Európa és Amerika kríziséből frankválság lett

A múlt heti heves kiingások után úgy tűnik megnyugodtak a piacok, a BUX az elmúlt órákban viszonlyag stabilan plusz négy százalék körül járt, most 18,757.2 ponton, éppen négy százalékos pluszban áll.

A forint árfolyama sem mutat akkora kilengéseket mint múlt héten, a reggeli erősödést kisebb gyangülés követte, most a svájci frank 240,14, az euró pedig 271,84 forinton áll.

Dél körül esni kezdett a forint árfolyama, egy svájci frank most 240,58, egy euró pedig 271,82 forintot ér.

Gazdasági öngyilkossággal érne fel, ha bármely tagállam elhagyná a közös valuta térségét, mivel azzal a "valószínűtlenül nagy" feladattal szembesülne, hogy létre kell hoznia saját fizetőeszközét és meg kell szereznie a tőkepiacok bizalmát - mondta Yves Mersch, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja a China Business Daily kínai üzleti napilap hétfői számában megjelent interjúban.

A közgazdász szerint az EKB nem hagyhatja, hogy egyetlen egy euróövezeti ország is államcsődöt jelentsen be, mivel ez rontaná az Európai Unió egészének hírnevét és felhívta a figyelmet arra, hogy az euróövezeti adósságállomány önmagában kevésbé veszélyes, mint az Egyesült Államoké, vagy Japáné.

Mersch szerint a rövid távú piaci zavarok ellenére azok, akik hosszabb távú befektetésként tekintenek az eurövezetre "gazdag" hozamot érhetnek el, mivel az európai integrációs folyamat tovább folytatódik és az euróövezeti államok végrehajtják reformprogramjaikat. (MTI)

Nem változott lényegesen az elmúlt órákban a forint árfolyama, egy svájci frank 238,94, egy euró pedig 271,46 forintot ér.

A részvénypiacokon egy "villámösszeomlást" láttunk múlt héten a JP Morgan elemzői szerint. A befektetők ijedőssége miatt az indokoltnál alacsonyabbak most az árfolyamok, ami jó lehetőséget biztosít azoknak, akik hosszú távú befektetési lehetőséget keresnek, bár a korrekció a mértei miatt gyökeres változást is hozhat a piacokon. (The Telegraph)

A budapesti részvényindex már 4,1 százalékos pluszban, 18,766.5 pontnál jár. Az európai tőzsdéken is jó a hangulat, a londoni FTSE 0,78, a német Dax 1,44, a párizsi Cac 40 pedig 0,97 százalékkal áll magasabban, mint a pénteki záróérték.

Az eddigi budapesti kereskedés legnagyobb nyertese a Mol, ami 6,6 százalékos pluszban, 17,480 forinton áll, de jól teljesít a többi papír is: az OTP 4,7 százalékos pluszban 4,399 forintra, a Magyar Telekom pedig 1,6 százalékos pluszban 498 forintra erősödött.

A legnagyobb piacon, Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei indexe 1,4 százalékkal erősödött, 9.086,41 ponton zárt. Ugyanakkor a Nikkei a márciusi hármas katasztrófa előti szinthez képest 13 százalékkal alacsonyabban áll, a katasztrófa utáni legjobb értéktől pedig 11 százalékkal marad el.

Az év elejéhez képest a Nikkei 11,3 százalékkal gyengült, az ázsiai térség többi részvénypiacát együttvéve pedig 10 százalékos a gyengülés.

Hétfőn Kínában, a térség legnépesebb országában is erősödtek a tőzsdék, a sanghaji részvénypiac összetett mutatója - Shanghai Composite - 0,5 százalékkal, a hongkongi Hang Seng 2,8 százalékkal emelkedett.

India és Dél-Koreában munkaszüneti nap miatt zárva tartottak a tőzsdék, Thaiföldön a Taiex 2,4 százalékkal erősödött. (MTI)

Az elmúlt órákban sokat erősödött a forint az euróval szemben, már csak 271,76 forintot ér egy euró, és a svájci frank is gyengült: most 238,74 forintot ér.

Erősödéssel nyitottak hétfőn az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek.

A londoni FTSE-100 0,38 százalékos emelkedéssel nyitott. Frankfurtban a DAX 1,15 százalékos erősödéssel indított, a párizsi CAC-40 index pedig 0,88 százalékkal emelkedett. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 353,38 pontos emelkedéssel, 18.385,87 ponton nyitott hétfőn, a pénteki záró értékéhez képest 1,96 százalékkal erősödött.

Most 18,487.7 ponton, 2,5 százalékban áll az index.

Percek alatt újabb másfél forinttal lett olcsóbb a frank, az árfolyama már 237 alatt van, 236,9 körül vennék, a legalacsonyabb kötés 236,98 forinton volt. Az euró 271,5 forint környékén van.

A frank-euró árfolyam rögzítésével kapcsolatos hírek nyomán tovább gyengült hétfő reggel a frank. Forintban 238,48-ig süllyedt az árfolyama a hajnali 245 forint körüli szintről, euróval szemben 1,14 fölé drágult. Kicsit erősödött a forint az euróval szemben, 272 környékén van az árfolyama, a dollár ára 190-191 forint között mozog.

A tokiói Nikkei tőzsdeindex 9086,41 ponton, 1,37 százalékos erősödéssel zárta a hétfői kereskedést.

Az amerikai tőzsdefelügyelet, az SEC vizsgálatot indított a Standard & Poors hitelminősítő ellen, mivel felmerült, az S&P az amerikai államadósság-előrejelzésében hibásan kalkulált, írja a Wall Street Journal. A téves számítás vezetett végül az Egyesült Államok leminősítéséhez, így Amerika elvesztette AAA-besorolását. Az S&P már azért az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálódásának fókuszába került, mert felmerült, hogy a leminősítés híre a hivatalos bejelentés előtt kiszivárgott, és a bizalmas információkat bennfentes személyek az aznapi kereskedésben akár profitra is válthatták. (Portfolio.hu)

A svájci frank felértékelődése már a svájci munkavállalók nyugdíjait is veszélyezteti. A svájci szakszervezeti szövetség (SGB) számításai szerin az elmúlt 20 hónapban a nyugdíjpénztárak vagyona mintegy 50 milliárd frankkal csökkent, mondta Daniel Lampart, az SGB közgazdásza. Lampart is azon a véleményen van, hogy a svájci jegybanknak meg kellene húznia azt a határt, amelyen túl nem engedné tovább erősödni az alpesi devizát. Ennek a határnak valahol 1,40 körül kellene lennie az euróval szemben Lampart szerint. A közgazdász arra is emlékeztetett, hogy a svájci jegybank vezetésének konkrét felhatalmazása van, és abban az esetben ha vonakodnak megtenni bizonyos lépéseket a frank további erősödésének kivédésére, akkor a nemzeti bank működésével kapcsolatos törvényt kell módosítani. (Portfolio.hu)

Az egyetlen vasárnap is nyitva tartó tőzsdén, a tel-avivin 2,77 százalékkal nőtt tegnap a TASE25-részvényindex.  Igaz, a tőzsde pénteken nem volt nyitva, így részben a világ értékpapírpiacain pénteken bekövetkezett emelkedést árazták be az izraeli befektetők

Hétfő reggel folytatódott a svájci frank gyengülése, így forintban 240-241 közé süllyedt a frank árfolyama, míg euróban 1,14 közelébe. Az euró 273 forint környékén van, a dollár 190-191 forint.

Hétfőn számol be rendes heti közleményében az Európai Központi Bank (EKB) az előző héten lezárult kötvényvásárlásairól. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az augusztus 5-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szervezet kormányzótanácsa a válság elején elindított program újjáélesztése mellett döntött. A bejelentés előtt az EKB már 18 hete nem folytatott intervenciót a másodlagos kötvénypiacon.

A piacokat azonban nem nyugtatta meg a hír, már csak azért sem, mivel kereskedők arról számoltak be, hogy a szervezet csupán portugál és ír állampapírokat vásárolt. A felfokozott piaci hangulat közepette tovább rontott a helyzeten, hogy a Standard and Poor's hitelminősítő péntek este rontott az Egyesült Államok adóskockázati besorolásán. (MTI)

Vasárnap este a devizapiacokon – csekély forgalomban – 245,5 és 246,6 forint között mozgott a svájci frank árfolyama. Az euró 1,114-es szint közelébe erősödött a frankkal szemben, az euró-forint árfolyam 272 forint körül van, a dollár 191 forint.

Újabb bank ment csődbe a héten az Egyesült Államokban, az idén bezárt bankok száma ezzel 64-re emelkedett. Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) szerint a csődhullám tavaly tetőzött; a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re emelkedett az egy évvel korábbi 140-ről. 2009-ben a csődbe ment bankok összesített eszközállománya 169,7 milliárd dollár volt, tavaly viszont csak 92 milliárd dollár. Vagyis inkább a viszonylag kisebb, 1 milliárd dollárnál kevesebb eszközzel rendelkező bankok vannak bajban, míg a nagyobbak már túljutottak a válságon.

A héten bezárt Kansas állambeli First National Bank of Olathe eszközállománya mintegy 538 millió dollár volt, betétállománya pedig 524 millió dollár. A betéttulajdonosok vagyonát fejenként 250 ezer dollárig (nagyjából 50 millió forintig) biztosítja a betétbiztosítási alap. (MTI)

Általános sztrájkra készül a legnagyobb olasz szakszervezet a kormány legújabb válságcsomagja elleni tiltakozásul. Susanna Camusso, a CGIL nevű szakszervezet vezetője azt mondta, hogy augusztus 23-án döntenek a sztrájk pontos időpontjáról. Az olasz kormány pénteken 45,5 milliárd eurós megszorító csomagot fogadott el, ami kiadáscsökkentést és adóemelést is tartalmaz. A kérdésről várhatóan szeptember elején dönt a parlament.

A kormánynak az a célja a megszorításokkal, hogy kiegyensúlyozottá tegye a költségvetést 2013-ra a korábban tervezet 2014 helyett. Az olasz kormány júliusban már elfogadott egy 48 milliárd eurós megszorító csomagot, amit a parlament is jóváhagyott. A pénteken bejelentett 45,5 milliárd eurós válságcsomag ezen felüli.

Az Európa legerősebb gazdaságában, Németországban megkérdezettek közel egyharmada szerint 2021-re már nem lesz euró. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent felmérés szerint a megkérdezettek többsége, 65 százaléka derűlátó, szerintük tíz év múlva is euróval fizetnek majd. Területi eloszlás tekintetében Németországon belül nagy az eltérés az euró jövőjének a megítélése kapcsán. A keleti országrészben élők borúlátóbbak, ott a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy a következő évtizedben eltűnik az euró. Az ország nyugati felében élők jóval derűlátóbbak, csak 28 százaléka gondolta úgy, hogy tíz év múlva már nem lesz euró. (MTI)

Soros György szerint Görögországnak és Portugáliának ki kellene lépnie az Európai Unióból és az euroövezetből tetemes adósságuk miatt. "A görög probléma annyira félre lett kezelve, hogy jelenleg a legjobb megoldás a kilépés lehet" – mondta az amerikai nagybefektető a Spiegel magazin vasárnapi számában. Szerinte "az Európai Unió és az euró túlélné ezt"

Soros szerint elérkezett az idő arra is, hogy az euroövezet országai beleegyezzenek a közös eurokötvények kibocsátásába. "Akár tetszik, akár nem, az euró él, és ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon, az euroövezeti államoknak ugyanazon feltételekkel kell refinanszírozniuk adósságaik nagy részét" – mondta a magyar származású üzletember, aki nem fog az euró ellen spekulálni – amint tette ezt 1992-ben a brit fonttal szemben, és keresett egymilliárd dollárt shortolással –, mert fontos számára az európai fizetőeszköz erejének megtartása. (MTI)

Lazulni látszik a német kormánynak a közös eurókötvények kibocsátásával kapcsolatos korábbi merev álláspontja. Ez a kötvény a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eurót használó 17 ország államadósságának egy részét közösen finanszíroznák. Németország jó adósi hírnevének köszönhetően a gyengébbekért is kezességet vállalna, ugyanakkor emelkednének a kamatok, ami Németország 2100 milliárdos adósságállományára vetítve közel 50 milliárd eurós többletkiadást jelentene

A Welt am Sonntag vasárnapi számában kormánykörökből származó információkra hivatkozva azt írta, hogy a kormánykoalícióban erősödik a felismerés, miszerint ilyenfajta megoldások nélkül nem menthető meg az euroövezet. Az eddig választott módszer, azaz a pénzügyileg megroggyant euroövezeti államok támogatása eurómilliárdokkal, nem tartható fenn sokáig. Az eurókötvény azonban csak a legvégső esetben lehet a megoldás Berlin szerint, akkor, ha a válság az euróövezet szétesésével fenyeget. (MTI)

A legnagyobb német alapkezelő, a DWS a sokak által vitatott európai államkötvény, az eurobond bevezetését javasolja, írja a Welt am Sonntag. A németek és a franciák által is elutasított megoldást a hétvégén az olasz gazdasági miniszter is védelmébe vette, írja a Portfolio.hu.