Ha megkérdeznénk az utcán szembejövőket, hogy ki a helikopter feltalálója, valószínűleg tízből kilenc, de inkább tíz ember rávágná: Asbóth Oszkár, világhírű magyar tervezőmérnök, a magyar szürkeállomány egyik jeles képviselője! Így van ez annak ellenére is, hogy a hetvenes évektől fogva Asboth (nevét sokáig hosszú ó-val írták mindenütt) hazai megítélése jelentősen megváltozott, legalábbis a repüléstudománnyal, repüléstörténettel foglalkozó szakértők körében. Még a magyar Wikipédia is úgy fogalmaz, hogy “Asbóth Oszkár helikopterkísérleteinek eredményeit sokan az általa 1956-ban megírt Az első helikopter című könyvéből ismerték meg. Van olyan vélemény, hogy ez a könyv és önmenedzselési képessége tette a későbbiek során híressé nevét. Az ott leírtakat célszerű kritikusan szemlélni, mivel hajlamos volt eltúlozni eredményeit és karrierjének elősegítése érdekében a valóságot szebbé tenni.” Ennek ellenére a köztudatban Asboth máig az a világhírű magyar feltaláló, akinek a világ a helikoptert köszönheti.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum raktárából most előkerült képek Asboth özvegyétől kerültek a múzeum birtokába a feltaláló 1960-ban bekövetkezett halála után nem sokkal, de idáig nem dolgozták fel érdemben az amúgy gazdag, rengeteg dokumentumot is tartalmazó hagyatékot. A képek egy részét felkaroló, bedigitalizáló Fortepan révén korábban nem, vagy nem pont ilyen formában publikált jelenetek mesélnek Asboth Oszkár munkásságáról. Az alább közölt fotók némelyikén elindulva pedig eljutunk a kérdésig: hitelesnek lehet-e tekinteni egy olyan feltaláló eredményeit, aki szándékos csalással mutatja be tevékenységét. Ezt ebben a cikkben tárgyaljuk részletesen, itt most jöjjenek a széles közönség előtt javarészt ismeretlen képek.
A fiatal Asboth Oszkár, egy Asboth-féle fa légcsavarral, egy 100 lóerős Brandenburg repülőgép mellett, 1916-ban, az ausztriai Fischamendben. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth négy helikoptert is épített a húszas években, ezen a képen jól megfigyelhető az egyszerű, hegesztett csővázas szerkezet és a két merev fa légcsavar, amik ellentétes irányba forogva fejtettek ki emelő erőt. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth szélcsatorna-portréja. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Balról a harmadik öltönyös férfi Asboth, a másik három jól öltözött, öltönyös férfi valószínűleg befektetők, együtt pózolnak a félkész vázszerkezet előtt. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth egyik helikoptere tesztrepülésre készen, a légcsavarokon védőhuzat, a gépre könyöklő bajszos férfi a berepülőpilóta. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth A.H.3. helikoptere kétkerekű szállítótargoncára helyezve. A helyszín: IX. kerület, Ecseri úti szemétgyűjtőtelep, ahol a használaton kívüli rüh-istállót kapta meg Asboth, hogy hangárként használhassa. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Gyárudvari jelenet: Asboth emberei a járó motort vizsgálják. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Pilóta a helyén, mindenki bizakodva mosolyog. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth úgy próbálta stabilizálni gépét, hogy függőleges fémlemezeket helyezett el rajta. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Ha beindultak a légcsavarok nem ártott óvatosan mozogni a gép közelében. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Tesztrepülés előtti csoportkép. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
1930. Ez a kép látható Asboth sokat hivatkozott könyve, "Az első helikopter" borítóján, és egyik belső oldalán, annyi különbséggel, hogy a köteleket kiretusálták, hogy úgy tűnjön: az A.H.4. jelű gép képes volt önálló repülésre. A hazai tudományos élet által piedesztálra emelt Asboth munkásságát elsőként 1978-ban Rotter Lajos repülőgép-konstruktőr és pilóta kritizálta, jóval Asboth halála után. Rotter szerint Asbóth gépét valójában a földön álló négy ember kötelekkel egyensúlyozta, a könyvben közölt fotókon pedig a tartóköteleket retusálással eltüntették. Úgy tűnik tehát, a most előkerült képek Rotter igazát támasztják alá. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Egy 1929-es tesztrepülés képkockái. Az erről megjelentetett fotókról ugyancsak leretusálták a tartókötelet, ráadásul a vonólégcsavart is. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth hajóépítő telepe a budai Duna-parton, a Szépvölgyi út végében. Háttérben a Újlak Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom tornya (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth légcsavar hajtotta uszályt is tervezett, a képen ennek fedélzetén dolgozó munkások láthatók hegesztés közben. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Az uszályt félkörben elforgatható légcsavar hajtotta előre. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
A jármű a vártnál sokkal lassabb volt. A képen egy téli, Margit-sziget melletti próbajárat. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Asboth tragikus véget ért találmánya: a légcsavar hajtotta autó. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
A gyenge szerkezetű jármű teszt közben összeroskadt, a légcsavar pedig halálra kaszabolta a sofőrt. A baleset után Asboth bíróság elé került, de megúszta a börtönt, elítélése előtt külföldre sikerült távoznia. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / FORTEPAN)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon