Ha a marslakók elvinnék a nyugdíjasokat

Az Eurostat előrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24 százalékról 2030-ra 34 százalékra, míg 2040-re 40 százalékra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Ez a folyamat Európában mindenhol szét fogja verni a nyugdíjrendszereket a következő évtizedekben, azokat is, amelyek most még egyensúlyban vannak. A gond, hogy egyre kevesebb aktív kell eltartson egyre több inaktívat, így a folyamatos átalakítások elkerülhetetlnek.

Az állam sem ment meg

A Századvég Gazdaságkutató alapítója, Heim Péter szerint hosszú távon járulékokból (tehát a munkavállaloktól elvont pénzekből) lehetetlen finanszírozni a magyar nyugdíjrendszert. Szerinte az állam nem tudja megoldani a nyugdíjproblémát, az európai ellátási rendszer fenntarthatatlan. Az emberek kezét persze nem lehet elengedni, ezért valamilyen egyensúlyt kell találni a szociális biztonságot, sőt, több nyugati országban időskori jólétet garantáló nyugdíjrendszerek és az ázsia modell között, ahol semmilyen időskori ellátás nincs, csak a családok gondoskodnak saját nyugdíjasaikról.

Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint elgondolkodtató, hogy miközben a gyereknevelés a családok feladata, addig a nyugdíjasokról már az egész társadalom együttesen gondoskodik. Ennek "borzalmasan látszanak a korlátai". Igaz a magyar nyugdíjrendszer még vagy 15 évig pénzügyileg kiegyensúlyozott lesz, de aztán csőstül jöhet a baj: az évszázad második felére a GDP arányában a mai kétszeresét fogjuk nyugdíjra költeni.

Holtzer szerint nem csak a demográfia problémák jelentenek gondot, hanem az is, hogy az emberek elkényelmesedtek. "Ha más gondoskodik rólam, akkor nekem nem kell - sokan ezt gondolják, ebből fakad a problémák nagyon nagy része" - fogalmazott.

Óriási különbségek tudnak lenni az állami és az önkéntes szolidaritás között. Mindegyikkel vannak gondok, a jól működő intézmények nagyon fontosak.

Heim szerint a kormány az aktív korúak járandóságának visszavételével és a rokkantak felülvizsgálatával sem tudja hosszabb távon kiküszöbölni a bajt. "A szociális ellátórendszert fel kell szaggatni, de a magyar társadalom a nyugdíj és a szociális rendszert még a megszorító lépések után sem fogja tudni fenntartani"- fogalmazott.

A Generali reprezentatív kutatásából kiderült: idehaza is egyre többen ismerik fel a demográfiai helyzetből és az egyre kevsebb járulékfizetőből fakadó problémákat. A megkérdezettek 62 százaléka biztos abban, hogy a várható nyugdíja kevés lesz a megfelelő életszínvonalhoz, az embereknek csak 5 százaléka gondolja azt, hogy a nyugdíjából rendesen meg tud majd élni.

Többen, keveset

A megkérdezettek szerint ahhoz, hogy a majdani nyugdíjasok megfelelő ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén pedig vagy tovább dolgozik, vagy előtakarékossággal készül fel a nyugdíjas éveire.

A kutatásban résztvevők kicsit több mint fele gondolkodott már azon, miből fog megélni idős korában. Ennek a körnek a harmada, leginkább a párnahuzatot és a bankszámla-megtakarítást kedveli, annak ellenére, hogy ebből csak kevés hozamra számíthatnak, főleg hosszútávon. A legtöbben (56 százalék) valamilyen életbiztosítást kötöttek, vagy beléptek egy önkéntes magánnyugdíjpénztárba. A legkevesebben a nyugdíj melletti munkával vagy ingatlanbefektetéssel akarják megteremteni időskori anyagi függetlenségüket.

A felmérés szerint a nyugdíjra takarékoskodók 60 százaléka havi 5-10 ezer forintot tud félretenni, negyedük 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forintnál többet csak 16 százaléknyian tesznek félre.

Mi lenne, ha?

Képzeljük el, hogy a marslakók elviszik a nyugdíjasokat és csak az aktív korúak maradnak itt velünk, miközben kevés gyerek születik és kevés a foglalkoztatott. Milyen nyugdíjelvek következnek ebből? Mi lenne, ha a mai aktívaknak egy új nyugdíjrendszert rakhatnánk össze? - vetette fel Holtzer Péter.

A szakértő mindenképpen arra ösztönözné az embereket, hogy aktív évtizedeik megtakarításaiból meg tudjanak élni nyugdíjasként. Olyan rendszer kellene, ami ösztönzi a gyermekvállalást és a foglalkoztatást, illetve fontos lenne egy olyan rendszer kiépítése, ami nem a magyar gazdaság aktuális teljesítményétől teszi függővé a nyugdíjakat. "A magánpénztár egy ilyen lehetőség lett volna, de sajnos ez ma már nincs" - mondta Holtzer, utalva arra, hogy a külföldi pénztári befektetéseken keresztül távoli gazdaságok teljesítményéből is profitálhattak a kasszatagok.

De nem lehet zöldmezős rendszert építeni, mert a marslakók nem vitték el a nyugdíjasokat. "Van egy állomány, a társadalom most cipeli az ezzel járó terheket. De ha a nyugdíjasoknak tett összes korábbi ígéretet száz százalékosan betartjuk, akkor veszélybe kerülhet a társadalom életképessége, mert a fiatalok elmennek az országból, vagy nem fizetnek adókat és járulékokat." Ha a terheket változatlan színvonalon sokáig cipeljük, akkor előbb-utóbb vagy a hitelezőinknek nem tudunk majd törleszteni, vagy a nyugdíjasainknak nem tudunk majd fizetni - véli Holtzer.

Van kiút?

A megoldás sok apró részletszabály évtizedes távlatokra vetített összehangolása lenne. Meg kellene érteni, hogy minden módosítás később érezteti a hatását, ezért nem jó hirtelen, az aktuális helyzetre szabott döntéseket hozni - mondta Holtzer.

Azzal minden szakértő egyetért, hogy demográfiai és foglalkoztatási fordulat kell. Heim Péter például az adórendszerben egyetlen adókedvezményt hagyna meg, egy olyat, ami ösztönözné a gyerekválallást. (A kormány jó nagyot lépett ebbe az irányba a gyerekszámtól függő családi adókedvezmény bevezetésével.)

A rossz tendenciákon segíthet a bevándorlás ösztönzése, ami Heim szerint elkerülhetetlen lesz, illetve szintén fontos lenne az öngondoskodás kiszámítható támogatása. A három-ötéves adókedvezmények viszont nem igazán jók, hiszen ezeket nem lehet hosszú távnak tekinteni - utlat Holtzer a tartós befektetési számla után járó adókedvezményekre. Arra is figyelni kellene - mondta -, hogy az ösztönzőket ne a legfelső rétegek kapják, nekik ugyanis nem lesz gondjuk a nyugdíjjal, hanem a középosztálynak, esetükben ugyanis elkerülhetetlen az öngondoskodás és képesek is lennének rá.

Holtzer szerint jó lenne létrehozni egy biztosításmatematikailag korrekt nyugdíjrendszert. Ebben a mainál jóval szorosabb kapcsolat lenne a befizetések és a kifizetések között, mint például a német pontrendszerben vagy a svéd egyéni számlás NDC rendszerben.

És miért csak a munkabérre kivetett járulékokból lehet nyugdíjat fizetni? Miért ne lehetne a fogyasztási adókból is félretenni pénzt a nyugdíjra, amiből aztán az állam alapnyugdíjat fizetne, amit a magánmegtakarítások egészíthetnének ki - vetette fel a nyugdíjszakértő, aki szerint nem feltétlenül jó meoldás, hogy a nyugdíjrendszer problémáit más alrendszerekbe toljuk át. Holtzer szerint erre példa a rokkantnyugdíjak tervezett visszavétele, ami nem igazán jó megoldás, hisz a juttatásaikat elvesztők máshol okoznak majd többletkiadásokat.