Nem kell a turista a bukaresti luxusüzleteknek, de a budapestieknek létfontosságú

A többek között kereskedelmi típusú ingatlanok menedzsmentjével, illetve tanácsadással foglalkozó, kanadai székhelyű, de a régiónkban, így idehaza is képviselettel rendelkező Colliers a múlt hónapban publikált egy jelentést, amelyben a nemzetközi prémium- és luxusmárkák jelenlétét, valamint a luxusfogyasztás helyzetét elemezte a kelet-közép-európai régió hat fővárosában: Budapesten, Prágában, Varsóban, Pozsonyban, Bukarestben és Szófiában.

Érdekes adat például, hogy míg Párizsban a háztartások 21 százaléka keres 100 ezer eurónál (40 millió forintnál)  többet évente, addig ez a szám Madridban vagy Bécsben már csak 12 százalék, Bukarestben 8 százalék, Pozsonyban 4 százalék, Budapesten, Prágában, Varsóban és Szófiában pedig egyaránt 2 százalék körül alakul. (Igaz, a sor elején lévő városokban jelentősen magasabbak is a megélhetési költségek, illetve vonzóbb letelepedési célpontoknak számítanak a kifejezetten jómódúak körében.)

A Colliers jelentése 179 vizsgálandó márkát talált a régiónkban, amelyek közül mindössze 64 számít felső kategóriás luxusnak. Mivel korábban mi is többször foglalkoztunk e témával, így az már nem újdonság, hogy a jóval kisebb cseh piac megelőzi a lengyelt, ha a márkák belépéséről van szó, igaz, a top luxusbrandek számában nincs különbség, 50-50 darab található belőlük mindkét országban, és Románia is csak eggyel van tőlük lemaradva. Szlovákiában 33 luxusmárka képviselteti magát, idehaza 27, a bolgároknál pedig 13.

Miért mondhatjuk akkor e számok tükrében, hogy a budapesti piac jóval erősebbnek tekinthető, mint a pozsonyi? Mert az sem mindegy egyáltalán, hogy egy adott márka miként lépett be egy országba. Saját maga döntött úgy a központban, hogy nyit egy adott városban üzletet, amelyet maga tervez üzemeltetni? Netán ezt egy helyi franchise partneren keresztül teszi meg? A vállalkozó saját üzletet nyit a márkának, netán több márkával összerakja egy multibrand üzletben?

Szlovákiában a pozsonyi MaxMarán kívül nincsen más felsőkategóriás, nemzetközi márkának üzlete, a többiek multibrand üzletekben találhatók. Ezzel szemben a vizsgált magyar top luxusüzletek harmada az adott márkák saját tulajdonában van, ami mindig erősebb pozíciót jelent. Egy nemzetközi luxusmárka ugyanis jobban megfontolja a nyitást, de a zárást is, hiszen jóval nagyobb játéktere van deficites működés esetén is, mint egy lokális vállalkozónak. A volt kommunista blokkban e területen élenjáró Csehországban már az üzletek felét az anyamárkák nyitották, Bécsben pedig nyilván ez a szám még magasabb.

Évek óta semmi kirívó nem történt az Andrássy úton

A Colliers szakmai anyaga részletezi azt is, hogy az egyes városokban mely nyitások tekinthetők a fejlődés katalizátorainak. Varsóban ilyen volt például a Vitkac luxusáruház megnyitása, de nagy hír volt 2019-ben, amikor a felújított Raffles Europejski Warsaw luxusszálloda aljában megnyílt az Hermés üzlet, az elmúlt hónapokban pedig a régen várt Dior és Bulgari márkabutikok megnyílása kavarta fel az állóvizet a lengyel fővárosban – ami bizakodásra ad okot, hogy ezek példáit más cégek is követni fogják.

Prágában a diadalmenet 1997-ben indult az Hermés megjelenésével, amelyet egy évre rá követett a Louis Vuitton, majd többek közt a Gucci, a Prada és a Dior is. Mára a prágai luxusutca, a Pařížská a régió egyik legdrágább bevásárlóutcájává lépett elő, sok márka tart fenn úgynevezett zászlóshajó üzletet itt, ahol az adott szezon teljes kollekciója megvásárolható – erre csak Bécsben és Münchenben van példa a mi környékünkön.

A jelentésből kitűnik, hogy a régió fővárosaiban mindenhol három-négy különböző lokáción tömbösödnek a luxus- és a prémiummárkák, Budapesten ez az Andrássy út felső szakaszát, a közeli Fashion Streetet (Deák Ferenc utcát) és a budai MOM Park bevásárlóközpontot jelenti. Az Andrássy úton a Zegna (akkor még Ermenegildo Zegna) volt az első luxusmárka, amelyik márkaüzletet nyitott franchise tulajdonban, a sugárútnak a nagy löketet azonban a Louis Vuitton 2006-os nyitása adta, amelyet a Gucci, a Moncler és a 2022 elején bezárt Burberry megjelenése követett többek közt.

Az Andrássy úton a zárások sajnos megszokottak, a jelentés azonban kiemeli, hogy évek alatt semmi kiemelendő pozitívum nem történt itt a Jimmy Choo márkaüzlet megnyitása óta. A Colliers rámutat továbbá arra is, hogy a sugárút tele van olyan éttermekkel és üzletekkel, amelyek nem egy luxusutcára valók, az ingatlantulajdonosok ilyen irányú üzleti megállapodásai elriasztók lehetnek a városban gondolkodó nemzetközi márkák számára.

Az elemzés általánosságban méltatja a luxushotelek számának jelentőségét, amely jótékony hatással van a luxusüzletek gyarapodására is, hiszen van esély arra, hogy egyre több jómódú utazó látogat az adott városba, így Budapestre is. Külön említést tesznek azonban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéséről, amely plusz löketet adhat annak, hogy megjelenjenek a jobb márkák a városban. Pozsony lemaradását a lakosságszám, az alacsony fizetések és Bécs közelsége együttesen indokolja, utóbbi ugyebár Budapest ilyen irányú fejlődésének is az egyik legnagyobb kerékkötője.

Bukarest előretörhet a luxusban

Az idei év híre, hogy jövőre az Hermés üzletet nyit a román fővárosban, illetve a Louis Vuitton is átköltözik a JW Marriott luxushotelből a város luxusutcájának tekinthető Calea Victorieira. Pedig ez a sugárút is könyvelhet el veszteségeket, hiszen 2022-ben bezárt itt az Athénée Palace Hilton luxushotel aljában a világ első, franchise-ban működtetett Gucci butikja is, de hűlt helye van itt már a Burberrynek, a Zegnának és az Emporio Armaninak úgyszintén. A Louis Vuitton azért döntött e lépés mellett, mert a hotel bevásárlópasszázsán – ami a város egyik luxusgócpontja – működő üzletét kinőtte. 130 négyzetméterről 250-re nő így az eladótér, ami lehetőséget teremt, hogy immár ruházati termékeket is árusíthassanak, csatlakozva ezzel Bécshez és Prágához a szűkebb régióban.

A román luxus retail szektor sem kikezdhetetlen, de jóval erősebb alapokon áll, mint például a budapesti – írja a román CPP Luxury luxusipari szaklap. A prágai, varsói vagy budapesti luxus-kiskereskedelem ugyanis a turistáktól függ, hosszú ideig ez az oroszokat jelentette, akiket mostanra a távol-keletiek (elsősorban kínaiak és dél-koreaiak) váltottak fel. Ezen városokat a pandémia is roppant érzékenyen érintette, nem így azonban Bukarestet, ahol a luxustermékeket vásárlók 80 százaléka helyi lakos, körülbelül fele-fele arányban román és letelepedett kínai. Nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb Ferrari márkaszalonja is Bukarestben nyílt közel 4000 négyzetméteren.

A román főváros sokáig le volt maradva a luxushotelek tekintetében, de a pár éve nyitott The Marmorosch Bucharest, Autograph Collection vagy a sok év csúszás után hamarosan nyíló Corinthia pazar helyi egysége is a felzárkózást segíti Bécshez, Prágához és Budapesthez. A régió első Mondrian hotelje is itt nyílik majd, ami természetesen nem lesz konkurense a Bécsben már nagyban épített és Budapesten is bejelentett Mandarin Orientalnak vagy a budapesti St. Regisnek.

Jó lesz, ha így lesz, mert a nemzetközi luxusmárkák nagyon megsínylették a kelet-európai régióban az orosz-ukrán háborút. Moszkva, Szentpétervár és Kijev is fontos szereplő volt e téren, igaz, a helyzetből Varsó kifejezetten tudott profitálni, ugyanis sok gazdag ukrán választotta új otthonául a várost. A jelentésből kitűnik, hogy Szófia sem hasít e téren, bezárt itt többek közt a Cartier márkaboltja is – de azért tegyük hozzá, az nem semmi, hogy a Dsquared2 márkának viszont a butikhoz kapcsolódóan saját étterme van a város luxusutcáján, a Sabornán.

Belgrád, Zágráb, Ljubljana sem tényező a luxus retailben, és Szarajevóról, Tiranáról, Szkopjéról vagy Podgoricáról ne is beszéljünk – igaz, Montenegróban Tivat városát viszont ki kell emelni, mint a Balkán-félsziget északi részének luxusshopping-epicentrumát. Ettől függetlenül teljesen érthetetlen, milyen hirdetőkre apellálva jelent meg az egykori Jugoszlávia utódállamaiban idén tavasszal a luxusmárkákra célzó VOGUE divatmagazin helyi mutációja, a VOGUE Adria.

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvét ide kattintva rendelheti meg:

(Borítókép: A Gucci üzlete az Andrássy úton. Fotó: Northfoto / ZUMA Press, Inc., John Wreford)