Néni, kérem, Bagaméri úrhoz van szerencsém?

Az eredetileg háromrészesre tervezett, ám végül négyrészesre duzzadt filmsorozat 1973 nyarán forgott a Mirr-Murr, a Pom Pom vagy a Süsü, a sárkány figuráit is megteremtő Csukás István azonos című regénye alapján, majd 1974-ben mutatták be, és olyan népszerű lett, hogy a részekből 1978-ra egy mozifilmet is összevágtak. A Keménykalap és krumpliorr azonban nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy siker lett: a Vadliba őrs csínyjei és az elátkozott fagylaltárus, Bagaméri kudarcai több mint tíz országban nevettették meg a gyerekeket és a felnőtteket.

A magyar produkciót díjazták a müncheni Prix Jeunesse fesztiválon, Hollywoodban pedig az akkor legnagyobb tévés fesztivál legjobb gyereksorozatnak járó díját nyerte meg, de erről az alkotók és a színészek csak később szereztek tudomást. A rendezőnek, Bácskai Lauró Istvánnak még arról is elfelejtettek szólni, hogy a filmet egyáltalán kivitték Amerikába. A külföldi sikert Magyarországon persze elhallgatták: a díjról nem cikkeztek az újságok, az alkotóknak sem gratuláltak, a Keménykalap és krumpliorr írója pedig rákerült a még szigorúbban ellenőrzött szerzők listájára – Csukás István legalábbis így nyilatkozott az RTL Klub XXI. század című műsorának

A Keménykalap és krumpliorr központi helyszíne a Kecske utcai játszótér Óbudán, a Nagyszombat utca nyugati végében, ami még ma is megvan – igaz, a játékait mára  lecserélték. A film operatőre a ma már városvédőként is ismert Ráday Mihály volt, a Magyar Televízió későbbi, Unokáink sem fogják látni…című műsorának ötletgazdája és szerkesztője, aki nemrég a Fortepannak ajánlotta fel a Keménykalap és krumpliorr forgatásán készült, Morvay Pálma által jegyzett fényképeket.