Európa és Amerika kríziséből frankválság lett

2011.08.23. 15:47

Fontosabb részletek
  • Augusztus 5-én az S&P leminősítette az Egyesült Államokat.
  • A válsághangulat ismétlődő rekordokba, majdnem az egyfrankos euróig erősített a svájci frankot. A frank árfolyama augusztus 9-én 273,12 forintig erősödött.
  • Az európai vezetők nem tudnak megállapodni az egységes, közös eurókötvényről.
  • A svájci jegybank, bár voltak ilyen pletykák, nem rögzítette az árfolyamot az euróhoz.
  • A tőzsdék hetek óta nagy kilengésekkel mozognak, de alapvetően gyengülnek.
  • Augusztus 16-án Európa-szerte rossz GDP-adatok jelentek meg, a magyar gazdaság lényegében leállt a második negyedévben. a kormánynak újabb kiigazításokról kell döntenie.
  • Amerika recesszióba zuhanhat a legfrissebb Fed-index szerint.
    15 perccel késleltett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
    • Erősödéssel kezdték a keddi kereskedést a legfontosabb Wall Street-i tőzsdeindexek.

      A nyitást követő percekben a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,67 százalékos, az S&P 500-as mutató 0,55 százalékos, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,77 százalékos pluszban állt. Hétfőn a DJIA 36,85 ponttal, azaz 0,34 százalékkal 10.854,50 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutató 0,28 ponttal, 0,02 százalékkal 1123,81 pontra emelkedett, gyakorlatilag stagnált. A Nasdaq Composite mutató 3,54 ponttal, 0,15 százalékkal növekedett és 2345,38 ponton zárt.

    • Vagy jelenlegi formájában, vagy módosítva, de lesz különszerződés Görögország és Finnország között a déli állam által, az euróövezeti támogatásért cserébe nyújtandó pénzügyi garanciáról - mondta Jyrki Katainen, Finnország miniszterelnöke a finn állami televízió keddi műsorában.

      Úgy fogalmazott: "Fontos, hogy a garancialetétet kifizessék, ahogy az is, hogy ez az intézkedés ne ártson más országoknak. Minderről tárgyalások folynak jelenleg is".

    • Ulo Kaasik, az észt jegybank helyettes kormányzója szerint a befektetők „túlreagálják” a kilábalás lassulását. Véleménye szerint még túl korai lenne arról beszélni, hogy az elmúlt hetekben a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények milyen hatással lesznek a gazdaságra. Véleménye szerint az euró idei bevezetésének szerepe volt abban, hogy 8,4 százalékkal tudjon növekedni az észt gazdaság az első fél évben.

    • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 242,71 pontos nyitás után mérsékelte nyereségét kedden kora délutánig. A BUX fél háromkor 18 251,98 ponton állt, tíz perccel később már 18 141 ponton.

      A részvénypiac forgalma fél háromig 7,0 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. A Mol 420 forinttal, 2,50 százalékkal 17 220 forintra erősödött, 1,5 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 84 forinttal, 2,13 százalékkal 4 033 forintra nőtt, forgalmuk 4,9 milliárd forintot tett ki.

      A Magyar Telekom árfolyama 10 forinttal, 1,95 százalékkal 502 forintra csökkent, forgalma 200,4 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 380 forinttal, 1,06 százalékkal 35 410 forintra esett, a részvények forgalma 109,5 millió forintot ért el.

    • Megerősítette a 3 százalékos inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

      A testület közleménye szerint a 3 százalékos cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak.

    • Csökkentette idei és jövő évi olajár előrejelzését a BNP Paribas és a Citigroup kedden. A Citigroup indoklásában az szerepelt, hogy a nyersolaj árára nyomást gyakorol a lassuló gazdasági növekedés, a mérséklődő globális kereslet, valamint a líbiai olajexport újbóli megjelenése. A Citi most azzal számol, hogy az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 95 dollár lesz az év végén és jövőre átlagosan 86 dollár. A Citi korábban még 105 dolláros átlagárral számolt 2012-re.  Eközben a BNP Paribas is változtatott olajár előrejelzésén. A jövő évi Brent esetében az átlagárat most 124 dollárra várja, ami 4 dolláros csökkentés a korábbi becsléshez képest.

    • Még a novemberi parlamenti választások előtt bekerülhet a spanyol alkotmányba egy adósságplafon, biztosítandó a közép- és hosszú távú fenntarthatóságot, mondta Jose Luis Zapatero, spanyol miniszterelnök a parlamentben a Reuters szerint.

      Azt egyelőre nem tudni, hogy miből állna az adósságplafon, nominális vagy relatív értelemben vett korlátról lenne-e szó, illetve nem ismert az adósságplafon várható mértéke, és a megszegése esetén életbe lépő esetleges szankciók sem. Pozitív viszont, hogy az ellenzéki Emberek Pártja vezetője ugyanazon a parlamenti ülésen támogatásukról biztosította a kiadási plafon javaslatát. (portfolio.hu)

    • Több mint háromezer dolgozójától válik meg a svájci UBS bank a költségcsökkentés jegyében. A legnagyobb svájci bank versenytársaihoz hasonlóan nehéz időszakra számít.

      A bank keddi közlése szerint az elbocsátandó dolgozók közel fele a befektetési üzletágban tevékenykedik, 35 százalékot építenek le a privát banki üzletágban.

      Az UBS - amely a pénzügyi válság miatt csak állami segítséggel tudott talpon maradni - korábban 64 ezerre csökkentette globálisan a létszámot a válság előtti 78 ezerről, de azóta 65 ezer fölé ment a munkatársak száma.

    • Júliusban csökkent Svájc exportja, elsősorban az erős frank, valamint a külföldi kereslet lanyhulása miatt. Bár a hosszú hónapokig tartó emelkedés után a júliusi az első megtorpanás, elemzők szerint az exportőrök a tendencia erősödésétől tartanak.

      A kivitel reálértékben még 4,8 százalékkal nőtt, nominálisan viszont 0,7 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, amikor még 3,7 százalék volt a növekedés. Svájc legnagyobb kereskedelmi partnere, az Európai Unió 3,3 százalékkal kevesebbet vásárolt a svájci vállalatoktól. A Franciaországba irányuló export névértéken 8,8 százalékkal esett, a görög kivitel 25 százalékkal csökkent. A legnagyobb vásárló, Németország viszont 9 százalékkal többet importált Svájcból, mint egy évvel korábban, és kedvezően alakultak a kapcsolatok a feltörekvő országokkal is.

    • Az előző kimagasló túljegyzésnél jóval alacsonyabb kereslet mellett a meghirdetettnél kisebb összegben, de újabb hozamcsökkenéssel értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

      Az ÁKK ismét 40 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 hónapos diszkont kincstárjegyet jegyzésre. Az aukción az előzőnél 3 bázisponttal alacsonyabb, 5,67 százalékos átlaghozam alakult ki, 8 bázisponttal a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hétfői 5,75 százalékos másodpiaci referencia hozama alatt.

    • Még mindig kevés brit háztartás és vállalat igényel hitelt a bankoktól a rossz gazdasági helyzet miatt - jelentette be a brit bankok szövetsége (BBA) kedden Londonban. A BBA közölte: 33.717 új hitelt hagytak jóvá a bankok ingatlanvásárlásra júliusban, ami csak kevéssel több a júniusi és a tavalyi év hasonló időszakának értékéhez viszonyítva. A hitelkártya-adósságok és a hiteltúllépések törlesztésére felvett hitelek száma ugyanakkor csökkent - tették hozzá.

      Korábban a BBA úgy látta, az emberek kevesebb pénzt takarítanak meg, mert emelkedtek a lakhatási költségek. A legutóbbi adatok azonban azt mutatják, hogy a bankokban elhelyezett megtakarítások növekedtek az elmúlt hónapban. A BBA ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az év első hét hónapjában mindössze 8,6 milliárd fonttal emelkedtek ezek a megtakarítások, míg a tavalyi év hasonló időszakában 16,3 milliárd fonttal nőttek a bankokban elhelyezett betétek. (MTI)

    • A budapesti értéktőzsde nem reagált olyan hevesen a rossz német hírekre, mint az európai tőzsdék (amik egyébként már korrigáltak a gyors esés után, és ismét a vártnál rosszabb ZEW-indexről szóló hírek előtti értéküknél tartanak), a BUX csak kicsit gyengült a 10 óra körüli csúcspontjához képest, most 18,463.7 pontnál, 2 százalékos pluszban jár.

    • A vártnál rosszabb német ZEW-index hírére esésbe kezdtekna piacok, a londoni FTSE már csak 1,04, a frankfurti Dax 1,2, a francia Cac 40 pedig 1,7 százalékos pluszban jár.

    • Augusztusban jelentősen romlott a gazdasági hangulat Németországban - derül ki a ZEW felméréséből. A főindex értéke -15,1 pontról -37,6 pontra (2008 decembere óta nem látott szintre) csökkent, míg a konszenzus -25 pont volt. A jelenlegi helyzet megítélése szintén jelentősen romlott, egyetlen hónap alatt több, mint 37 pontot esett az index értéke (90,6 pontról 53,5 pontra). (portfolio.hu)

    • A forint nagyot erősödött ma reggel, a svájci frank 237,08, az euró pedig 270,63 forintnál is járt, igaz, mostanra mindkettővel szemben gyengült kicsit a forint így most egy frank 237,91, egy euró pedig 270,99 forintot ér.

    • A frank árfolyamának a rögzítése folyamatosan napirenden van a svájci sajtóban, tegnap este Eveline Widmer-Schlumpf, a svájci kormány pénzügyminisztere közölte, hogy az SNB kezében van a döntés az ideiglenes árfolyamrögzítés ügyében, "ez kizárólag az SNB felelőssége ezt a döntést meghozni" - írja devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa. (portfolio.hu)

    • Árnyalatnyit tovább csökkent, de a vártnál jobb lett az euróövezeti beszerzési menedzser index augusztusban - derül ki a Markit piackutató intézet kedden közzétett első becsléséből.

      Az összetett mutató 51,1 pont lett augusztusban a júliusi 51,6 pont után, miközben elemzők 50,3 pontot vártak. A feldolgozóipari mutató már zsugorodást jelez - 2009 szeptembere óta először -, miközben a szolgáltatások teljesítménye gyakorlatilag nem változott júliushoz képest, de mindkét mutató jobb lett a vártnál.

      A mutató 50 pont feletti értéke az adott ágazat teljesítményének bővülését jelzi, alatta csökkenésre utal. (MTI)

    • A forint kedden kora délelőtt erősödésnek indult, követve az európai kereskedés kezdete óta emelkedő euró árfolyamot. Az euró dollárban 1,4370-es jegyzésről 1,4430-ra, svájci frankban 1,1340-ről 1,1370-re, jenben 110,40-ről 110,70-re erősödött kedden kora délelőtt. Az euró erősödése a javuló befektetői bizalmat, az enyhülő kockázatkerülést tükrözi, csakúgy, mint az arany árának egy százalékos csökkenése a kedden kora reggel 1.900 dollár felett elért csúcshoz képest.

      A forint ezzel párhuzamosan 240,50-körüli svájci frank jegyzésről 238,50-re, 272,20 körüli euró jegyzésről 271,30-ra, dollárban 189,60-ról 188,10-re, illetve 2,4700-es jen jegyzésről 2,4530-ra erősödött. A svájci frankot röviddel hét óra előtt még 240,67 forinton jegyezték a hétfő késő esti 240,74 forint és a délutáni 239,51 forint után. (MTI)

    • A tegnapi optimizmust ma reggel is emelkedés követte az európai tőzsdéken, a londoni FTSE 1,28, a német Dax 1,85, a francia Cac 40 pedig 2,03 százalékos pluszban jár.

    • A várt 50,5-50,8 ponttal ellentétben 52,0 pontos lett az előzetes augusztusi német feldolgozóipari beszerzési menedzser index (BMI), amelynek hatására kissé megugrott az euró a dollárral szemben, illetve a részvénypiacokon további kis emelkedés mutatkozott. A képet jelentősen árnyalja, hogy a szolgáltatói szektor BMI-je a várt 52 pont körülivel ellentétben 50,4 pontos lett, így összességében a kompozit index a júliusi 52,5 pontról 51,3 pontra, 25 hónapos mélypontra lassult (igaz még a bővülést jelző 50 pontos határvonal felett jár). Szintén figyelmeztető jel, hogy mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatói szektor új megrendelésekre vonatkozó alindexe az 50 pontos határvonal alá süllyedt, azaz zsugorodás indult. Az új megrendelésekre vonatkozó kompozit index két év után mutat 50 pont alatti értéket.

      Reggel a francia feldolgozóipari beszerzési menedzser index szintén két év után csökkent 50 pont alá, 50,5 pontról 49,3 pontra, miközben a piaci konszenzus 49,7 pont körüli volt. Kedvező viszont, hogy a francia szolgáltatói BMI 56,1 pontról 54,2 pontra lassult, miközben a piac 53,5 pont körüli értékre számított. (portfolio.hu)

    • Nyereséggel zártak a főbb ázsiai tőzsdék kedden a javuló amerikai indexektől és a kínai ipari beszerzési menedzser indextől kapott bátorításra az olcsóvá vált részvények iránt megindult felvásárlásnak köszönhetően.

      Tokióban a tőzsde vezető részvényeit követő Nikkei225 index négy egymást követő veszteséges nap után 104,88 ponttal, azaz 1,22 százalékkal 8733,01 pontra, a piaci első szekcióján jegyzett összes részvényt követő Topix index pedig 7,55 ponttal, 1,02 százalékkal 750,39 pontra erősödött. Szöulban a Kospi (Korea Composite Stock Price Index) 65,98 ponttal, 3,86 százalékkal 1776,68 pontra emelkedett. A tokiói zárás idején az ausztrál S&P/ASX index 2,2 százalékos, a hongkongi Hang Seng index 1,3 százalékos, a sanghaji Composite index 0,9 százalékos, a szingapúri Straits index 0,8 százalékos emelkedést mutatott.

    • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 242,71 pontos emelkedéssel, 18 348,50 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest 1,34 százalékkal erősödött.

    • cikkünk a témában:

      Távozik az S&P elnöke

      Sajtóértesülések szerint távozik tisztségéből a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő elnöke, néhány héttel azután, hogy az S&P példátlan módon lerontotta az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" adósbesorolását.

    • Ma teszi közzé a mannheimi székhelyű európai gazdaságkutató intézet (ZEW) azt a mutatót, amely a németországi üzleti hangulat alakulásáról ad számot augusztusra vonatkozóan.

      Elemzők arra számítanak, hogy a német gazdaság meghatározó szereplőinek hat hónapra előretekintő várakozásait tükröző mutató tovább romlott, és már jócskán a negatív tartományban lesz: mínusz 26 pontot prognosztizálnak a júliusi mínusz 15,1 pont után. A mutató folyamatosan romlik, júniusban mínusz 9, májusban mínusz 3,1 pont volt.

    • Az MNB keddi kamatdöntő ülésétől a piacok egyöntetűen kamattartó döntést várnak. A várakozásoknak megfelelő döntés nem lesz hatással a forint árfolyamára.

      Kedden a lengyel jegybank monetáris tanácsa is ülést tart az aktuális gazdasági helyzet elemzésére és a következő, szeptember 7-i kamatdöntő ülés előkészítésére.

    • Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre. A svájci frankot röviddel hét óra előtt 240,67 forinton jegyezték a hétfő késő esti 240,74 forint és a délutáni 239,51 forint után. Az euró 272,27 forint a hétfő esti 272,85 forinttal és délutáni 272,30 forinttal szemben. A dollár árfolyama 189,68 forinton áll a szerda esti 189,69 és délutáni 189,10 forint után, a japán jent pedig 2,4701 forinton jegyzik a hétfő esti 2,4700 és délutáni 2,4632 forinttal szemben. A zloty és a cseh korona árfolyama is szinte változatlan, a zloty 4,1700 eurós, a cseh korona 24,495 eurós jegyzés környezetében stagnál.

    • A New York-i értéktőzsde irányadó mutatói estére visszavettek a kezdeti nagy lendületből, elsősorban amiatt, hogy ismét eladási nyomás alá kerültek a banki részvények. Közép-európai idő szerint 20 óra körül a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,78 százalék (84 pont) emelkedéssel 10 901,96 ponton állt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,51 százalékkal 2353,78 pontra nőtt, míg az S&P 500-as mutató 0,53 százalékkal 1129,95 pontra erősödött. (MTI)

    • Gyengült estére a forint a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon. A svájci frankot kora este, nem sokkal negyed hét után 240,74 forinton, az eurót 272,85 forinton, a dollárt 189,69 forinton jegyezték. (MTI)

    • Alapvetően nyugodt nap után a budapesti tőzsde részvényindexe 18,105.8 ponton, 1,8 százalékos pluszban zárt. Az összes vezető részvény árfolyama emelkedett, az OTP 2,3 százalékkal 3949 forintra, a Mol 1,8 százalékkal 16800 forintra, a Richter 2,3 százalékkal 35790 forintra, a Magyar telekom pedig 0,8 százalékkal 512 forintra.

    • Ma az OTP messze a legnagyobb forgalmú papír a budapesti tőzsdén összesen több mint 7 milliárdos forgalommal. Az árfolyama délután több mint 7 százalékos pluszban is járt, majd fél négy körül csökkenni kezdett, most 3950 forinton, 2,3 százalékos pluszban jár.