Így készül a világ első nem orthodox költségvetése

Vágó felszólalásával véget ért a vezérszónoki kör. A képviselők még 25 órában vitatkoznak a jövő évi költségvetésről, ennek közvetítésére azonban már nem vállalkozunk. A parlamenti tudósítás szerdán szokatlan módon reggel kilenckor kezdődik majd, mert akkor lesznek a napirend előtti felszólalások, majd négy óra szünettel délután kettőkor, az interpellációk közvetítésével folytatódik.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az LMP a kultúráért is aggódik, amire számításaik szerint 30 milliárd forint alá csökken a kultúra támogatása, amivel a kormány "a magyar nemzeti kultúrának óriási pofont ad". Érdemi reform alig van a költségvetésben, ami pedig van, az rossz, jelentette ki Vágó Gábor érdemi kifejtés nélkül. A végén egymásra talált a Jobbik és az LMP mondandója, amennyiben az LMP is károsnak tartja a multikat.

Vágó szerint az oktatás is vesztes, a költségvetés pedig tükrözi a Széll Kálmán tervben megfogalmazott megszorításokat, azaz meglepetésre a kormány azt tervezi a költségvetésben, amit eltervezett. Ugyanilyen forráskivonást tapasztalnak a szociális ellátórendszerben is, bár a felülről nyitott tervezés miatt nem tudják, pontosan mekkorát. Az adórendszer átalakításával pedig egymillió ember érdekében lemondanak másik kilencmillióról.

Vágó a Semmelweis-terv fedezetét sem találja a tervben, ahogy a háziorvosi prakszisok betöltésének vagy a rezidensek bérkiegészítésének fedezetét sem. Az LMP szerint halaszthatatlan a béremelés, de az egészségfejlesztéssel kell lakhatóbbá tenni az országot. A családi pótlékot is emelnék, és javítanák a családok lakhatási körülményeit.

Az LMP második vezérszónoka, Vágó Gábor szektorálisan vette végig a költségvetést. A tervezet "kivérezteti" az önkormányzatokat, mondta, mert az önkormányzatok kevesebb pénzt kapnak feladataikra. Külön bírálta azt az ötletet, hogy az önkormányzatok adókivetéssel, például ingatlanadó-kivetéssel fedezzék költségeiket, amelyek egy tízmillió forintos lakásban élő család éves kiadásait akár háromszázezer forinttal is növelhetik.

Az LMP ugyan egyetért a foglalkoztatás növelését és a deficitcél tartását célzó törekvésekkel, de a költségvetés eszközeit erre alkalmatlannak tartja. Javaslatuk szerint a foglalkoztatás bővítését a tőkejövedelmek adóztatásából és a zöld adók bevezetéséből finanszírozná. Felszólalását dicsérettel zárta, üdvözölte, hogy a kormány jelentős tartalékokat képzett a tervezetben. Ugyanakkor javasolta, hogy hozzanak létre tartalékalapot a telekomadó visszafizetésére is, amit az európai bíróság valószínűleg jogellenesnek talál majd.

Scheiring szerint a kormány felélte a tavaly elkobzott vagyont, így most az infláció felpörgetésével terveznek forrásokat teremteni, még nehezebb helyzetbe sodorva ezzel a hiteleseket. Szimbolikusnak nevezte, hogy a kormány többet költ "Kósa Lajos stadionjára és József Attila szobrának eltávolítására", mint a nemzeti eszközkezelőre, aminek a mai napig nincs még csak telefonszáma sem. Az LMP ezzel szemben kidolgozta a devizahitelesek védelmére programját, amit a bankadóbevételekből finanszírozna, és a védett számla bevezetésével garantálná, hogy a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe.

A két másik ellenzéki párthoz hasonlóan ő is azzal szembesítette a fideszt, hogy a 450 milliárd forintos bevételnövelés és a 300 milliárdos kiadáscsökkentés bizony megszorítás. Matolcsyt pedig törvénysértéssel vádolta, mert augusztus 31-ig egy olyan tervezetet terjesztett a kormány elé, amely az ÁSZ szerint sem formailag, sem tartalmilag nem minősült annak. "Bár Orbán Viktor megmondta kerek perec, hogy nincs szükség háttérszámításokra a kormányzáshoz, ez a hatályos törvények és az Állami Számvevőszék miatt nincs így" - mondta. Az LMP indítványozni fogja, hogy az ÁSZ készítsen kiegészítő jelentést a költségvetésről a legutóbbi jelentése óta történt változásokra tekintettel.

Scheiring a legutolsó probléma tekintetéből kezdte elemezni a költségvetést. Szerinte az ország még sosem csalódott akkorát, mint 2010-ben, a Fidesz hatalomra kerülésével, amely teljesen szembe megy választási ígéreteivel. Azt még elfogadná, hogy nem nevezik megszorításnak a megszorítást, de azt már nem, hogy növekedésnek hazudják. Az egykulcsos adó célja szerinte egy szűk társadalmi réteg feltőkésítése, amit szerinte a Fidesz is elismert az adótörvények vitájában. Szekereshez hasonlóan kifogásolta, hogy Matolcsy nem azokat a számokat ismertette expozéjában, amelyek az előterjesztésben szerepelnek. "Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri a hazgságot" - idézte Esterházyt.

Az LMP vezérszónoka Scheiring Gábor nem azonnal a kormány költségvetési tervének ostorozásával kezdene, előbb értékelné, hogy milyen évtizedes problémákra kell megoldást találni. Négy problémacsokort azonosított. Az első, hogy nem teljesült a rendszerváltás ígérete, nincs esélye mindenkinek előre jutni. A második probléma, hogy megszünt kétmillió munkahely. A harmadik probléma a hitelválság. A negyedik a demokrácia, a köztársaság intézményeinek üressége, az emberek úgy érzik, hogy a politikai elit alkalmatlan az ország sorskérdéseinek megoldására.

"Az államadosság visszafizethetetlen" - jelentette ki Nyikos, aki szerint Soros György is ezt mondja. És bár Soros szerint kinőhető, Nyikos szerint ez sem igaz, mert ahhoz gazdasági növekedés kéne, az meg nincs. Amúgy az államadósság idén sem csökkent, ellenben nőtt, de ez már csak abból is következik, hogy ha a forint árfolyama esik, akkor a devizaadósság automatikusan nő. Hosszasan beszélt arról, hogy mennyit fizet az ország adósságszolgálatra, de nem derült ki, hogy miért. Aztán azt javasolta, hogy a kormány a CDS-piacon teremtse elő a kamatterhek forrását.

A Jobbik harmadik vezérszónoka Nyikos László, a költségvetési bizottság elnöke, aki már a bizottság kisebbségi véleményét is ismertette. "Ez a költségvetés többek között azért sem jó, mert a talpazatát képző gazdaságpolitika sem jó. Nem jó teoretikusan és nem jó praktikusan" - mondta. A költségvetés szerinte "fetisizálja" az államadósság nagyságát, miközben nem vesz tudomást más aspektusokról, például a foglalkoztatásról. Nyikos az alapzatot támadja, mert annak lerombolásával talán van esély új költségvetés megalapzására.

Rozgonyi szerint mindenkinél jobbak vagyunk élelmiszeriparban, ezért azt vissza kéne szereznie a magyar államnak. Szerinte abból a GDP-ből, amit "a multi" termel, "egy fillér hozadéka sincs az országnak" - ez ebben a formában szimplán hazugság, mert például a multi a munkavállalók után járulékot fizet, akik a jövedelmük után adóznak, stb. Hasonló összeszedettséggel és valóságtartalommal állítja, hogy Magyarország nettó befizető az Európai Unióban, ami gyarmatosította az országot.

Rozgonyi ezután arról beszél, hogy a kormány meglehetősen optimista makropályát ír le, emiatt megalapozatlannak tűnik. "Az önök gazdaságpolitikája azon alapul, hogy be kell engedni a külföldi tőkét" - mondta, ami szerinte pont ugyanaz, mint ami az elmúlt 21 évben történt. Szerinte nem az államadósság miatt tartunk ott, ahol, hanem azért, mert az "idegen tőke" beengedésével "gyarmati állapotot" idéztek elő, mert a külföldi tőke azért jött be, hogy "kizsigerelje az ország lakosságát, mert a tőke ilyen, tessék ezt tudomásul venni".

A Jobbik második vezérszónoka Rozgonyi Ernő. Emlékeztetett rá, hogy a tavalyi költségvetést expanzív, a gazdasági növekedést beindító költségvetésnek szánták. "Már akkor is megmondtuk, hogy a hiánycélt majd valahogy betartják, azt nyilván kötelezővé tették a maguk számára" - mondta. És valóban, a hiánycél teljesítése a konvergenciaprogram kritériuma, ami pedig a túlzottdeficit-eljárás leállításáé. Meglepő, hogy Rozgonyi nem tud erről.

Vona szerint a költségvetés nem csak gazdaságpolitika, de társadalompolitikai megfontolásokban is szűkölködik. "Ez a költségvetés megszorításokból áll, utolsó csapást kíván mérni a magyar középosztályra" - jelentette ki. Ha ő adhatott volna mottót a költségvetéshez az az lett volna, hogy "nem vagyunk képesek az ország gazdasági és társadalmi problémáit megoldani, legalább a hatalmunkat megőrizzük". Szerinte ugyanis a hatalom megőrzése az egyetlen cél, amihez szükség van "egy nagyon szűk, egymilliós nyertes rétegre, a kormányzás biztos bázisára". A másik szükséges dolog "kilencmillió vesztes, akiknek az alapfunkciók minimumát, és azt is csak infúzión kívánják biztosítani". Velük a Fidesznek annyi a célja, hogy távol tartsa őket a politikától. A harmadik pontot, az államadósság csökkentését pedig "költségvetési terrorizmusnak" nevezte és újra felvetette az államadósság újratárgyalását, amiről szerinte a Fidesz csak azért nem akar hallani, mert valójában a Fidesz államadósságtörlesztő igyekezetét valós gazdasági okok nem támasztják alá, tehát ezzel csak "a nemzetközi háttérhatalmak" jóindulatát akarják megvásárolni, hogy azok ne tiltakozzanak az ország "latinamerikai stílusú átalakítása" ellen. A költségvetést elfogadhatatlannak nevezte.

Vona szerint nehéz vitatni, hogy a kormány nehéz örökséget vett át, de nem ez a szűk mozgástér egyetlen oka. Ok az is, hogy a választás után ugyan még a hiánycél elszabadítására építették gazdaságpolitikájukat, ám amióta erre az EU nemet mondott, úgy tesznek, mintha mindig is az államadósság csökkentésének bajnokai lettek volna. Valójában pedig ez, az államadósság kényszeres csökkentése is gúzsba köti a kormány gazdaságpolitikáját.

A Jobbik három vezérszónokot állított, Vona pártelnök-frakcióvezető kezd. "A költségvetés vitája mindig is az országgyűlés ünnepe, mi most mégis egy gyászszertartásra jöttünk ide" - mondta. Felvázolt képe szerint a kormány Magyarország mindkét lábát levágja, kivérezteti, majd csodálkozik, hogy nem rugaszkodik el. Mindenesetre a költségvetés őszinte és letisztult képét adja a Fidesz társadalompolitikájának. "Svéd elvonási szint társul amerikai adószigorral egy etióp piacon" - viccelt, majd a kacagás elmaradását azzal kommentálta, hogy aki nem érti a viccet, annak nyilván nem is tetszik.

Összességében, bár a nagy rendszerek átalakítása és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága óvatosságra int, szerinte kiszámítható és biztonságot adó a költségvetés tervezete, például az 575 milliárd forintra terverezett hiányra jut 300, "más számítások szerint több mint 300" milliárd forint tartalék. A KDNP támogatja a költségvetést.

Hargitai szerint a kormány úgy gondolja, hogy a piacgazdasági keretrendszer az állami szerepvállalás terepe is, ezért vetnek ki rendkívüli adókat, és ezért igyekszik munkahelyeket teremteni. Az állami bürokrácia területén viszont nagy visszavonulás lesz 2012-ben, de a kirúgott köztisztviselők piaci munkavállalását például járulékterheik 50 százalékának átvállalásával igyekeznek majd ösztönözni. A közoktatásra, egészségügyre, önkormányzatokra meg azért szánnak kevesebb pénzt, mert az átalakítás célja pont az, hogy ezek takarékosabban és hatékonyabban működjenek, a fejlesztésükre viszont jut majd pénz, ígérte.

A kormánypártok ötödik célja a munkahelyteremtés. "Tudtuk jól, amikor az egymillió új munkahelyet meghirdettük, hogy ez merész cél. Nem is azt gondoltuk, hogy ezeket a munkahelyeket a kormány teremti meg" - mondta. Azt remélték, hogy majd a piac, de egyelőre ezt a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé. Az viszont nem tartható, hogy a munkanélküliek otthon várják a segélyt, ezért a kormány "kimozdítja őket az otthonaikból", és közmunkát ad nekik.

A költségvetés jól szolgálja a kormány és a kereszténydemokraták céljait, például az egykulcsos adórendszer megvalósítását. "Jól tudjuk, hogy sajnos fogyasztási és jövedéki adókat emelünk, de ez az ára annak, hogy a jövedelemadókat tovább tudjuk csökkenteni" - jelentette ki Hargitai. A másik cél az adókerülési lehetőségek szűkítése. "Nem tudom, hogy erre képesek leszünk-e, de a szabályok átalakításával egy nagyobb bevételi terv teljesíthető" - mondta. Fontos még az átlátható nyugdíjkassza és egészségkassza felállítása.

Hargitai a 4,2 százalékos inflációs célról is beszél, ami ugyan a költségvetés pozícióit javítja, de a gazdaság szereplőit zavarja. Ezt tartani kell, nem szabad engedni, hogy elszaladjon. A 1,5 százalékos gazdasági növekedés teljesíthető, de sokat kell dolgozni azért, hogy tartható legyen. "Mi is ismerjük azokat a becsléseket, amelyek csak fél százalékos növekedésről beszélnek. A mi gondolkodásunkban is ott van minden szcenárió, mert tudjuk, hogy a 1,5 százalék bizonytalanságot takar" - mondta a kereszténydemokrata vezérszónok.

Hargitai szerint azzal kezdeni kell valamit, hogy 1100 milliárd forintot kell évente adósságszolgálatra fordítani, ez viszont a szocialisták öröksége. Ha sikerül javítani a gazdaságpolitikánk hitelességén, akkor csökkenni fog a kamatfelár is, ami viszont javíthatja a kilátásokat. Az adósság csökkentése januártól egyébként már alkotmányos követelmény is lesz.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Mi gondolhatjuk azt, hogy jól teljesítünk, de ha Berlinben bajok vannak, akkor itt sem teljesülhetnek a célok" - szemléltette a kicsi, nyitott magyar gazdaság nemzetközi kitettségét, jelezve, hogy azért vannak kockázatai is a költségvetésnek, bár ezeket szerinte a javaslat kezeli is. A másik kockázat a gazdaságpolitikai hiteltelenség, ami szerinte szocialista örökség, de a mai kormány mozgásterét is szűkíti. Azt is elismerte, hogy a rendkívüli helyzetben kivetett különadók elbizonytalanították a bankokat, amik ezért visszafogták a hitelezésüket, ami valóban nehezíti a költségvetés teljesítését.

Hargitai a költségvetés makroszámaira alapozva próbál biztos kijelentéseket tenni, például azt, hogy jövőre a legkevesebb hiánnyal és az államadósságot leginkább csökkentő országok közé fog tartozni. "Nem igaz az, hogy nem tanultunk az elődeinktől" - mondja, mert szerinte a cél az, hogy a költségvetési hiány 2800 milliárd forint alatt tartásával csökkenő pályára állítják az államadósságot. Ezt Orbán szerinte pont a szocialisták hibájából tanulta. 2012 végére 72 százalék lesz a hiány, "persze ebben vannak egyszeri tételek is", ismerte el.

Hargitai szerint a költségvetés eszköz arra, hogy a céljainkkal szembesüljünk, a cél pedig a nagy rendszerek átalakítása, de ennek kifejtése helyett elmúltnyolcévezéssel folytatja - meglepetésre szolidan dícsérte Bajnai Gordon kormányának gazdaságpolitikáját, amit ő "el is ismer".

"Nem tudunk eltekinteni attól, hogy milyen számokat örököltünk 2010-ben" - vágott vissza az MSZP vezérszónokainak a kereszténydemokraták vezérszónoka, Hargitai János, aki a vita eddigi kormánypárti felszólalóihoz hasonlóan Orbán Viktor beszédeit reciklálva aktuálisan az évi 1100 milliárd forintos adósságteherről beszél, amit "szocialista rátának" nevez, majd a "korszakváltásról" beszél.

Szekeres szerint Matolcsy azon állítása sem igaz, hogy több pénz jutna az oktatásra, mert fillérre pontosan ugyanannyit ír elő a javaslat, mint idén. Arról pedig egyáltalán nincs szó a költségvetésben, hogy a Matolcsy szerint az egészségkasszát finanszírozó adóbevételek ténylegesen hogyan lesznek felhasználva. Szerinte csökken a rendőrség költségvetése is, az pedig egyenesen megkérdőjeleződik, hogy a honvédség egyáltalán fenntartható lesz-e.

"Az államadósság egy százalékpontot sem csökkent" - harsogja a nagyon felhevült Szekeres Imre, aki szerint a kormány előbb megemelte az államadósságot, amit a nyugdíjpénzekkel aztán arra a szinter csökkentette csak vissza, amivel átvette az országot - ez ebben a formában nem igaz. Szekeres szerint nem igaz, amit Matolcsy az expozéban mondott, hogy a nyugdíjpénztárak államosított vagyonából kívánják csökkenteni jövőre az államadósságot, mert egyrészt ez így ebben a formában nem szerepel a javaslatban, másrészt ezt a pénzt már elköltötték idén. "Hol van a pénz" - tette fel az örök kérdést.