A világvége útjába állnak

Az Északi Liga egyik képviselője összeverekedett Berlusconi pártájnak egyik képviselőjével szerdán a római parlamentben. Azon vesztek össze, hogy az EU által előírt megszorításokat teljesíteni kell-e.

"Ha állandóan válságtanácskozást tartunk, az nem növeli az önbizalmat" - nyilatkozta fásultan Werner Faymann osztrák kancellár. Szerinte ma este jutni kellene valamire.

Mivel sok francia banknak van sok görög állampapírja, ezért a francia kormány a kisebb adósságelengedés mellett volt. A franciák attól tartanak, ha ki kell segíteniük a bankjaikat, akkor az ország elveszti a mostani AAA hitelminősítését, és csak drágábban juthat hitelhez.

A görög államadósság hány százalékát felejtsük el? - ezt a kérdést nem sikerült eldönteni a csúcs előtt.

Az euobserver.com névüket nem vállaló diplomatáktól úgy tudja, hogy:

- a bankok maximum 40 százalékot lennének hajlandók elviselni.

Az már rég kiszivárgott, hogy az EU-t vezető politikusok:

- olyan 50-60 százalékot akarnak.

A Wall Street Journal szerint a görög hitelben érintett IMF azt üzente:

- 75 százalék kellene, különben Görögország sosem szedi össze magát.

A most együtt tanácskozni ékrező francia elnök (Nicolas Sarkozy) és német kancellár (Angela Merkel) múlt szerdán Frankfurtban állítólag olyan hangosan üvöltöttek egymással az EFSF és a bankmentés jövőjéről, hogy kihallatszott a tárgyalóteremből.

Szegény Sarkozy vajúdó feleségét hagyta akkor otthon, hogy átugorjon Frankfurtba. Amíg Merkellel bajlódott, addig Carla Bruni életet adott kislányuknak.

A nagy válságvitában az egyik fontos magyar szempont, hogy az eurózónához tartozó 17 tagállam ne kössön külön szerződéseket, ne legyen közös intézményrendszerük.

Ez azért merülhetett fel, mert a tervek szerint a 17-ek külön találkozóit intézményesítik, évente legalább kétszer saját csúcsot tartanak, és nekik is lesz elnökük. Ő várhatóan szintén Herman Van Rompuy lesz, aki 2009 decembere óta a 27-ek elnöke is. A külön csúcsokat a magyar diplomácia még elfogadja, de ennél többet már nehezen viselnénk.

Ezt mondta az Európai Tanács elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy lesz-e még egy csúcs ezen a héten.

Ha lesz, akkor szegény Orbán Viktor többször járhat Ferihegyre a Liszt Ferencre, mint a Kossuth térre ezekben a napokban.

Az euobserver.com értesülései szerint lehet, hogy a mai, harmadik nekirugaszkodásra összehívott csúcson sem dől el minden. Elterjedt a Justus Lipsius palotában (Brüsszelben, ahol a csúcs éppen kezdődik), hogy ezen a héten még egy csúcsot össze kell hívni.

A világ leggazdagabb pénzügyi befektetője, az amerikai Warren Buffett a héten megüzente a világnak, hogyan lehetne humánusan kezelni az államok eladósodását:

ha 3 százalék feletti lesz egy adott évben az államháztartás hiánya, akkor a kormánypárti képviselők nem indulhatnak a következő választáson.

Semmi börtön, meg vizsgálóbizottság, csak menjenek új szakmát keresni.

Egyelőre egyik állam sem jelezte, hogy bevezetné az ötletet.

A felvidéki magyar sajtó az EFSF meg közös pénzügyi mentőkeret meg ilyen életidegen kifejezések helyett egy szép új szót alkotott a szlovák kormányválság kapcsán: eurósánc!

Mostantól mi is ezt használjuk.

Az EU gazdaságpolitikáját újra szervezni. A mostani válságnak az a tanulsága, hogy ha nincs közös gazdaságpolitika, akkor a közös pénz egy időzített bomba.

Az EU-ban idén már elfogadtak új szabályokat arról, hogy a tagállamoknak egységes alapokon nyugvó rendszer szerint kelljen költségvetést írniuk. Brüsszel is szorosabbra fogja a gyeplőt, a tagállamok egymás költségvetéseit is egyre jobban kritizálhatják.

Most újabb, ebbe az irányba mutató intézkedésekről készülnek dönteni.

A bankokat megmenteni. Ha a görög tartozás mintegy felét elfelejthetik az európai bankok, akkor azzal bajba kerülnek. És egyébként is több nagy bank van gondban Európában. A hitelezés azonban nem állhat le, a globális körbetartozás egy-egy pillérének megrendülése világraszóló válságba torkollhat.

Ezért ma este az európai bankok is reménykedhetnek valami mentőövben. Hogy ebből mennyi menjen közös (értsd főleg német) pénzből, az a másik nagy vita tárgya volt az elmúlt hetekben.

A többi nagy adóst megmenteni. Ha Görögország adósságának mintegy felét el kell felejteniük a befektetőknek, akkor majd nem vesznek olasz meg spanyol papírokat sem, mert ott lebeg a szemük előtt, hogy a nagy adósokkal pórul lehet járni. Ha viszont ezek az országok nem jutnak több hitelhez, nemcsak fenyegető vízió lesz hogy görög sorsra jutnak és csődbe mennek, hanem azonnali valóság. Róka fogta csuka.

E kellemetlenség elkerülésére várhatóan az eurózóna tagállamai közösen garanciát nyújtanak az állampapírjaik névértékének egy bizonyos százalékára. Ennek a rendszernek a kidolgozása okozott annyi fejtörést, hogy már másfél hete húzódik a végső döntés.

Pénzt utalni Görögországnak. Ennek kiegészítéseként eldönteni, hogy a görög állam adósságának mekkora részét engedjék el. A nyáron már 21 százalékot elengedtek. Most a görög tartozás akár több mint a felét is elengedhetik. Ezzel a görög állampapírok eddigi vásárlói, leginkább francia és olasz bankok járnak majd rosszul.

Azért nagyon sürgős, hogy még ezen a héten legyen eredménye a tanácskozásnak, mert Görögország pénze novemberre elfogy. Annyira elfogy, hogy az októberi fizetéseket meg nyugdíjakat sem tudnák valószínűleg utalni. Ha viszont Görögország csődbe megy, akkor olyan láncreakció indul, ami károkozásban felülmúlná a Lehman Brothers 2008-as bukása utáni bajokat.

A láncreakcióról és az EU előtt álló feladatokról itt egy szép nagy összefoglaló.

Ma este az EU tagállamainak első számú vezetői (magyar részről Orbán Viktor!) megkísérelik megmenteni Európa gazdaságát a végromlástól. Nem először próbálkoznak.

A mai témákat eredetileg október 17-18-án vitatták volna meg. De annyira távol álltak az álláspontok, hogy el kellett halasztani a tanácskozást 23-ra. Akkor már gyűltek, de úgy, hogy már 20-a este tudták, nem bírnak megegyezni vasárnap sem. Ezért ma estére is szerveztek egy csúcsot.