Az elfeledett Déli pályaudvar is szép volt

A Déli pályaudvar Budapest talán legellentmondásosabb pályaudvara. Egyszerre volt reprezentatív és elhanyagolt, modern és elmaradott, fontos és felszámolásra váró közlekedési csomópont. A múltja sem olyan egyenes vonalú, mint a Nyugatié vagy a Keletié. Kevesen emlékeznek rá, hogy a jelenlegi, modernista épület elődje nem egy klasszikus vasúti csarnok volt. A 19. századi, és a mostani épület közt, rövid ideig ugyan, de létezett még egy modern Déli pályaudvar. Erről a letisztult, szép épületről, és annak építéséről kapott most egy sor sosem látott fotót a Fortepan.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Bár a kis, modernista üvegcsarnok rövid ideig állt csak, de megjelenése fontos fordulópont volt a Déli történetében. A pályaudvart az 1861-es megnyitásától az új épület 1962-es átadásáig ugyanis nagyobb átalakítások nélkül használták. Pedig száz év alatt a világ és a vasúti közlekedés is elég sokat változott.

A Déli története az 1825-27-es országgyűlésig nyúlik vissza, amikor is Széchenyi gróf javaslatot tett arra, hogy Magyarországon épüljön négy fő vasútvonal. Ezután hosszú ideig nem történt semmi, leszámítva a 48-as szabadságharcot, és a Kiegyezést, amely után végül szóba került a Budára építendő pályaudvar kérdése is. Rögtön egymásnak is feszült két álláspont: a racionális megközelítés a Dunához telepítette volna a pályaudvart, a fejlődés iránt ellenérzésekkel viseltetők viszont a város peremét javasolták, ahol nincsenek a szem előtt a múlt helyett a jövőt képviselő szerkezetek. Nem fogják kitalálni, de az utóbbiak győztek, így kezdték meg mai helyén, az akkor még külvárosi zónában az építkezést.

A Déli pályaudvarról 1861. április 1-jén indult az első személyvonat. A pályaudvar a Déli elnevezést egyébként nem földrajzi pozíciójáról kapta, hanem a Déli vasút nevű magán vasúti társaságról, amely üzemeltette a vonalat és a pályaudvart is. Az eredeti pályaudvar egy hatalmas, fából épült, fedett csarnok volt a vágányok felett. Az akkoriban high-technek számító épület és az elrendezés volt a minta a később épülő Keleti és Nyugati számára is.

A Déli története innentől hirtelen egyszerű lesz, mert hiába jött két világháború, forradalmak, technikai fejlődés, a pályaudvart az elkövetkező 100 évben legfeljebb foltozgatták, ha valamelyik világégésben károkat szenvedett.

A helyzet a második világháború után vált kritikussá. Az ostrom alatt megroggyant központi csarnokot ugyanis elbontották, így a tisztelt utazóközönség csak a Krisztinaváros oldalán megmaradt épületet használhatta. A pénztárak szintje elviselhetetlenül zsúfolttá vált, az emberek pedig a vágányokon keresztül botladozva juthattak el a vonatjukig.

Az új épületet 1962. január 4-én kezdték el építeni. Elbontották a terület északi oldalán, a kezdetektől ott működő vonatfordítót, a helyére pedig Kővári György tervei alapján felépült az az elegáns, üvegfalú épület, amelyet ma már nem sokan ismernek. A modernista tömb 10 évig volt csak látható. A kettes metró építésekor, 1972-ben visszabontották. Alapjaira szintén Kővári György tervei alapján építették a ma is látható, ívelt falai, üvegfelületei, jó arányai miatt jellegzetes pályaudvari épületet.

Kistestvérét, amelyért az építész Ybl-díjat is kapott, a Fortepan képeiből ismerhetik meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?