További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Egy zürichi magyar ügyvéd, Laki András és az Emfesz Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Gazda Tamás tekinthető április 28. óta 150 millió dollár és az Emfesz Kft. urának. Papíron. De csupán azért, mert csak kettejükről tudható, hogy a svájci RosGas AG igazgatói. Hogy kik a tulajdonsok, azt homály fedi.
A fél éve alapított, százezer svájci frank alaptőkéjű vállalkozás egy abszurd tranzakcióval megvette a magyar gázpiac több mint húsz százalékát birtokló Emfeszt. A RosGast mint vevőt Gazda Tamás képviselte fenntartva közben emfeszes vezetői posztját, az eladó szerepét pedig az Emfesz vezérigazgatója, Góczi István játszotta, aki az Emfesz-tulajdonos Mabofi Holdings Limited nevében kötötte meg az üzletet. (Az üzletre egyébként egy nappal azután került sor, hogy az Emfesz gázát elzárták, Ukrajnából leállították az által rendelt exportot.)
A tulajdonosnak nem szólt senki
A tranzakció azóta is megoldatlan problémája, hogy a Mabofit birtokló ukrán milliárdosnak, Dimitrij Firtasnak Gócziék nem szóltak az eladásról, pedig a két céget csak egy emelet választja el a budapesti Bankcenterben. A Mabofi menedzsmentjét és rajta keresztül Firtast május 6-án kész tények elé állították az Emfesznél, amikor Gazda közölte, hogy szerinte az ukrán üzletember érdekeltségének már semmi köze a céghez, és Góczit sem tudja leváltani, hiába vált gyanússá, hogy hetek óta kitért a telefonhívások elől.
A Mabofi, amely 2004 óta volt az Emfesz százszázalékos tulajdonosa, a meglepetésből ocsúdva a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) fordult, és rendőrségi feljelentést tett azzal, hogy Góczi a 2004-es cégvásárlás idején kiállított, az akkori teendők intézésre jogosító felhatalmazást használt fel rosszhiszeműen a tranzakció lebonyolítására. A Cipruson bejegyzett Mabofi szerint üzletrész átruházásáról szóló szerződést csak a három aláírásra jogosult képviselője – két görög nemzetiségű és egy brit állampolgár – szignálhatott volna, ők azonban nem adtak ilyen hozzájárulást senkinek.
A furcsa cégeladás úgy ment át a hatóságokon, mint kés a vajon.
Expressz ügyintézés
A cégbírósághoz május 4-én, 8 óra 48 perckor érkezett a tulajdonosváltás átvezetési kérelme, amit alig három óra múlva, 11 óra 39-kor be is jegyeztek. A Magyar Energiahivatal (MEH) szintén expressz sebességgel, egyetlen nap alatt jóváhagyta az ötéves papírral érkező Góczi–Gazda-duó rosgasos befolyásszerzési kérelmét. A Horváth J. Ferenc vezette energiahivatalnak a Mabofi által benyújtott felülvizsgálati indítvány vizsgálatához viszont már húsz nap kellett, a MEH ennyi idő alatt állapította meg, hogy „nincs hatásköre a szerződés érvényességnek elbírálásár”".
Az elmúlt hetekben a nyomozás sem indult el, a rendőség több feljelentéskiegészítést kért a Mabofitól. A cég annyit tudott elérni, hogy Svájcban letiltották a RosGas AG vagyonelemeinek értékesítését. Zug kanton bírósága egy nap alatt hozott döntést a beadványról.
Az új tulajdonos bemutatására várnak
A szakhatóság, a Magyar Energia Hivatal április 29-i keltezésű jóváhagyó határozatának egyetlen feltétele az volt, hogy a svájci adóparadicsomba, Zug kantonba bejelentett RosGas-nak negyvenöt napon belül be kell mutatnia tulajdonosi szerkezetét, vagyis a valódi vevőket.
A MEH-nek azért érdekes a vevők kiléte, mert meg kell győződnie arról, hogy egy-egy akvizíció nem veszélyezteti-e a fogyasztók ellátásbiztonságát, illetve mert meg kell akadályoznia, hogy az egyes piaci szereplők túl nagy befolyáshoz juthassanak a földgázpiacon. A RosGas esetében azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen forrásból szándékozik ellátni az oroszok által amúgy is blokád alá vett Emfeszt gázzal, és azt sem, hogy a cégvásárlás valódi irányítói rendelkeznek-e más vállalkozásokkal.
A tulajdonosi szerkezet feltárását feltételül szabta ugyan az energiahivatal, de arra az esetre, ha a RosGas AG mégis elmulasztaná, nem engedély-visszavonást, hanem pénzbírságot helyezett kilátásba.
Többször kerestük a MEH elnökét, Horváth J. Ferencet, de titkárságán jelezték, hogy a közeli napokban biztosan nem lesz ideje válaszolni arra a kérdésre, hogy a RosGas eljutatta-e hozzá a kért dokumentumokat. Pedig a határidő a héten lejár.
A magyarországi gázos tranzakció háttere a külföldi sajtóban is nagy érdeklődést váltott ki. A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap írta meg, hogy az Emfeszt jelképes összegért, mindössze egy dollárért adták el. Információink szerint a vevő azért is jól járt, mert a cég számláin a Mabofi becslése alapján legalább 150 millió dollárt (közel harmincmilliárd forint) fektettek. A gázvásárlási kavarások miatt ugyanis az Emfesz hónapok óta nem fizetett egyetlen üzleti partnernek sem a külföldről beszerzett és itthon értékesített gázért, ezért felgyülemlettek a fogyasztók befizetései.
Hiába keresték
A jó ütemérzékű vásárlóról azonban külföldön sem sikerült többet megtudni. A Global Witness nevű nemzetközi korrupciófigyelő lap Svájcban kereste a RosGast, de hiába, mert a bejelentett címen valójában nincs iroda, és a megadott számon egy mobiltelefon-társaság jelentkezik. Az újság a RosGast alapító zürichi ügyvédnél is próbálkozott információszerzéssel, Laki Andrást ugyan elérték, de ő sürgős munkáira való hivatkozással megtagadott mindennemű felvilágosítást.
Felfigyelt az energetikai biznisz kalandos fejezetére a hírszerzési, kémkedési ügyekre specializálódott Intelligence Online is, és egyértelműen a Gazpromot gyanítja a tranzakció mögött. Az orosz vállalatóriás ugyan szóvivője útján tagadta, hogy köze lenne a RosGas-hoz, de a szaklap szerint minden jel arra utal, hogy az elmúlt hetekben a magyar cég is bekerült a Gazprom „arzenálba”. Az ügylet az orosz titkosszolgálat segítségével jött létre, és ebben nagy szerep jutott a Moszkvában végzett, és a Jukosz kelet-európai igazgatói posztját is megjárt Góczi Istvánnak, állítja az Intelligence Online, és hozzáteszi: Góczinak feltételezhetően megvannak ehhez a megfelelő orosz titkosszolgálati kapcsolatai.
Forrásaink szerint viszont a Gazprom gyakorlatától merőben eltérő az a módszer, ahogy a RosGas megszerezte a több ezer lakossági ügyféllel, és mintegy negyven önkormányzattal szerződött Emfeszt. Különösen szokatlan lenne az orosz vállalattól, állítják, hogy a szerződésben egy moszkvai kerületi bíróságot jelöljön jogorvoslati helyszínként, ahogy ez az Emfesz esetében történt. A tapasztalatok szerint a Gazprom ilyen ügyekben inkább a nemzetközileg elismert, nagyobb tekintélyű bíróságokat részesti előnyben, például Stockholmot.
Magyar vonal
Ha viszont nem a Gazprom, akkor talán a magyar konkurencia? A feltételezett magyar szál szempontjából érdekes lehet, hogy az Emfesz hónapok óta nem kap gázt Oroszországból, hazai forrásból azonban mégis fedezni tudja az ügyfelek igényeit. Kiderült az is, hogy hosszabb ideje Góczi mellett dolgozik az Emfesz biztonsági főnökeként Valenta László, az ORFK egykori gazdasági főigazgatója, majd Pintér Sándor belügyminisztersége idején a miniszter kabinetfőnöke. Az IT-beszerzésekért és a humánpolitikáért felelős Valenta a gázos cégnél betöltött funkciója mellett most is aktív üzleti kapcsolatban áll egykori felettesével, Pintér Sándorral, aki szintén nem áll messze a magyar energiapiac nagyjaitól.
A volt belügyminiszter és Valenta röviddel az Orbán-kormány leváltása után, 2002 őszén hozott létre közös céget. A P&V Tanácsadó Kft. többek között biztonsági kockázati elemzéssel foglalkozik. A P&V 2007-ben Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal kiegészülve egy Admiral Tours Hungary nevű vállalkozást is alapítottak, amely a turisztikai üzletágat célozta meg.
Nagyot téved, aki Magyarországon keresi az Emfesz-sztori megoldását, mondta Valenta László. Az egykori főrendőr elmondta, hogy ugyan igazgatói státuszban dolgozik, de csupán külsős vállalkozóként vesz részt a földgázcég működtetésében. Valenta szerint az Emfesz eladása olyan méretű üzlet, amelynek a lebonyolítása meghaladja a hazai léptékeket.
Az Emfesz a 2007-es cégbírósági mérleg szerint 180 milliárd forintos forgalom után 3,4 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el. Egy év alatt azonban duplázott. Góczi néhány héttel a tulajdonoscsere előtt, még Firtas személyes bizalmasaként tett nyilatkozata szerint tavaly az adózott nyerség már hat-hétmilliárdra emelkedett, miközben a forgalom 215 milliárd forint volt. A cégvezető 2009-re 220 milliárd körüli árbevételt várt. A Mabofinál azonban azt állítják, már hosszú ideje nem volt ellenőrzés a cégnél, mert ezek elől Góczi mindig kitért.