Nem portrékat akart, hanem végigmustrálta őket
További Fortepan cikkek
A Fortepan online képarchívumban található egy névtelen, 14 fényképből álló sorozat Kolozsvárról, melynek főszereplője „a” sétáló ember. A kis méretű papírképek 1902 körül készülhettek Kolozsvár utcáin, rajta sietés közben homályosan látszó, elsuhanó emberek. A képek kompozíciójából sejthetjük, hogy a fotós szándéka nem a város utcáinak, házsorainak megörökítése lehetett, hanem a járókelő embereké. A képmező előterét egész alakos portrék töltik ki, miközben a pontos helyszínre a háttérbe belógó feliratok, épületrészletek alapján következtethetünk. A képek témája forradalminak tűnik, mintha előrevetítené a napjainkban is divatos street photography -t, mégis az elmosódó alakok a stúdióportrék fényképezésére alkalmas, nehézkesen mozdítható fényképtechnikára hívják fel a figyelmet, amely hosszú expozíciós időt és merev pózolást kívánt meg. A fotós nem portrét akart készíteni az emberekről, hanem végigmustrálta őket, akárcsak a polgári flâneur (tekergő, kószáló), akiről Susan Sontag így írt: „a fényképész a magányos járókelő fölfegyverzett változata, aki földeríti, becserkészi, végigcirkálja a város poklát, ténfergő leselkedő, aki az érzéki szélsőségek színterét fedezi föl a városban.” A „szemlélődés örömeinek ismerője” a nagyvárosi sétálás részévé tette a fényképezést is.
Ez a nagyon korai utcafotó-sorozat azért is érdekes, mert a képeslapok aranykorában készült, amelyeken a város egyfajta tiszteletre méltó műemlékként jelent meg. Kolozsvár látványa itt mégsem az épületek, utcák vonalaiból, panorámáiból áll össze, hanem a sétáló, nyüzsgő emberek teszik ki azt. Mondhatni, a sétálók a képeken eggyé válnak a várossal.
Ki lehetett az a fotós, aki kivitte a műteremből a fényképezőgépet az utcára, és fittyet hányt a képeslapvárosra? Nem tudhatjuk már, hogy a fotográfus kolozsvári volt-e vagy sem. De azt igen, hogy Kolozsváron a műtermi fotózás alternatívája a 19. század végén bukkant fel. Erről dr. Éjszaky Ödön számol be az Erdély hasábjain 1933-ban: „1890. évben, mikor fényképezni kezdtem, már volt két amatőr Kolozsvárt. Éspedig Bodor László vizsgálóbíró és Kováts Kálmán, a ma is fennálló Kováts P. Fiai fotócég akkori társtulajdonosa. Szakfényképész, illetve műterem ezekben az időkben is több működött. Ilyenek voltak: Veress Ferenc, Marselek Ferenc, Dunky Fivérek, Császár és Meinhardt.” Az 1932-ben létesülő Tessar Teke Társaság már 53 tagot számlált a negyven évvel korábbi három kószáló amatőrhöz képest. A 45 évig hobbifényképeszkedő Éjszaky Ödön fotós jelszavát mintha az alábbi képsorozatról írták volna: “annak, aki fényképez, többet nyújt az élet.”
![A kép 1902 után készülhetett, mert a Mátyás szoborcsoport már a helyén, és a templom körüli épületeket is lebontották. A „budapesti és bécsi áruk raktárának” nevezett ideiglenes fabódé körüli tolongás és a vásári hangulat megörökítése annyira érdekelte a fotóst, hogy a Szent Mihály tornyát elfelejtette belekomponálni a képbe. A szemmel végigmérhető külsők spektruma tágas: van itt úri viselet, népviselet, női kalapviselet. A kiáltozó kisgyerek figurája különösen életszerűre sikeredett, míg szülei elmosódó árnyak maradnak.](https://kep.index.hu/1/0/1866/18667/186676/18667661_9ec52ff06764a7f7a87b541491b0e0bd_wm.jpg)
![Ismét egy anya-gyerek párost kapott el a fényképész: kalap mindkettőjükön. A lány kezében könyv, az anyáéban napernyő, amelynek csíkjai rímelnek a kislány harisnyájának csíkjaira, hogy teljes legyen az összhang. Eleganciájuk ellenére spontánnak és meghittnek tűnik a jelenet, amint egy kirakatot bámulnak, és a fotósról tudomást sem vesznek. Bár nem tudhatjuk, hogy ők mit néznek épp, mi Szele Marton boltját mustrálhatjuk, ahol fűszert, csemegét, ásványvizet, bort és pezsgőt, gyümölcsöket kínált az igényesen berendezett kirakat.](https://kep.index.hu/1/0/1866/18667/186676/18667613_6c0333b09460b62fb3f4bdbcfecbc1eb_wm.jpg)
![A férfias séta kellékei: sétakalap, sétabot, bajusz, szivar. A háttérben jól kivehető a Bánffy-palota és a főtéri konflissor, mégis a kihúzott mellel lépkedő, tekintélyes úr vonzza leginkább a tekintetet. Tudni lehet, hogy a fotóst úgyszintén ignoráló urat Chiffa Emilnek hívták. A medgyesi származású bankár az út túloldalán, a Státus-palota sarkán levő bankból léphetett ki éppen.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746741_94228cc1015c99cbb67e03c2907b3276_wm.jpg)
A férfias séta kellékei: sétakalap, sétabot, bajusz, szivar. A háttérben jól kivehető a Bánffy-palota és a főtéri konflissor, mégis a kihúzott mellel lépkedő, tekintélyes úr vonzza leginkább a tekintetet. Tudni lehet, hogy a fotóst úgyszintén ignoráló urat Chiffa Emilnek hívták. A medgyesi származású bankár az út túloldalán, a Státus-palota sarkán levő bankból léphetett ki éppen.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![Ezen a fotón egy kisebb tömeg mutat hátat a fényképezőgépnek. Vajon milyen szenzáció köti le ennyire a figyelmüket? És vajon miért nem ment a fotós még közelebb a látnivalóhoz? Nem tudhatjuk. A mai nézőnek mégis feltárulkozik egy másik egzotikum: a gőzhajtással működő kisvasút, amely 1893-tól az állomást kötötte össze a Monostorral és Kolozsvár külvárosával, a Hóstáttal. Az “ájvájnak” csúfolt városi vasút számos balesetet okozott, és úgy gondolták, hogy rontja a központ arculatát is, mert a sínek és a megállók állomási hangulatot keltettek a belvárosban. 1902-ben felszámolták, utolsó kolozsvári útján a Mátyás szoborcsoport darabjait szállította az állomásról a főtérre. A szerelvényeket később Debrecenbe vitték, hogy ott fuvarozza a városi sétálókat.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746733_f3f543ad3f7a6ed81066b1e865e99096_wm.jpg)
Ezen a fotón egy kisebb tömeg mutat hátat a fényképezőgépnek. Vajon milyen szenzáció köti le ennyire a figyelmüket? És vajon miért nem ment a fotós még közelebb a látnivalóhoz? Nem tudhatjuk. A mai nézőnek mégis feltárulkozik egy másik egzotikum: a gőzhajtással működő kisvasút, amely 1893-tól az állomást kötötte össze a Monostorral és Kolozsvár külvárosával, a Hóstáttal. Az “ájvájnak” csúfolt városi vasút számos balesetet okozott, és úgy gondolták, hogy rontja a központ arculatát is, mert a sínek és a megállók állomási hangulatot keltettek a belvárosban. 1902-ben felszámolták, utolsó kolozsvári útján a Mátyás szoborcsoport darabjait szállította az állomásról a főtérre. A szerelvényeket később Debrecenbe vitték, hogy ott fuvarozza a városi sétálókat.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![Street-fotó a fűzött derekak korszakából, amelyen az összeöltözött kalapos hölgyeket a kesztyűk színe különbözteti meg egymástól. A fotós annyira követte a lencsevégre kapott korzózók mozdulatait, hogy velük együtt enyhén dőlt a kép is. A fotó a fő tér sarkán, a mai Melody Hotel előtt készült.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746735_edc21ba6182bd900aa6b965ed400aa19_wm.jpg)
Street-fotó a fűzött derekak korszakából, amelyen az összeöltözött kalapos hölgyeket a kesztyűk színe különbözteti meg egymástól. A fotós annyira követte a lencsevégre kapott korzózók mozdulatait, hogy velük együtt enyhén dőlt a kép is. A fotó a fő tér sarkán, a mai Melody Hotel előtt készült.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![A sétáló polgár-pár prototípusa. Habár a kamerát még a szoborszerű pózoknak gyártották, a fotós mégis bevállalta az elmosódó arcokat, vonalakat egy igazi pillanatfelvétel kedvéért. Ezek a fotók már-már filmszerűek: az emberi alakok mozdulataikkal kelnek életre, nem a polgári portrék nézőre szegezett tekintete által. Az már csak egy ironikus ráadás, hogy a kattintás pillanatában épp a Kalapkirály felirat alatt ment el a keménykalap viselője. A főtér déli oldalán levő bolt évtizedeken át férfidivat-szaküzletként működött, míg a mellette kiolvasható Imbéry János és fia tánc- és zeneoktatással foglalkozott.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746745_d4fa36654665e7a487bfbc5c9e98b544_wm.jpg)
![A mai Melody Hotelt akkoriban Nagy Gábor Központi Szállodájának hívták, a főpincérből lett népszerű vendéglátó és zenerajongó tulajdonos nyomán. Ugyanitt készült a két fekete ruhás hölgy fotója is. Ezt a képet nem is a járókelők mozgása teszi dinamikussá, hanem a különféle emberekből összeálló társadalmi kollázs: a szállodai portás és a csomag-cipelő fiú, a kisgyerekkel siető hölgy és a parasztasszony.](https://kep.index.hu/1/0/1866/18667/186676/18667611_49fd0e745bb13d2e1ec22cc0b292a27a_wm.jpg)
![Leszármazottaik azonosították a képbe besétáló napernyős csapatot. Eszerint Krajnai Hudolin Emmát, mellette Törös Marcsát, a kolozsvári opera szopránját láthatjuk férjével, Krajnai Hudolin Lajos, ügyvéddel. A járda szélén vásározó emberek és a bezárt bolt ajtók alapján vasárnap lehetett. A bolt cégérén Stein János nevét betűzhetjük ki, aki a 19. században Kolozsvár legmenőbb papír- és könyvkereskedését vezette, mely mellékesen könyvkölcsönzéssel is foglalkozott. Gyulai Pál szerint a könyvesbolt a város “szellemi kocsmája” volt. ](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746743_3930d8442260b4e5decd441238fc6363_wm.jpg)
Leszármazottaik azonosították a képbe besétáló napernyős csapatot. Eszerint Krajnai Hudolin Emmát, mellette Törös Marcsát, a kolozsvári opera szopránját láthatjuk férjével, Krajnai Hudolin Lajos, ügyvéddel. A járda szélén vásározó emberek és a bezárt bolt ajtók alapján vasárnap lehetett. A bolt cégérén Stein János nevét betűzhetjük ki, aki a 19. században Kolozsvár legmenőbb papír- és könyvkereskedését vezette, mely mellékesen könyvkölcsönzéssel is foglalkozott. Gyulai Pál szerint a könyvesbolt a város “szellemi kocsmája” volt.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![Idegenek az utcán: a nő, a férfi, a két mezítlábas gyerek és a kosarával álldogáló asszony mintha nem tudnának egymásról, tekintetük nem találkozik.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746747_d4221df97eac75190ce6ba61923992a6_wm.jpg)
Idegenek az utcán: a nő, a férfi, a két mezítlábas gyerek és a kosarával álldogáló asszony mintha nem tudnának egymásról, tekintetük nem találkozik.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![A női séta elmaradhatatlan kellékei: az elegáns kalap és az ernyő. A bolfeliratokat nem lehet kibetűzni, az épületek homlokzatából kiindulva a Mátyás tér északi oldalán lehetünk.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746729_0affb02146dc728df26f1112988f36dd_wm.jpg)
![Ugyanazon az utcán, pár lépésnyivel odébb: egy hölgy, szigorúan hátratett kézzel. A háttérben az evangélikus-lutheránus templom látszik. A tőle jobbra álló épületben nyílt meg a Párizs Mozi 1907-ben, ezért a hölgy feje fölötti tábla akár mozireklám is lehetne. Sőt az egész kép olyan, mintha mozogna, mintha egy filmkocka volna.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746737_1e829c3d6e18dcebb1e4fd00b466dd7e_wm.jpg)
![Néhány lépéssel közelebb léphetett a fotós, és a lutheránus templommal szemben állva kapta lencsevégre az igencsak divatosan öltözködő, siető hölgyet. Az út közepén álló férfi is érdekes jelenség a vállán átvetett pokróccal (vajon milyen nemzetiségű lehetett?), körülötte gyerekek állnak. A templom körüli boltok (például Pap Ernőé) azért épültek 1820 táján, hogy legyen miből fedezni a templom építési költségeit. Egy felújítási munkálat során bontották le 1957-1958-ban.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746739_33d7b258fd4db974d11ba3fcb6716173_wm.jpg)
![A sorozat alkotója kitartóan tanulmányozta Kolozsvár főterén az utca emberét. Fényképezőgépével jelen volt télen, nyáron, sőt esőben is. Ki gondolná, hogy a kalap ennyire praktikus esőben, elég csak összevetni a háttérben levő, fejét táskájával védő embert azzal a két lánnyal, akik az eső ellenére vidáman és ráérősen suhannak át az úton.](https://kep.index.hu/1/0/1872/18725/187257/18725767_3db1802e1a927ad0c2dfc79af0aa832b_wm.jpg)
![A megújult város. A templom tetőzetén olvasható évszám (1896) az épületjavítás évét jelzi, de 1902 körül újdonság a Mátyás-szoborcsoport is, és a padokkal ellátott tér, amely a vásári forgatagot váltotta fel. A 20. század elején nemcsak a város imázsa változott meg, hanem maga az utca népe is, hiszen felbukkant egy új emberfajta, a fényképezőgéppel közlekedő ember.](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746731_d6ca2d53f92df369f31f822f0d9d4be5_wm.jpg)
A megújult város. A templom tetőzetén olvasható évszám (1896) az épületjavítás évét jelzi, de 1902 körül újdonság a Mátyás-szoborcsoport is, és a padokkal ellátott tér, amely a vásári forgatagot váltotta fel. A 20. század elején nemcsak a város imázsa változott meg, hanem maga az utca népe is, hiszen felbukkant egy új emberfajta, a fényképezőgéppel közlekedő ember.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)![Az évek során szétszóródott sorozat újrarendezésekor derült ki, hogy a Fortepan szerkesztői szkenneléskor egy fotót kifelejtettek. Erről a képről van szó. Pedig milyen jó kis kocka ez is!](https://kep.index.hu/1/0/1874/18746/187467/18746749_9d74d0c19069ead1e3025c097babe6aa_wm.jpg)
Blos-Jáni Melinda a média tanszék oktatója a Sapientia EMTE kolozsvári karán. Erdélyi privát filmekről írta doktori dolgozatát, jelenleg az Erdélyi Audiovizuális Archívum nevű projekten belül folytatja kutatásait.
Rovataink a Facebookon