Orbán: Arab barátaink, a kapukat szélesre tártuk

A kormány a keleti nyitás stratágiájában különösen fontosnak tartja a kapcsolatot az arab országokkal – mondta el Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár a hétfőn kezdődött Arab-Magyar Gazdasági Fórumot megnyitó beszédében. Magyarországnak szerinte teljes erővel részt kell venni a szövetségkötések versenyében. Szerinte a mostani fórum nem egyszeri alkalom, hanem nagyon erős kezdete az eddigieknél jóval szorosabb együttműködésnek.

Az államtitkár szerint összesen 87 kiemelt gazdasági együttműködési lehetőséget mutatnak be a vendégeknek a fórumon. Ezeket úgy állították össze, hogy összhangban legyenek a magyar gazdaságfejlesztés érdekeivel: 36 a turizmusban, 17 a zöldenergia és megújuló energiaforrások terén, 17 az elektronika és a kommunikáció, 11 az élettudományok és 10 a mezőgazdaság, élelmiszeripar területén lehetséges. A befektetési lehetőségek összértéke 1,917 milliárd euró.

A konferenciára 16 arab országból érkezett, több mint kétszáz, a gazdaság valamely ágát képviselő vendég. Az arab országokból Magyarországra irányuló export mára 60 millió dollárról 110 millió dollárra, Magyarországról az arab országok felé pedig 1,5 millió dollárról 3 millió dollárra nőtt.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a média a vendégekben csak üzletembereket lát, míg a kormány mást is. Amikor arab emberekkel találkoznak, akkor szerinte egy kiemelkedő és nagy kultúra képviselőit látják bennük. A magyarok számára fontos az üzlet, mert valamiből élni kell, de kiemelt jelentősége van annak is, hogy valaki egy többezer éves kultúrából érkezik hozzájuk.

Büszke népek találkoznak

„Mi magyarok úgy tekintünk magunkra, mint egy olyan nép, ami nem csak profitot tud létrehozni, de kiemelkedő kultúrát is. Ezért szívesen lépünk kapcsolatba más kultúraépítő népekkel. Amikor ezt tesszük, érzünk valamit, ami lassan eltűnik a nyugati világból: a büszekséget. Az arab embereket büszkének tartjuk, ahogy saját magunkat is” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint az európai emberek sokat beszélnek intézményekről, eljárásokról és szabályokról, mi magyarok viszont pontosan tudjuk, hogy semmilyen intézmény nem működik személyes kapcsolatok nélkül. Orbán elmondta, hogy a 1998-as kormányalakítás után tett először kísérletet arra, hogy szorosabbá fűzzék a kapcsolatot az arab közösséggel. Akkor nem volt ideje ezt befejezni, ezért most újra megpróbálják. Szerinte az új magyar gazdasápolitikának szerves része, hogy a magyar turizmusnak, iparnak, mezőgazdaságnak szélesebb frontot nyissanak. Szerinte a magyar-arab kulturális kapcsolatok az elmúlt néhány száz évben sokat jelentettek.

Korábban is megpróbáltuk

A miniszterelnök az előnyökhöz sorolja, hogy számos arab diák tanult az elmúlt években Magyarországon, és nagyon jó véleménnyel tértek haza. Vagy akár haza sem tértek, olyan jók voltak a benyomások. Őket szerinte a magyarok befogadták, az arab üzletemberekről pedig kedvező kép él a magyarokban.

2010 óta Orbán három közel-keleti, arab országba látogatott el miniszterelnökként: Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és Libanonba. Libanon miniszterelnöke a napokban járt Magyarországon, a szaúdi országgyűlés elnöke pedig hivatalos látogatáson járt itt. A líbiai konfliktus alatt megsérültek egy részét pedig Magyarországon gyógyították.

Orbán szerint új világgazdasági korszak küszöbén állunk, ami nagy kihívásokat tartogat az európaiak számára. Korábban nehéz feladatnak látta, hogyan lehet átalakítani a kommunizmus után Magyarországot piacgazdasággá éhezés, ribillió és nagyobb gondok nélkül. Azonban a mostani feladatok szerinte legalább ugyanennyire megdolgoztatják majd az Európai vezetőket.

Európa a következő évtizedek vesztese lehet

Ha ezek a vezetők nem találják meg a megoldásokat a mostani helyzetre, akkor Európa az elkövetkező húsz év vesztese lesz. A 2008-ban kirobbant  válság, illetve annak hatása pedig olyan, amit eddig nem tudtak kezelni. Szerinte Európában még nem tudni, milyen lesz az új világgazdasági korszak, és kik lesznek a  nyertesei. A korábban erősnek tűnő országok most válságban vannak, a szegénynek tekintett országok pedig most a világgazdaság motorját adják.

Orbán úgy látja, nem lehet megmenteni a jóléti európai államokat, új rendszert kell helyettük bevezetni. Magyarországon pedig ez történt: munkaalapú társadalmat hoztak létre. Itt a jólét alapját a jól végzett munka adja.

Az államadósságot szerinte csökkenteni kell a versenyképességet pedig növelni, mert túl drágán termelünk. Elmondta, hogy egyszerre megtenni ezeket, miközben megőrizzük a stabilitást, nagyon nehéz feladat, de Magyarország olyan ország, ahol ezt sikerül megcsinálni. Magyarország stabil ország, stabil politikai vezetése van. Egyike vagyunk az öt országnak, akik idén csökkenteni tudták az államadósságot.

A kelettel is felvesszük a versenyt

Magyarországon Orbán szerint ma nem csak a nyugat-európai országokkal összevetve lehet hatékonyan termelni, hanem a keleti régiókkal is. Versenyképesebben és biztonságosabban tudunk mi termelni, mint a világ felemelkedő része. A jövő megértéséből pedig olyan tanulságokat vontunk le, ami a következő évtizedekre versenyképessé tesz minket.

A fiatal nemzedék munkalehetőségének kérdése azonban nálunk is fontos, hiszen Magyarországon súlyos kihívás, hogy hol fognak dolgozni a fiatalok. Nálunk a fiatalok körülbelül egyötöde munkanélküli. Szerinte ez mutatja, hogy az oktatási rendszerünkkel baj van, nem tudunk olyan tudást adni, amit a fiatalok hasznosítani tudunk. Magyarország az oktatási reformok után már olyan minőségi képzést tud adni az ide érkező fiataloknak, amivel a következő évtizedekben versenyképesek lehetnek.

Több arab országgal írtunk alá együtt működést diákok cseréjéről. Több száz arab diák érkezik majd hozzánk és mi is küldünk diákokat az arab országokba. Fontosnak tartja azt is, hogy Magyarország, miközben beruházásbarát politikát folytat, folyamatosan csökkentse az államadósságát.

Nem akarunk kábítani

Az üzleti kapcsolatok az arab országokkal jól alakulnak az energiaszektorban, a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és az egészségiparban. Magyarország szerinte tudja a helyét, tudjuk, hogy milyen helyet foglalunk el a világgazdaságban. Nem akarjuk ezért a vendégeket elkábítani olyan lehetőségekkel, amik irreálisak.

Nem Londonnal, vagy a nyugati országokkal kívánunk versenyezni. Európában viszont a következő 5-10 évben a gazdasági súlypontok át fognak helyeződni. Közép-Európa olyan országokból áll, amik jó kilátásokkal rendelkeznek, hiszen versenyképesen termelnek. Szerinte, mivel kommunista országok voltak a régióban, itt nem épült ki a jóléti állam.

Az Európai Unió növekedésének elsöprő része a Németországgal összekapcsolódó közép-európai régióban jön majd létre. Szerinte Magyarországon ma szélesre vannak tárva a kapuk az arab barátok felé, hogy öt-tíz év múlva azt gondolhassák majd, Magyarországon életük üzletét csinálták

Honnan jönnek az arabok?

A keleti nyitás politikáját a kormány a kormányváltás után hirdette meg. Orbán Viktor 2010 novemberében beszélt először a nyugat hanyatlásáról. Akkor egy IMF-tanulmányból idézve mondta azt, hogy a világ hatalmas változáson megy most keresztül, és az ipari forradalom idején kialakult eltolódások most érvényüket vesztik. Ez szerinte azt jelenti, hogy India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek.

Orbán szerint a globalizáció megnyitotta a tudást a világ többi része előtt is, és ezzel a nyugat elveszíti vezető erejét. „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – mondta akkor. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy az egyetlen megoldás, hogy Magyarország gyorsan cselekszik, és kihasználja azt, hogy ugyan a nyugati kultúra része, de ajtót tud nyitni kelet felé.

Az IMF miatt is

Azonban nem csak Orbán Viktor világképe lehet magyarázat a keleti nyitásra. Egyfelől 2010 óta kormányzati szinten is megjelentek a keleti testvérkeresős gondolatok. Az egyik bázisa ennek Karcag, a nagykunsági város, amely két minisztert adott a kormánynak Varga Mihály IMF-ügyi tárca nélküli és Fazekas Sándor agrárminiszter személyében – ők, főként Varga az élharcosai a kun-magyar kapcsolatokon keresztül a kazahsztáni nyitásnak; a kazahok szeptemberben a kunok Karcagon kezdődött kéthetes világtalálkozóján is itt voltak.

Ezeken a látogatásokon azonban már nyilvánvaló volt, hogy nemcsak a vérrokonainkat keressük a sztyeppei országúton. Hiszen ekkor már bizony előjöttek azok az érvek, hogy ezek fontos, erősödő országok; Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a régióval, hiszen itt óriási gáz- és olajkészletek vannak, mondta az akkori államfő.

És ahol olaj meg gáz van, ott pénz is van. Márpedig 2010 őszén, de még 2011 egy jelentős részében is – november 17-ig – a magyar kormány dühödt gazdasági szabadságharcot vívott nem létező nyugati ellenségekkel; jól jöhetett volna, ha meg tudjuk mutatni az IMF-nek és az Európai Bizottságnak, hogy nem csak Washingtonból és Brüsszelből tudunk pénzt szerezni, ráadásul keleten még az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját korlátozó feltételeket sem szabnak.

Eddig nem sokat kaptunk

Az azonban furcsa, hogy miért pont ezekhez az országokhoz fordultunk. Az öt ország részesedése a teljes magyar külkereskedelmi forgalom hat százalékát sem éri el, ráadásul ebből csak a kínai kapcsolat 5,5 százalék. Kínán kívül ráadásul nem is nevezhetők az országok nagybefektetőnek, amit a grafikán az országból kiáramló közvetlen tőkebefektetés számai is mutatnak.

A nyitás eddig nem feltétlenül sikertörténet, hiszen hiába nincsenek feltételek, ha ennek az árát a drágább hitelekben kell megfizetni. Bár vannak olyan országok, ahol még nem értek véget a tárgyalások, a legtőkeerősebb és legnagyobb keleti gazdaságoktól nem sokra számíthatunk. Szaúd-Arábiától nem kaptunk semmit, de Kínán sem látszik, hogy beváltaná az ígéreteit. Pedig még az is felvetődött, hogy magyarországi letelepedési engedélyt kapna az, aki 250 ezer euróért vesz magyar államkötvényt.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Shahin Mustafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter is, tehát a baltás gyilkos kiadatása óta ellentmondásos viszony ellenére Azerbajdzsánnal is tovább folynak a tárgyalások, és az azeri-magyar gazdasági vegyesbizottság is ülésezett az elmúlt napokban.

Azóta Szijjártó Péter még Kuvaitban is járt, ahol több egészségügyi együttműködési lehetőségről is egyeztetett a vezetőkkel. Megegyeztek abban, hogy a magyar egészségügyi államtitkárság a közeljövőben Kuvaitba utazik, hogy tájékozódjon az ott zajló nagy kórházépítési projektekről, amelyek – a kórház-üzemeltetés és az orvosi eszközök beszállítása mellett – komoly lehetőséget jelenthetnek magyar cégeknek.