Matolcsy nem győzte meg az EKB-t
További Gazdaság cikkek
A január 1-én hatályba lépett új jegybanktörvény tervezett módosítása után is számos aggálya maradna az Európai Központi Banknak, amely így további módosításokat sürget – derül ki az EKB honlapján ma publikált jogi szakvéleményből (pdf).
A jegybank körüli, lényegében a kormányváltás óta folyamatos, az új jegybanktörvénnyel kapcsolatban is mintegy féléves vitát az EKB és a magyar kormány között így biztosan nem sikerült lezárnia a nemzetgazdasági minisztériumnak, holott az új törvény módosítására tett javaslatot március 7-én Matolcsy György azért küldte el sürgös véleményezésre az EKB-nak, mert, mint a miniszter is utalt rá, a vita az egyik konkrét akadálya az EU-val és az IMF-fel folytatandó hiteltárgyalásoknak.
Az EKB véleménye szerint a tervezett módosítás ugyan néhány korábban kifogásolt kérdést rendez, de úgy tűnik, ennél többet nyitva hagy. Előrelépésnek tekinthető, hogy az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét hibásan megteremtő passzus eltűnne, és módosulna a jegybanki vezetők felmentésével kapcsolatos szabályozás is. Ez ugyanakkor már a módosítás ellenére sem felelne meg maradéktalanul az uniós követelményeknek.
Továbbra is kifogásolják jegybanki vezetők bérének csökkentését – ebben az ügyben másfél éve sérti az uniós alapszerződésben garantált jegybanki függetlenséget a magyar szabályozás az EKB szerint, fizetést csökkenteni csak a vezetőváltásnál lehetne. Aggódnak a jegybanki vezetés átalakítása miatt általánosságban is. "Az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatására figyelemmel a Monetáris Tanács tagjai számának – az MNB-val való konzultáció nélkül és szükségleteinek megfelelő figyelembe vétele nélkül, illetve az MNB álláspontja ellenére történő bővítés ésszerű indokolása mellőzésével történő – növelése az alelnökök száma növelésének lehetőségével együtt súlyos aggályokat kelt abban a tekintetben, hogy ez felhasználható lehet a döntéshozatal központi banki függetlenség kárára történő befolyásolásához" - áll a véleményben.
Mikor lesz ebből hiteltárgyalás?
"A belföldi jogszabályok megfelelősége az uniós jognak nagyon fontos az EU és az IMF-fel folytatott tárgyalások sikeressége szempontjából", írta március 7-én az EKB-nak Matolcsy. A kormány azóta többször is arról beszélt, hogy az EU-nál és az IMF-nél van a labda a tárgyalások megkezdéséhez, ha vannak feltételek, azokat közöljék. Az Indexnek adott interjúban Andor László, az Európai Bizottság magyar biztosa azt mondta, a feltételek régóta ismertek, lényegében a nemzeti bank függetlenségének biztosítását, és az igazságszolgáltatás megbízható működését jelentik.
Az Európai Bizottság várhatóan nem fogja elégségesnek találni az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez csak a magyar jegybanktörvény módosítását - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint növekszik annak a kockázata, hogy a megállapodás áttolódik a második félévre, írta az MTI. A JP Morgan londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint azonban megvan annak a reális kockázata, hogy az EU mindhárom kötelezettségszegési ügyben "szilárdan kitart" álláspontja mellett, és ezek közül "legalább egyet" az uniós bíróság elé terjeszt már a következő hetekben. A ház szakértői szerint egy ilyen lépés ismét stresszhelyzetet idézhetne elő a magyar befektetési eszközök piacán, e piaci helyzet kialakulása ugyanakkor elégséges lehet ahhoz, hogy a magyar kormány elvégezze a szükséges törvénymódosításokat. Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzői közölték: fenntartják azt az alapeseti előrejelzésüket, hogy június végéig létrejöhet egy készenléti megállapodás. A cég szerint azonban megnőtt az ennél hosszabb késedelem kockázata is.
Az Eurasia Group elemzői szerint "több mint elméleti" annak az esélye is, hogy végül nem jön létre megállapodás az IMF/EU-programról; a ház ennek valószínűségét 35 százalékosra taksálja. Az Eurasia szakértői ugyanis úgy ítélték meg, hogy még mindig nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, és ezért a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület még további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól.