Mindent megtesz a jegybank a forintért

A pénteki rendkívüli ülés után vasárnap is tanácskozott a jegybank monetáris tanácsa – közölte vasárnap délután a Magyar Nemzeti Bank. A három napon belül tartott két rendkívüli ülést az elmúlt napok intenzív forintgyengülése indokolta: a múlt héten a forint árfolyama többször is történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben, az uniós pénz ára 317 forint fölött is járt. A hétköznapokhoz képest minimális forgalommal bíró hétvégén viszont az illikvid piacon 310 forintra süllyedt az euró ára, és itt mozog az árfolyam hétfőn kora reggel is, hasonló mértékben erősödött a zloty és a cseh korona is.

A monetáris tanács álláspontja szerint a durva forintleértékelődés nem magyarázható a valós gazdasági teljesítményekkel és kilátásokkal. A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdaság finanszírozási igénye gyorsan és jelentősen csökken a következő időszakban.

A monetáris tanács közölte: "készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására" a forint erősítése érdekében. Az MNB-nek alapvetően három árfolyambefolyásoló eszköze van: a szóbeli beavatkozás – ilyennek tekinthetjük a mostani közleményt –, a piaci beavatkozás, vagyis euróért forint vásárlása, valamint a kamatszint megváltoztatása, a jelen esetben, a forint erősítésére a kamat emelése.  

A monetáris tanács mostani közleménye vélhetően arra szolgál, hogy tesztelje a piacokat. Elképzelhető, hogy ez a szóbeli intervenció elégnek bizonyul, és a forint erősödésbe kezd a pénteki 315-316 forint közötti árfolyamról. Ha mégsem, akkor jöhetnek az egyéb eszközök. Normál menetrend szerint egyébként március 23-án, tehát hétfőhöz két hétre tartana kamatdöntő ülést a monetáris tanács, ám októberben és decemberben is volt példa rendkívüli kamatdöntésre: előbb emeltek, majd ugyancsak soron kívül vágtak a kamatból.

A közlemény szerint a jegybank emellett "ösztönözni kívánja a közelmúltban bevezetett forint- és devizapiaci likviditásnyújtó eszközök fokozottabb igénybevételét", továbbá "megkezdi az EU források piacra vezetését".

A bankszektor helyzete az árfolyamgyengülés ellenére stabil – szögezi le a jegybanki közlemény. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is: "a forintra nehezedő leértékelődési nyomás középtávon károsan hat a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére". A gyakorlatban, és némi leegyszerűsítéssel ez azt jelenti, hogy a gyenge forint miatt átrendeződik a bankok tőkehelyzete.

A forint tartós gyengesége nemcsak a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából lehet kritikus, hanem a gazdasági recessziót is fokozhatja – nyilatkozta pénteken az Indexnek Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója. Számításaik szerint egy 10 százalékos árfolyamgyengülés 0,4-0,5 százalékkal fékezheti a gazdaságot.

A jegybank közleménye – amely megállapítja, hogy a forint globális, térségi és hazai romló tendenciák együttes következménye miatt került leértékelődési nyomás – kitér arra is, hogy a forint gyengesége már az inflációs célokat is veszélyezteti. A közlemény szerint ha "az árfolyamgyengülés tartóssá válna, az importárakon keresztül közvetlenül, és a várakozásokon, valamint egyéb közvetett csatornákon keresztül az inflációs cél elérését is veszélyeztetné". Az importárak elszaladása azért veszélyes, mert számos olyan termék – energiahordozók, könnyűipari árucikkek – szerepelnek a behozatali oldalon, amelyek nem válthatók ki hazai forrásból.

A monetáris szerint a következő időben enyhülhet a jelenlegi talán legnagyobb probléma, az ország rendkívül magas külső, ezen belül nagyarányú deviza finanszírozási igénye. Nőnek ugyanis a belföldi forintmegtakarítások, valamint a szigorú költségvetési politika és a külső egyensúly javulása is ezt erősíti. Mérsékli a nemzetközi pénzpiacra utaltságot az is, hogy jelentős hitelkeret áll rendelkezésre nemzetközi intézményektől (a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól, összesen 20 milliárd euró), és megfelelő a jegybanki devizatartalék. Mindemellett a hazai bankok finanszírozásában továbbra is magas az anyabankok részaránya, amit azok folyamatosan megújítanak.