Úsznak el a felmálházott népek

Az Országház előtt gőzös pöfög, kéményén vöröskereszt, farán horogkeresztes zászló. A Ferenc Józsefről Jupiterre átkeresztelt utasszállító 1940 őszén 26 másik hajóval együtt szállította új hazájuk felé utasait, a furcsa nevű távoli falvakból a harmadik birodalomba igyekvő besszarábiai németeket. A mai Moldáviából a világháborús felfordulás, a rettegett oroszok és a náci propaganda miatt költöztek az ismeretlenbe a derék gazdálkodók. Más népcsoportokhoz hasonlóan ők is át lettek verve: titkos nagyhatalmi paktum döntött a sorsukról, politikai propagandakelléknek és ágyútölteléknek kellettek, majd maguk is asszisztáltak mások elüldözéséhez, hogy aztán újra menekültek legyenek, akiknek emlékezni sincs joguk. Szászok, svábok, székelyek, lengyelek, magyarok tudják, nincs itt ebben semmi különös, nagy errefelé a forgalom.














A besszarábiai németek csak néhány nélkülözéssel, rossz hírekkel és fokozódó rettegéssel teli háborús évet ülhettek a lengyel falak között. A Vörös Hadsereg elől 1944 végén nyugatra menekültek, azokat, akik nem mentek, és megélték a következő éveket, erővel telepítették át a Lengyelországhoz visszakerült vajdaságokból. Hiába az éveken át tartó menekülés és a túlélés nevében elkövetett alkalmi bűnök: Az NDK-ba kerülve a sztálini rendszer utolérte őket; földjeiket elvesztették, és a sorsukra való nyilvános emlékezés sem volt megengedett.
Az újraegyesített Németországban már főleg csak néhány leszármazott aktív a kis besszarábiai német szervezetekben. Néhányan visszalátogatnak Moldáviába, hogy lefényképezzék nagyszüleik idegenek lakta portáit. A kelet-európai jövés-menésben a besszarábiai németek nyomai is eltűnnek lassan, a hasonló sorsok tömkelegében az övék is csak egy kis epizód lesz az erdélyi szászok, bánáti svábok, krími tatárok, galíciai lemkók, csernyivci románok, felvidéki magyarok között. Béke velük.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Rovataink a Facebookon