A nyár végére nemcsak a szabadság, de a jókedv is elfogy
További FOMO cikkek
- Medveczky Ilona a Barcelona futballistájáról: Azt hittem, belehalok, akkora volt a férfiassága
- Nehéz időszakáról vallott Balogh Levente: A Blaha Lujza téren omlottam össze, szerencsére a mentők hamar kiértek
- Ő lett Katalin hercegné jobbkeze
- Megszólalt régi barátja Andrei Mangráról: Nem ugyanaz, lelki és mentális problémákkal küzd
- Budapest is szerepel a legszebb és legolcsóbb karácsonyi vásárok listáján
A nyár általában az év egyik legjobban várt időszaka, amikor a hosszú nappalok, a meleg időjárás és a szabadság érzése lehetővé teszi, hogy kikapcsolódjunk és feltöltődjünk. Azonban amint a nyár véget ér, sokan hirtelen szorongást és depressziót tapasztalnak magukon. Mindezt általában szimplán annak tudjuk be, hogy már belefáradtunk a nyári forgatagba, a fesztiválok zajába, a családlátogatásokba és az utazgatásba, azonban ezenkívül is számos oka lehet annak, hogy miért érezzük magunkat egyre rosszabbul a nyári hónapok végéhez közeledve.
Pontosan emiatt lenne hiba azt gondolni, hogy a nyár vége csupán az időjárás változását jelenti, hiszen ezek a napok egyfajta átmenetet képeznek az évszakok között – egy ilyen időszak pedig a legtöbbször az élet más területén sem zökkenőmentes. Kétségkívül a hosszú nappalok rövidebbé válnak, az idő hűvösebb lesz, ám ezzel együtt az élet ritmusa is megváltozik. A nyár általában a szabadság, a pihenés és a kalandok időszaka, míg az ősz az iskolakezdésé, a munkába való visszatérésé és a rutinok újrakezdéséé. Ez az átmenet gyakran feszültséget és szorongást válthat ki, különösen azokban, akik nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz.
De miről is van szó, és hogyan kezeljük azt, ha lecsap ránk a nyár végi léleksanyargató?
A FOMO érzése tarthat bennünket sakkban
A nyár végi depresszió egyik, ha nem a legfőbb előidézője nem más, mint a FOMO-érzés. A nyár során sokan igyekeznek minél több élményt és programot belezsúfolni a mindennapjaikba, hogy tényleg a lehető legjobban és hasznosabban teljenek ezek a hónapok.
Azonban amikor ezek a programok véget érnek, könnyen érezhetjük úgy, hogy valamit elmulasztottunk, vagy hogy nem használtuk ki teljesen a nyarat. Ez a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a a kimaradástól való félelem jelensége, amely szorongást és csalódottságot eredményezhet, amikor visszatekintünk a nyárra, és azt érezzük, hogy nem élveztük ki eléggé, és használtunk ki minden előttünk adódó lehetőséget.
Emellett persze nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy hiába még csak a nyár ér véget, a szeptember már a tél előfutára, a hideg és csapadékos időjárás, a korai naplementék miatt pedig vannak, akik már jó előre képesek magukon érezni ezek hatását. Ugyanis
sokan tapasztalják a szezonális affektív zavar tüneteit is magukon – ez egyfajta depresszió, amely az őszi és téli hónapokban jelentkezik. A nyár vége gyakran előfutára ennek a depressziónak, mivel a napfényes órák csökkenésével a szervezet melatonin- és szerotoninszintje is változik.
Ezek a hormonális változások befolyásolhatják a hangulatunkat, és előidézhetik a depresszió tüneteit.
Az iskolakezdés is stresszfaktor, de a közösségi média forgatja meg bennünk a kést
Azt az érzést senkinek sem kell bemutatni, milyen nehéz egy-egy szabadság vagy nyaralás után újra munkába állni, és a megszokott svédasztalos villásreggelit újra egy rendkívül rossz ízű, félig az ingünkön landoló kávéra cserélni. A FOMO érzése mellett nem meglepő módon ez szokott lenni a másik legsűrűbben előforduló magyarázat akkor, amikor valakit arról kérdeznek, mi miatt jött rá mostanában a szorongás.
Az iskolakezdés, illetve a nyári szabadságok után a munkába való visszatérés is jelentős stresszt okozhat. Az újra beinduló hétköznapi rutinok, a megnövekedett elvárások és a felelősség sok emberben feszültséget és szorongást keltenek.
Az iskolakezdés különösen a fiatalok és a szülők számára lehet stresszes időszak, mivel az új tanév új kihívásokat, feladatokat és elvárásokat hoz magával. Mindez azért okozhat komoly hangulatváltozást, mert időben rendkívül közel esik az önfeledt nyári napokhoz.
Ezek ráadásul hatványozottan zúdulnak ránk szeptember elején, így a hatásuk a mentális egészségünkre sokkal erősebb lehet, mint az év más napjain a stressznek való kitettség és a nyomás viszonylatában.
Az emberi szervezet természetes ciklusai szintén befolyásolhatják a hangulatot. Ahogy a természet is változik az évszakokkal, úgy a mi érzelmi állapotunk is reagál ezekre a változásokra. A nyári hónapokban a meleg és a fény fokozhatja az energiaszintünket és a boldogságérzetünket, míg az ősz közeledtével ezek az érzelmek gyakran elhalványulnak. Ez a biológiai reakció része annak, hogy testünk alkalmazkodik a környezet változásaihoz, ám egyúttal hozzájárulhat a szorongás és a depresszió kialakulásához is.
Napjaink problémáihoz mérten természetesen a nyár végi szorongásban is komoly szerepet játszhat a közösségi média. Ezek a platformok ugyanis nyáron különösen aktívak, az ismerőseink sorra szemetelik tele az üzenőfalukat a családi nyaralás képeivel, a strandolós szelfikkel vagy az esti buliban készült videókkal – azaz boldog pillanataikkal és sikeres bakancslista-pipálgatással. Ilyenkor derült égből villámcsapásként érnek minket mások tökéletesnek tűnő nyári élményei, így könnyen kialakulhat bennünk az érzés, hogy a saját életünk kevésbé izgalmas vagy kielégítő, mint a filmbe illő pillanatokat produkáló barátaink.
Ez az összehasonlítási kényszer komolyan súlyosbíthatja a nyár végi szorongást és depressziót, mivel azt érezhetjük, hogy nem teljesítettük a nyárral kapcsolatos elvárásainkat, ráadásul másokhoz képest teljesen lényegtelen a személyünk, és mindaz, amivel az elmúlt hónapokat töltöttük.
Hiába hangzanak elcsépeltnek, ezek a tanácsok segíthetnek
Persze ez koránt sincs így, ráadásul megoldás is van arra, hogy ezeket a rossz gondolatokat könnyebben elhessegessük a szeptember közeledtével. A nyár végi szorongás és depresszió ugyanis ennek ellenére gyakori, nem elkerülhetetlen jelenség. Az évszakváltással járó változások természetesek, és fontos, hogy türelmesek legyünk magunkkal szemben, valamint figyeljünk mentális egészségünkre.
A pozitív gondolkodás, az új célok kitűzése, a rendszeres testmozgás és a szeretteinkkel töltött idő mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben átvészeljük ezt az időszakot – javasolja a Psychology Today cikke.
De mi lehet szerintük a nyár végi jókedv receptje?
- Ahelyett, hogy azon rágódnánk, mit nem sikerült elérni nyáron, próbáljunk meg a kellemes élményekre koncentrálni, és hálásnak lenni azokért a pillanatokért, amelyeket átéltünk.
- Az őszi hónapok is számos lehetőséget kínálnak új célok kitűzésére és elérésére. Akár egy új hobbi kipróbálása, akár a munkában való előrelépésre. A célok meghatározása segíthet abban, hogy motiváltak és pozitívak maradjunk.
- A közösségi médiában látott képek és posztok gyakran csak a legjobb pillanatokat mutatják meg, és torz képet adhatnak mások életéről. Próbáljuk meg minimalizálni a közösségi média használatát, különösen akkor, ha az összehasonlítási kényszert vált ki bennünk.
- A testmozgás bizonyítottan javítja a hangulatot, és csökkenti a stresszt. Akár egy rövid séta a természetben, akár egy intenzív edzés, a mozgás segít leküzdeni a szorongást és a depressziót.
- A család és barátok támogatása rendkívül fontos lehet ebben az időszakban is. A közös programok, beszélgetések és nevetés segíthetnek abban, hogy jobban érezzük magunkat, és elkerüljük a magányosság érzését.
- Ha a szorongás vagy depresszió tartósan fennáll, és akadályozza mindennapi életünket, érdemes szakember segítségét kérni. A pszichológusok és terapeuták számos módszert kínálhatnak a mentális egészségünk javítására és a nehéz időszakok átvészelésére.
A szürke ősz beköszöntéig pedig mindenki használja ki a nyár utolsó napjait, hiszen meglehetősen sokat kell még aludnunk a következő júniusig.
(Borítókép: A nyár végi szorongás és depresszió sokakat érint. Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary)