A narancslé is eltűnhet a boltok polcairól, ha nem cselekszünk azonnal

A tápláló reggelivel kétségkívül párosítjuk az egyfajta szimbólummá vált, frissen facsart narancslét is, amelynek természetesen a boltokban vásárolható, előre csomagolt dobozos verziója is remek napindító. Mindez azonban hamarosan drasztikusan megváltozhat.

A citrusfélék és az azokból készült termékek ugyanis eltűnhetnek a boltok polcairól, amennyiben nem cselekszünk időben. Persze mindezt a globális felmelegedés hatásai miatt már temérdek zöldség és gyümölcs kapcsán hallhattuk, azonban ezúttal a problémáért nem csupán a klímaváltozás okolható – még ha szerves része is a kibontakozó citrusapokalipszisnek. 

A globális felmelegedés ugyanis több módon is hozzájárul ahhoz, hogy a citrusfélék, mint például a narancs, a citrom vagy a grépfrút, fogékonyabbá váljanak különböző betegségekre. Ennek egyik oka az, hogy a magasabb hőmérséklet stresszt okoz a növények számára, gyengítve azok természetes védekezőképességét. Emiatt könnyebben megfertőződnek kórokozókkal, például gombákkal, baktériumokkal vagy vírusokkal.

A helyzetet tovább ronthatja, hogy a globális felmelegedés következtében egyes területeken megnövekedhet az aszályok száma, míg máshol intenzívebb esőzések fordulhatnak elő. Az aszály stresszt okoz a növényekben, míg a túl sok nedvesség kedvez a gombás fertőzéseknek. A melegebb éghajlat ráadásul kedvezhet a kártevők, például rovarok elterjedésének, amelyek korábban nem voltak jelen a citrusültetvények közelében.

A klímaváltozás miatt az évszakok változását már mindenki a saját bőrén érzékelheti – elég csak a nyári szezon kitolódására gondolni –, a negatív hatások alól pedig a növények sem mentesülnek. A rövidebb vagy enyhébb tél megzavarhatja a citrusfélék természetes ciklusait, ami szintén növeli a betegségekre való fogékonyságukat, így ha a tél nem elég hideg, bizonyos kártevők túlélhetik azt, és tavasszal hamarabb megtámadhatják a növényeket. 

Pusztít, akár a trombózis

A citrusültetvényeket világszerte fenyegeti a „huanglongbing”, azaz a citruszöldülésnek is nevezett betegség. Ez a baktérium okozta betegség súlyos pusztítást végzett már az elmúlt évtizedekben is Ázsiában, Amerikában és Afrika több országában, most azonban már a Földközi-tenger medencéje is veszélybe került.

A citrusapokalipszisként emlegetett jelenség gazdasági hatásai egyes országokban drámaiak. Brazíliában a termelés például több mint 20 százalékkal, Guadeloupe-ban 60 százalékkal, Floridában pedig több mint 90 százalékkal esett vissza.

Ezek a hatások a munkaerőpiacot is megrengették, Floridában több neves narancstermelő is kénytelen volt tömeges elbocsátásokba kezdeni, állások ezrei szűntek meg az ágazatban a betegség miatt. Ez ráadásul a boltok polcainak kínálatán és árain is érezteti hatását, a narancslé ára egy év leforgása alatt a duplájára nőtt, a gyártók pedig mostanra szinte egymással viaskodnak azért, hogy hozzájussanak az egyre kisebb számban elérhető gyümölcshöz és az azokból készült termékekhez.

A betegséget a Candidatus Liberibacter nemzetséghez tartozó baktérium okozza, amely a nedvvezető erekben, a háncsrészben jelenik meg. A baktériummal szemben a fák cukrot termelnek, amely aztán felhalmozódik ezekben az erekben, és elzárja azokat – akárcsak az emberi erek esetében egy trombózis. A hosszú tünetmentes fázist követően a belső károsodások sárga foltok formájában jelennek meg először a leveleken, majd a gyümölcs eldeformálódik, elszíneződik (zöldes színűre) és keserűbbé válik, ami lehetetlenné teszi az értékesítését. Ezt követően az érintett ág elpusztul, majd a tünetek megjelennek a fa többi részén is, míg végül az egész növény el nem pusztul – magyarázza a The Conversation. 

Az ázsiai és afrikai psyllidek, azaz ugráló növényi tetvek által terjesztett huanglongbing a fákat így lassan, de szinte minden esetben elpusztítja, amely hamarosan a globális piacot is meglehetősen érzékenyen érintheti, hiszen ezek a betegségek rendkívül gyorsan képesek terjedni növényről növényre. 

A Földközi-tengernél eddig megúszták, de már Európában is voltak esetek

A trópusi és szubtrópusi eredetű, ázsiai psyllid eddig Ázsiában, Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Floridában és Kaliforniában volt megfigyelhető – a világ jelenleg legnagyobb citrustermő területei közül csak a Földközi-tenger medencéje és Ausztrália mentes jelenleg a betegségtől. Az afrikai psyllid azonban, bár nem hordozza a betegséget, 2014 és 2015 óta már felütötte a fejét Spanyolországban és Portugáliában is. Az ázsiai psyllidet, amelyet a baktérium leghatékonyabb vektorának tartanak, 2021-ben azonosították Izraelben,

A meglehetősen nagy távolságot megtevő tetvek vélhetően utazóknak köszönhetően kerültek át más kontinensekre, akik a növényeket előszeretettel viszik haza különböző területekről ajándékba vagy saját felhasználásra, így az erre irányuló tájékoztatókampányok és a megfelelő szűrés rendkívül fontos a különböző államok számára. 

Már csak amiatt is, mert Floridában húsz év leforgása alatt a betegség elpusztította a citrusfák jelentős részét, a narancstermelés pedig több mint 60 százalékkal esett vissza. A floridai narancsléipar több mint 3 milliárd dollárt és a kapcsolódó munkahelyek közel 50 százalékát veszítette el, ami az elmúlt évek hurrikánjaival kiegészülve a termés nagy részének elvesztését jelentette. Az egyre szélsőségesebb időjárás és a betegség miatt úgy vélik, hogy a floridai citrusiparnak akár ezzel vége is lehet, miközben az Egyesült Államok többi déli állama is hasonló cipőben jár. 

Pedig az elmúlt két évtizedben dollármilliárdokat fektettek be a betegség elleni küzdelembe világszerte, de tartós megoldást egyelőre ennek ellenére sem találtak. Emiatt annak megálmodásáig a tüneti kezelés és a fertőzött növények felismerése és azonnali eltávolítása mellett az egyéneken van a legnagyobb felelősség azt illetően, hogy sikerül-e megállítani a citrusok apokalipszisét, vagy egy életre eltűnhetnek a boltok polcairól.

(Borítókép: sergeyryzhov / Getty Images Hungary)