Csiszár Gergő: A tartalomgyártók munkája ugyanolyan értékes, mint bármely más szakma kiválóságaié

A szakmai elismerés kétségkívül minden ember számára jóleső érzés, így az sem meglepő, hogy már több évtizede jutalmazzák különböző díjátadókon a szakmák legjobbjait is. Elég csak a nagy érdeklődés övezte zenei vagy filmes gálákra gondolni, amelyeket még itthon, több ezer kilométerrel arrébb is vannak, akik éjszakába nyúlóan képesek a tévéképernyők vagy streamek elé ragadva követni. Az persze nem újdonság, hogy a filmipar vagy éppen az üzleti élet legjobbjait évről évre díjazzák, arra azonban hazánkban a tavalyi évig nem volt példa, hogy az egyre nagyobb befolyásoló hatással bíró influenszerek és tartalomgyártók számára nagyszabású gálát rendezzenek, ahol megválasztják a szakma legjobbjait. 

Ezen felbuzdulva hozták létre tavaly a Creator Awards nevezetű rendezvényt, idén így már második alkalommal díjazzák majd a legjobb magyar tartalomgyártókat: összesen 14 kategóriában hirdetnek győztest a jövő héten. 2023-ban a Creator Awardson olyan kreátorok vehették át a PFR Group ügynökség által megálmodott díjat, mint Istenes Bence, Nánásiék, WhisperTon, Gelencsér Tímea, Steiner Kristóf vagy éppen Kempf Zozó. A díjazást megelőző szavazásban 160 ezer rajongó 525 ezernél is több voksot adott le.

Az idei évben fontos változtatás, hogy a Creator Awards 2024 powered by MBH Bank jelöltállításában a hazai influenszerszakma meghatározó cégei is részt vettek, többek között a Social Guru, az Armadillo, a PFR Group, az Innowa, a Dot Creative és a Follow me. Ezúttal azonban kevesebb kategóriában hirdetnek győztest, a november 28-i gálára pedig a tavalyi zárt körű rendezvénnyel szemben most a nagyközönség is jegyet válthat. 

De mire számíthatunk idén, és miért volt hiánypótló az Oscar-gála hangulatát másoló díjátadó létrehozása? A kérdésekre az esemény megálmodója, a ma már PFR Csoport néven futó ügynökség alapítója és vezérigazgatója, Csiszár Gergő adott választ lapunk megkeresésére. 

A mini-MTV Awards, amely egyedülálló hazánkban

A Creator Awards, amely immáron második alkalommal kerül megrendezésre, nem csak egy díjátadó, hanem egyre inkább a magyar tartalomgyártói közösség ünnepévé válik – legalábbis a szervezők szerint az egyedülálló kezdeményezésnek köszönhetően végre hazánkban is van egy esemény, ahol igazán elismerik a legjobb influenszereket. A debütáló gála ugyan csak tavaly törte meg a jeget formabontó tematikájával és a felvonultatott hírességek sokaságával, de a gála ötlete már jóval korábban körvonalazódni kezdett a szervezők fejében. A koronavírus-járvány azonban ennek megvalósítását is elnyújtotta kicsit...

Csiszár Gergő szerint az ötlet szinte magától értetődő volt, hiszen az influenszermarketing és creator economy szempontjából legfejlettebb piacokon már évek óta rendeznek hasonló eseményeket, de Magyarországon eddig senki sem vállalta fel ezt a kezdeményezést.

Amikor megalapítottuk a Post for Rentet, az volt a célunk, hogy egy kölcsönös tiszteleten alapuló hidat építsünk a tartalomgyártók és a márkák között. Ezt követően szembesültünk azzal, hogy Magyarországon az influenszerek még mindig alulértékeltek. Hiányzott egy platform, amely kiemeli a teljesítményüket, amely elismeri a munkájukat, és amely láthatóvá teszi a szakmai eredményeiket. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a Creator Awardsot

– mesélte Csiszár, akinek azonban nem volt olyan egyszerű megvalósítani a céljait. „Először már 2020-ban szerettük volna megszervezni, de jött a Covid, és nekünk is másra kellett fókuszálni, azonban az igény már ott volt, hogy szeretnénk egy közösségteremtő eseményt. Főként azért, mert továbbra is meglehetősen megosztott a társadalom véleménye a tartalomgyártók és a véleményvezérek kapcsán.”

Hozzátette, hogy a kezdeményezés létrehozásában ennek ellenére nagy szerepet játszottak a személyes élmények és nemzetközi tapasztalatok. Hiszen „külföldön, különösen Angliában és az Egyesült Államokban, már hagyománya van az influenszeripar elismerésének, és mind a szakma, mind az influenszerek számára rendezett gáláknak”. Az alapító lapunknak azt is elárulta, hogy az inspirációt a véleményvezérek közösségformáló ereje adta, mivel úgy gondolták:

Magyarországon is elérkezett az idő, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok, akik a digitális térben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A tartalomgyártók munkája ugyanolyan értékes és elismerésre méltó, mint bármely más szakma kiválóságaié. Az ő kreativitásuk, kitartásuk és hatásuk ma már megkerülhetetlen része a modern médiavilágnak, így megérdemlik a tiszteletet és az ünneplést, amit más területek kiemelkedő tehetségei is élveznek.

Persze azok munkája is értékes, akik nem nyerik meg a szakmai zsűri és a közönség szavazatainak összesítése után kiosztott díjakat, ezzel pedig Csiszár Gergő szerint a tartalomgyártók is tisztában vannak. Még akkor is, ha az alapvetően a közösségépítés fontosságát hangoztató szakember szerint akadnak olyanok is, akik nem szeretnének részt venni a díjátadón és a megméretésben sem. „Ha az iparágra irányuló figyelem és annak relevanciája emelkedik, folyamatosan a köztudatban van, abból valamilyen formában minden tartalomgyártó profitál, akár rész vesz az eseményen, akár nem”.

Bárki válthat jegyet, elfogultságról szó sincs

A nagyszabású díjátadó a tavalyi év sikere ellenére több ráncfelvarráson is átesett, amelyek közül az egyik elsőre is szembetűnő változtatás kétségkívül az, hogy a 2023-as, 24 kategóriát felsorakoztató listával szemben, ezúttal 14 különböző díj kerül majd kiosztásra. Csiszár Gergő szerint a lista szűkítésére azért volt szükség, mivel a tavalyi díjátadó tapasztalatai alapján úgy érezték, a program túl feszített és sűrű volt.

Egy ilyen exkluzív környezetben és eseményen nem tehetjük meg a tartalomgyártókkal, hogy gyorsan lezavarjuk az adott kategóriát és a díjátadást

– hangsúlyozta. „A cél az volt, hogy a díjazottak jobban meg tudják élni a pillanatot, és ki tudják élvezni a sikert, ne csak egy gyors bejelentés legyen az egész” – tette hozzá. Csiszár azt is elárulta, hogy szakmai visszajelzések is érkeztek az első díjátadó után, amelyek arra mutattak rá, hogy a közönség számára nem mindig egyértelműek a kategóriák közötti különbségek. „Mi természetesen tudunk különbséget tenni a kampányok alapján, de a közönség számára ez nem biztos, hogy mindig érthető” – magyarázta. 

A másik fontos újítás azonban még talán ennél is jelentősebb változtatás a tavalyi, zártkörű gálához képest,

Ez persze egyelőre csupán egy kísérlet, amellyel a nyilvánosság felé kívánnak nyitni, ugyanis a 2023-as esemény után többen azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a rendezvény túl exkluzív, és zárt ajtók mögött zajlott. Ezért döntöttek idén úgy, hogy nyitnak a közönség felé, ami Csiszár szerint nem csökkenti az esemény értékét. A közönség bevonása azonban rengeteg extra munkát jelentett a szervezők számára. „Három szektort kell kialakítanunk: külön a díjra esélyeseknek, a díszvendégeknek és a jegyet vásárló közönségnek. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen visszajelzések érkeznek, mert ha az embereknek tetszik, akkor lehet, hogy ezt a koncepciót fogjuk továbbvinni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nézők beengedése miatt ezúttal nem lesz online élő közvetítés a gáláról.

Lapunknak adott interjújában Csiszár azt is kiemelte, hogy a díjakról döntő szakmai zsűri összeállítása során kifejezetten figyeltek arra, hogy sokszínű csapatot állítsanak össze a függetlenség jegyében.

„Nem akartuk, hogy bárki azt mondhassa, hogy csak egy bizonyos világnézet vagy üzleti oldal képviselteti magát” – hangsúlyozta. Ezért igyekeztek minden releváns terület képviselőit bevonni, amennyiben az illető szakmai hitelessége megkérdőjelezhetetlen. „Egyetlen konkrét kikötésünk az volt, hogy a zsűri elnöke a tavalyi Biggest Impact díj nyertese, Szirmai Gergely legyen, mert ezzel is biztosítjuk, hogy egy olyan szakember mondja ki a végső szót, aki már évek óta a hazai tartalomgyártói közösség elitjébe tartozik” – mondta.

Aki nézettséget akar, az influenszereket foglalkoztat

Az eseményt vörös szőnyeges megjelenése és exkluzivitása miatt jogosan emlegethetik a „magyar influenszerek MTV-Awardsaként”, ami jól mutatja a díjátadó presztízsét. Csiszár szerint ugyanis a tartalomgyártók ma már a hagyományos média szereplőinél is népszerűbbek, ezt pedig a tévécsatornák és filmipar is felismerte.

A tévék, ha nézettséget akarnak, olyan emberekkel kell megtölteniük a műsoraikat, akiknek a közösségi médiában már erős márkájuk van

 – mondta Csiszár, kiemelve, hogy ez a trend nemcsak a médiában, hanem például a sportban is megfigyelhető. Hiszen akár focicsapatok is figyelembe veszik, hogy egy játékos leigazolásakor az értéke magasabb lehet marketingértéke, saját csatornái elérése miatt. 

Ennek ellenére a közvélemény egy része, sőt egyes marketingvezetők továbbra sem tartják teljesítménynek vagy munkának azt, amit a tartalomgyártók végeznek. 

Nem azt a filozofikus kérdést akarjuk megválaszolni, hogy a világ jó irányba megy-e a közösségi médiával, hanem azt szeretnénk, hogy lássák, hogy egy tartalomgyártó kitartó és konzisztens munkával tud csak hosszabb távon érdekes maradni a közönsége számára

– vélekedett, majd megerősítette, hogy pontosan ezeket a tévhiteket szeretnék eloszlatni a hasonló rendezvényekkel is.

„Sokan, még a marketingszakemberek közül is, azt gondolják, hogy ez egy ingyenélet. De nem tudják, hogy milyen minden egyes nap releváns tartalmat készíteni, ötletelni, kreatívnak lenni, mindezt ráadásul úgy, hogy az embereknek tetszen is, akár nehezebb is lehet, mint Excelekben és ppt-kben ügyködni” – tette hozzá Csiszár.

A legkevésbé sem akart ügynökséget, mégis amiatt lett sikeres

A PFR Csoport ügynökségi működésére kitérve Csiszár elárulta, hogy az induláskor egy teljesen automatizált platformot fejlesztettek, ahol az influenszerek és a márkák közvetlenül dolgozhattak együtt ügynökségi közvetítés nélkül. Azonban a média, az adatkezelés, a fogyasztói jogi és szabályozási irányvonalak olyan eltérőek egyes országokban és régiókban, hogy a nehézségek miatt az ügynökségi modell az iparágnak megfeleltethetőbb. Bár ez eltér az eredeti víziótól, a jelenlegi működési forma jobban megfelel a piaci és jogi környezetnek. „Büszke vagyok arra, hogy a rendszerünk, amit fejlesztettünk, nemzetközileg is elismert lett. Ezt az eredményt akartam elérni a legelején is, és hittem benne, hogy ez megvalósítható. Azt viszont nem gondoltam soha, hogy végül ügynökséget fogok csinálni. Mindig is szoftvert akartam fejleszteni, és adatvagyont építeni, de a kezdeti vízió egy fontos alapja lett annak az infrastruktúrának, amiben nem feltétlenül mások, hanem saját ügynökségünk hasznosítja ezeket a saját rendszereket.”

A PFR Csoport alapítója szerint ugyanis „minden piacon és országban, még az Európai Unión belül is mások a médiatörvények, a fogyasztóvédelmi és versenyhivatali előírások, ezért a kezdeti vízió megvalósítása egy jogi és reputációs rémálom lett volna”.

Most már örülök, hogy így alakult, mert 25 évesen, amikor jött az ötlet, óriási volt a kockázatvállalási hajlandóságom, de túl tudtam lendülni ezeken a dolgokon a vállalkozás érdekében. Ma már borzasztóan zavarna, hogyha ezek a bizonytalan dolgok ott lebegnének nap mint nap a fejünk fölött

– emelte ki Csiszár, aki szerint a siker kulcsa az volt, hogy rendkívül jó időben jött az ötlet, de a víziót napi szinten kivitelező csapata és az általuk fejlesztett szoftver is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazai piac legmeghatározóbb szereplőjévé váltak.

A reflektorfény jövő héten azonban kizárólag az influenszereken lesz, akik november 28-én a MOM Sportban ünnepelhetnek együtt a Creator Awardson. 

A cikk az Index és a PFR Group tartalmi együttműködésének keretében valósult meg.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)