Egészségüket kockáztatják a nők, akik műkörmöshöz járnak?

A rendezett köröm a megfelelő higiénia egyik alapköve, ami a nők egy részénél párosul a műkörömmel vagy a géllakkal, ami némi energiát spórol meg nekik a mindennapok során, hogy legalább erre ne kelljen időt fordítaniuk. Annak ellenére pedig, hogy 10-20 évvel ezelőtt talán még luxusnak tartották a szebbik nem ezen igényét, mára jóval elérhetőbbé vált a szolgáltatás. A nők a szépülés reményében megbíznak a műkörmös szakértelmében, és valószínűleg nem mindegyikük morfondírozik el azon, hogy azon termékek, amiket a körmén visel, vajon milyen hatással lehetnek az egészségére. Alapvető esetben e kockázatoknak nem kellene felmerülniük, mivel az uniós szabályok értelmében azon géllakkok és alapanyagok, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, azaz ártalmasak az egészségre, nem is kerülhetnének forgalomba az Európai Unió határain belül. 

Ennek alapját képezi, hogy sok olyan összetevő létezik, amelyeket az uniós bizottság az egészségre veszélyesnek minősített, ezért azokat kozmetikumokban tilos használni. Érdemes kiemelni, hogy ezen anyagokat folyamatosan ellenőrzik, elemezve, hogy akár önmagukban vagy egy másik összetevővel együttesen hatva milyen következményekkel járhatnak. A műkörömalapanyag-gyártóknak tehát naprakésznek kell lenniük a betiltott összetevők kapcsán, hogy az általuk fejlesztett termékeknek ne legyen egy olyan komponense sem, amely egészségre ártalmas lehet. A szigorú szabályok ellenére viszont mégis beszivárognak ellenőrizetlen minőségű műkörömépítő anyagok az unió területére, amelyek miatt már megkongatták a vészharangot.

Pláne az idei év elején megjelent egyik nemzetközi tanulmány ismeretében, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a műkörömépítő termékek képesek felszívódni a körömlemezen keresztül, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen összetevők kerülnek érintkezésbe a nők körmével. Ennek valós veszélyeiről a Mystic Nails ügyvezetője, Gyimesi László számolt be az Indexnek, kiemelve, a kutatás gyújtópontként szolgált a számukra, mivel azt érezték, hangot kell adniuk a jelenleg a piacon zajló folyamatoknak, és műkörömalapanyag-gyártó cégként vitathatatlan a felelősségük.

Ahogy kifejtette, amióta létezik a műköröm-alapanyag, mindig kérdőjel volt, hogy ezen termékek vajon fel tudnak-e szívódni a körömlemezen keresztül vagy sem. Eddig az volt az állásfoglalás, hogy mivel a köröm egy elhalt szaruréteg, gátat szab a felszívódásnak, ám az előbb említett tanulmányban lefektették, hogy ugyan csak részben, de bizonyos összetevők mégis képesek átjutni a körömlemezen. 

Gyimesi kiemelte, az unió honlapján fellelhető a kozmetikumokra vonatkozó szabályozás, amelynek harmadik melléklete listázza, hogy melyek számítanak tiltott összetevőnek. Akár egy körömkozmetikumba is belekerülhet olyan illatanyag, ami például egy krémbe, mivel annak ellenére, hogy azt hinnénk, teljesen más komponensekből áll a kettő, vannak olyan anyagok, amelyek átfedésben vannak egymással. Mint mondta, fontos tudni, hogy ugyan a körömépítő termékek is kozmetikumként vannak szabályozásban, valójában kemikáliákról van szó. 

Ha mondjuk literes kiszerelésben lennének, akkor már olyan kemikáliának minősülnének, mint egy vegyipari termék. A műkörömzselének ugyanis az alapja (50–90% arányban) a padlógyanta, vagyis epoxigyanta. Ez alapvető esetben nem kozmetikai célokra szolgál, de alternatív módon feltalálták, hogy műkörömépítő anyagként is jól működik. A padlógyanta kapásból H317 veszélyességi besorolású, ami azt jelenti, hogy allergiás bőrreakciót válthat ki, ehhez képest a körömkozmetikumra ezt nem kell ráírni jelenleg (kivéve ha HEMA-t tartalmaz), csak azért, mert az kozmetikumnak minősül. Ez ebből a szempontból egy elég szürke zóna

– tette hozzá.

A cégvezető a körömépítő termékekben lévő esetleges káros összetevők által a nőkre leselkedő legáltalánosabb egészségügyi kockázatok között emlegette a szenzibilizációt, az irritációt, illetve az allergiás reakciót, amelyek a legtöbb esetben a kezükön jelentkeznek. Kijelentve, bizonyos anyagok viszont kimondottan rákkeltőek, mutagének vagy reprodukciót gátló, tehát akár termékenységre, a magzatra mérgező hatásúak lehetnek – és egyre csak bővül a lista. A helyzet a kínai online piacterek megjelenésével vált még rosszabbá, amiken keresztül szinte bárki aprópénzért beszerezhet ellenőrizetlen műkörömépítő alapanyagokat, amelyek így özönlenek az egész unió és Magyarország területére. 

„Egy kis irritációval még elvan az ember a középső ujján, de az már komoly gond, ha a műkörmös egy olyan anyagot használ, ami nincs bevizsgálva – ezek jellemzően a Távol-Keletről érkeznek –, ki tudja, milyen összetevők vannak benne, és ez közrejátszhat abban, hogy mondjuk 15 év múlva valamilyen daganatos megbetegedést diagnosztizálnak a vendégnél. Érdemes erre odafigyelni, mivel óriási a szakemberek felelőssége ebből a szempontból” – mondta.

Van előrelépés

Gyimesi megemlítette, a változáshoz ők is hozzájárultak, mivel elindították a Biztonságos Műköröm Alapanyagok programjukat, amelynek részeként segítenek a műkörmösöknek utánajárni, hogy az adott termék, amit használnak, biztonságos-e. Elmondása szerint ebben egy uniós adatbázis, a CPNP (Cosmetic Products Notification Portal) van a segítségükre, ami egy kozmetikai termékek bejelentésére szolgáló portál. Ezen a felületen minden kozmetikumnak, amit az unióban terveznek forgalmazni, még mielőtt piacra kerülne, meg kell adni az adatait, összetevőit, ami egyfajta biztosítékként szolgál arra vonatkozólag, hogy megfelel az uniós jogszabályoknak, azaz nem tartalmaz olyan anyagot, amely tiltott lenne. Ha mégis, nem kerülhet forgalomba a szabály szerint.

Ez még csak szükséges, de nem elégséges feltétele a piacra kerülésnek, mert a termékinformációs dokumentáció elkészítése is hozzátartozik. Ebben van biztonsági jelentés, biztonsági értékelés, vagyis a termék biztonságos felhasználásával kapcsolatos tesztek, amiket minden egyes termék vagy külön szín esetében külön meg kell csinálni, de maga az a tény, hogy egy termék benne van a CPNP-rendszerben, már egy jó jel

– emelte ki.

A tulajdonos ugyanakkor azt is hozzátette, nem egy nyilvános adatbázisról beszélünk, így jönnek ők a képbe, mivel műkörömgyártó cégként van hozzáférésük a CPNP-rendszerhez, és látják, mely termékek vannak beregisztrálva. Az általuk indított program keretében a műkörmösök egy online űrlap kitöltésével kérhetik, hogy utánanézzenek bizonyos termékeknek, mivel elsősorban az ő felelősségük, hogy milyen anyagokkal dolgoznak. Hozzátéve, emellett edukálniuk kell magukat, mivel egy professzionális szakember esetén az is a professzionalitás része, hogy nem csak alkalmazni tudja az alapanyagokat, hanem tisztában van a kockázatokkal, és azzal, hogy csak jó forrásból származó alapanyagokat szabad használni. 

Mint mondta, bár csak egy hónapja indították el a kampányukat, már rengeteg megkeresés érkezett az online űrlapokon keresztül, de még mindig nem elég. Szemléltetés gyanánt megemlítette, nemrég készítettek egy kimutatást arról, hogy a műkörmösök által beküldött termékeknek – amelyeknél kíváncsiak voltak a szabályoknak való megfelelésre – mekkora része szerepelt a CPNP-rendszerben, az arány pedig megdöbbentő. Csupán 33 százalékuk volt fellelhető az adatbázisban, a maradék 67 százalék esetében így azt sem lehet biztosan tudni, hogy egyáltalán milyen összetevőkből áll. Ez a statisztika is hűen példázza, mennyire fontos, hogy mind a körmös, mind a vendég tájékozódjon azzal kapcsolatban, hogy milyen termékek felelnek meg az előírásoknak, azaz melyek nem lesznek a későbbiekben negatív hatással az egészségre. 

(Borítókép: Northfoto)