Orbán a parlamentre bízta a döntést

2011.12.09. 17:47

Fontosabb részletek
  • Nagy-Britannia csütörtök éjjel a brüsszeli EU-csúcson megvétózta az EU-s alapszerződés módosítását igénylő, német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást, az alapszerződés módosítására így nincs esély
  • A javaslat automatikus szankciókat és szigorúbb költségvetési szabályokat fektetne le, cserében az Európai Központi Bank a csődközelben lévő országok állampapírjainak felvásárlásával mentheti ki az eurózónát
  • Az eurózónán kívüli tagállamokban – így Magyarországon is – a britek kivételével a parlamentben szavaznak arról, csatlakoznak-e az egyezséghez
  • Erre márciusig van idejük, amikor egy következő csúcstalálkozón a tizenhetek határoznak majd annak megvalósításáról és részleteiről.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A New York Times szerint David Cameron végzetes döntése az európai szerződés újratárgyalásának megvétózásáról elszigeteltebbé teszi Nagy-Britanniát, mint a második világháború vége óta valaha, emellett lényegében kihagyja az országot a jövőbeli európai döntésekből.

  • Az EU-csúcs eddigi eredményei mellett emelkedtek a legfontosabb európai tőzsdeindexek: a londoni FTSE-100 0,83 százalékos pluszban 5529,21 pontra emelkedett, míg a párizsi CAC-40 2,48 százalékot ugrott 3172,35 pontig, Frankfurtban a DAX-30 pedig 1,91 százalékos növekedéssel 5986,71 ponton végzett. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 145,37 pontos, 0,86 százalékos emelkedéssel, 17036,03 ponton zárt. (BBC)

  • Martin Dempsey, az amerikai egyesített vezérkar főnöke egy konferencián arról beszélt, hogy különösen aggódik a zavargások és az Európai Unió esetleges felbomlásának lehetősége miatt. (AFP)

  • A szerb európai integrációs miniszter, Bozidar Djelics felajánlotta lemondását, miután az EU-csúcson az is eldőlt, hogy leghamarabb februárban fogadhatják el hivatalosan is Szerbia jelölti kérelmét. (AFP)

  • A brüsszeli EU-csúcson kidolgozott szabályozási alapelvek a jövőbeni pénzügyi válságokat kivédhetik, a jelenlegit azonban nem oldják meg, vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a csúcstalálkozó utáni kommentárjaikban. A Capital Economics közgazdászai szerint az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amelynek intézkedései papíron csökkenthetik a mostanihoz hasonló adósságválság jövőbeni kialakulásának kockázatát. Az elemzők szerint azonban nem döntöttek az eurójegybank (EKB) kötvényvásárlásainak igen jelentős kiterjesztéséről, ami a piacok szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne.

  • Nicolas Sarkozy nemcsak szvingerklubbal példálózott David Cameronnak a csütörtök éjjeli vitában. A Channel 4 szerint a francia köztársasági elnök arról beszélt, hogy miközben azért gyűltek össze, hogy megmentsék az eurózónát, a brit miniszterelnök lényegtelen követelésekkel érkezett egy olyan offshore központ felállításáról, amely csak elvonná a tőkét Európa többi részétől. Több uniós forrás is úgy véli, hogy Sarkozy megpróbálja majd letörni a londoni City szárnyait.

  • William Hague brit külügyminiszter méltatta David Cameron döntését, szerinte Nagy-Britanniát a jövőben jobban fogják tisztelni, és nagyobb befolyása lesz. "Nem duzzogunk" - tette hozzá a Telegraph szerint.

    Ezzel szemben a Spectator magazinban az egyik elemző azt fejtegeti, hogy Cameron rövidtávú taktikai sikere hosszú távon stratégiai vereséggel ér fel. Ha Nagy-Britannia több kérdésben kikerül a képből, akkor Franciaország erősödik, a németek pedig veszítenek egy ellenpólust a francia protekcionizmussal szemben, véli a szerző.

  • Az osztrák kormány fel akarja újítani a tárgyalásokat az ellenzékkel egy adósságfék alkotmányos szintű rögzítéséről, hogy biztosítsa az EU-csúcs eredményeinek teljesülését. A brüsszeli csúcs eredményei cselekvést kívánnak meg minden tagállamtól, Ausztriától is, mondta Michael Spindelegger külügyminiszter pénteken délután Bécsben.

  • Nick Clegg, a kisebbik brit koalíciós párt, a Liberális Demokraták elnöke figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb a kétsebességes Európa veszélye. Szerinte ebben Nagy-Britannia sokkal inkább marginalizálódna, hosszú távon pedig kedvezőtlen lenne a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek is, üzent a brit euroszkeptikus képviselőknek. (Telegraph)

  • Nem biztos benne, hogy szükség lesz-e népszavazásra az új EU-megállapodásról, mondta Enda Kenny ír miniszterelnök. Szerinte majd a legfőbb ügyész megvizsgálja a helyzetet, és hivatalosan is elküldi álláspontját a kormánynak a kérdésről. „Én természetesen nem szeretnék találgatni" – mondta. Lucinda Creighton európaügyi miniszter napközben még azt mondta, „50-50", hogy ki kell-e írni a referendumot. (Telegraph)

  • „Volt valamennyi haladás, és ez jó hír" - reagált Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője az EU-csúcs fejleményeire. Ez volt az első hivatalos amerikai reakció az ügyben. (BBC)