Mi köze Kukának, a törpének a kukásautóhoz?

2020.06.20. 15:52 Módosítva: 2020.07.02. 13:14
Hetvenéves a szelektív hulladékgyűjtés őse, a MÉH. A címbeli kérdés válasza mellett képes összeállításunkból kiderül az is, hány tonna hajat, csontot vittek a szocializmus idején a telepekre, honnan lett a Pénzverdének évi 1,5 tonna ezüstje, és a mi volt a bankjegy egyik legjobb alapanyaga.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Hetven éve, 1950-ben hozták létre az önálló MÉH-et, azaz a Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalatot a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályából. A papír- és fémgyűjtés a hatvanas-hetvenes évekre pörgött fel, többek között az iskolai papírgyűjtési kampányoknak köszönhetően. 

A szocializmus idején többször is rájöttek, hogy a hulladék újrafeldolgozásával rengeteget lehet, lehetne népgazdasági szinten megtakarítani, de átfogóan a tudatos szelektív gyűjtés (egyébként máig) nem gyökeredzett meg a társadalomban.

A MÉH-ek aranykorában évi 60 ezer tonna vashulladék és majdnem 30 ezer tonna papírszemét gyűlt össze évente a telepeken. Szervezetten gyűjtöttek egészen meglepő dolgokat is, amikkel komoly importot tudtak kiváltani. Az összehordott hulladékra a lakosság és a magánszektor is rájárt a hiánycikkek pótlása miatt.

A hatvanas-hetvenes években lendült be a fővárosban a rendszeres gépkocsis (pormentes) szemétszállítás, kezdtek szép lassan betelni az agyagbányákból kialakított belső szemétlerakók, és kezdték vakarni a fejüket az illetékes elvtársak, hogy hova szállítsák a város szemetét, hol építsenek szemétégetőt Budapesten. Bojár Sándor hetvenes években készült fényképei megidézik ezt az időszakot, a szelektív és nem szelektív hulladékgyűjtés és hulladékfeldolgozás hőskorát.

Frissítés:

Megkereste lapunkat a cikkel kapcsolatban Borosnyay Zoltán, Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének vezetője, aki szerint a papírgyűjtés egy két éve tartó piaci trend, illetve az ITM által működtetett környezetvédelmi termékdíjas rendszer alkalmatlansága, jogalkotói szándéknak, s a jogszabályoknak ellentmondó működtetése következtében jelenleg haldoklik hazánkban.

Ami a vashulladék gyűjtését, s kereskedelmét illeti, Borosnyay úgy véli, az EU-ban talán Magyarországon van hatályban a legszigorúbb fémkereskedelmi szabályozás, aminek következtében, a NAV által is hangoztatott módon a szürke és feketegazdaságot ezen a területen komolyan visszaszorították. A szabályozás drákói szigora már a teljes mértékben legálisan működő fehér gazdaság egészséges működését is veszélyezteti.

Borosnyai kiemelte, hogy a hulladékgazdálkodási magánszektor által az ipari, s kereskedelmi hulladékok gyűjtése és kezelése számos akadály ellenére európai színvonalú Magyarordszágon, problémák főleg az államosított, s igen komolyan centralizált települési hulladékszektor, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása kapcsán vannak.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.