik, nincs ember Norvégiában, aki hozzá hasonló bánásmódban részesül. Pedig tizennégy olyan személy ül jelenleg is a börtöneikben, akiket valamilyen okból kifolyólag különösen veszélyesnek nyilvánítottak.

A norvég férfi 2011-ben követte el az ország eddigi legsúlyosabb merényletét. Először egy pokolgépet robbantott fel Oslóban – megölve nyolc embert –, majd pár órával később rendőregyenruhában áthajózott a közelben lévő Utoya-szigetre, ahol 69 fiatalt lőtt agyon a norvég munkáspárt egyik ifjúsági táborában. 

Breiviket 2012-ben 21 év börtönbüntetésre ítélték, ami az országban a maximálisan kiszabható büntetés, azonban akad egy olyan ritkán használt kitétel is, amely szerint a bűnöst bármeddig elzárva lehet tartani, amennyiben a szakértők úgy látják, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Breivik a 2022-es meghallgatásán ígéretet tett, hogy felhagy az erőszakkal, és az Északi-sarkvidékre költözik. A szabadlábra helyezését akkor elutasították.

A megtámadott fiatalok közül többen a mai napig is aktívan politizálnak, a szigeten történt lövöldözés túlélői közül a napokban négyen is parlamenti mandátumhoz jutottak, míg az elhunytak családtagjai továbbra is csak akkor békélnek meg a történtekkel, ha Breivik zárkájában marad a három hullámos papagáj társaságában. Breivik viszont embereket akar maga körül.

Spórolna rajta az állam

December 9-én kezdődik az a fellebbezési eljárás, amelyben a terrorista és szélsőjobboldali Anders Behring Breivik beperelte az államot kínzás és embertelen bánásmód, valamint a magánélethez való joga miatt. A mostani, öt napot felölelő tárgyalássorozatot azonban nem követheti személyesen a jogerősen elítélt férfi, helyette videóhívással csatlakozhat a tárgyalóterembe. A különös eljárást az indokolta, hogy az is komoly összegeket emészt fel az állam számára, hogy a bírósági épületet biztonságossá tegyék. Legutóbb ezért már nem is a bíróságon, hanem a börtöne tornatermében hallgatták meg.

Ennek oka, hogy szerinte a börtönkörülmények elviselhetetlenek. Az oslói kerületi bíróságon mindkét esetben vesztett. Breiviknek teljes mértékben joga van a börtönkörülményeinek bírósági felülvizsgálatára, és ezzel lassan évente él is.

Legutóbb egy különös ok miatt kellett elhalasztani a tárgyalását és új szakértőt kirendelni mellé: kiderült, hogy az elméjét vizsgáló szakember és az államot képviselő ügyvéd egymásba szerettek, még az első tárgyalás alatt, ezért félő, hogy a szakértő nem tudna pártatlanul dönteni az ügyben. 

A legbiztonságosabb hely a világon

A 30 éves dán Patrick Piscot hosszú ideje él Norvégiában, ő is egyike azoknak a túlélőknek, akiknek fizikai sérülés nélkül, de annál erősebb lelki teherrel sikerült megúszniuk a lövöldözést. A mai napig igyekszik kerülni a híreket Breivikkel kapcsolatban, ő maga sem dolgozta fel még teljesen a történteket.

A fiatal férfi 18 éves volt, amikor a politikában aktívan tevékenykedő barátai meséltek neki a munkáspárt ifjúsági táboráról Utoyán. Imponált számára a közeg, és fantasztikusnak nevezte az összejövetel első napjait. Július 22-én, a délutáni órákban a Breivik-féle pokolgépes merényletről csak másfél órával később szereztek tudomást.

Azt mondták nekünk, hogy Norvégia legbiztonságosabb helyén vagyunk, és hogy a rendőrség már úton van.

A szervezők igyekeztek elkerülni a pánikhangulatot, ezért felajánlották mindenki számára, hogy ha kell, telefonálhatnak a szeretteiknek. Ez volt az a pont, ami vélhetően megmentette Piscot életét. A fiú ugyanis felajánlotta az egyik lánynak, hogy felhívhatja az Oslóban élő testévérét az ő telefonjáról, csak vissza kell sétálniuk a sátrakhoz. Mire kijöttek a sátorból, már lövések dördültek a gyülekezőhelynél, majd az egyenruhás rendőrnek öltözött Breivik kezében a gépfegyverével feléjük közelített.

A párosnak és még néhány túlélőnek sikerült megszereznie egy csónakot, amivel a legközelebbi partig tudtak menekülni. Eközben Breivik szinte szüntelenül lőtte a csónak motorját, de így is sikerült elmenekülniük előle. Azok, akiknek nem jutott jármű, úszva próbáltak eljutni a legközelebbi szigetre.

Piscotot, miután ellátták a mentők, a barátai hazavitték, ahol az anyjának addig mesélte zokogva a történteket, amíg el nem nyomta az álom. Soha többé nem tudott érzelmekkel telve visszaemlékezni a 2011-es ifjúsági táborra, helyette az alkohol és a kábítószer világa felé fordult, mert nem tudta, hogy kényszeresen szorítja-e el magában az érzelmeket.

A mészárlás évfordulóján ismét ellátogatott Utoya szigetére, és két órán át szünet nélkül csak sírt a tábor helyszínén, ahol barátaival az utolsó boldog napokat töltötte.

(Borítókép: Utoya-sziget 2011. július 24-én. Fotó: Jeff J Mitchell / Getty Images)