Így adózunk jövőre

Az országgyűlés hétfőn elfogadta az októberben benyújtott adócsomagot. A Fidesz és a KDNP frakciójából 229 igen szavazatot kapott a 2013-as adócsomag, emellett még egy független képviselő is támogatta a törvényt. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak.

Jövedelemadó, járulékok

A módosítások elfogadásával változik a személyi jövedelemadó, kivezetik a félszuperbruttót 2013-tól. A havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmekre márnem vonatkozik a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, az szja kulcsa így már valóban egységesen 16 százalékos lesz, írta a portfolio.hu.

Életbe lépnek jövőre a munkahelyvédelmi terv intézkedései is. Az egyik kedvezmény a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.

Megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonására.  Az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.

Fogyasztási adók

Január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatok szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt. Továbbá választható lesz a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés, ami azt jelenti, hogy csak akkor kell az áfát megfizetni, ha az ellenérték beérkezett.

Az áfabefizetés kapcsán az egyik legfontosabb jövő évi módosítás, hogy a tervek szerint az összes pénztárgép online kapcsolatba kerülne a NAV-val, amely így hatékonyabban tud majd ellenőrizni. Ez mintegy 400 ezer pénztárgép cseréjét jelentené, amihez idő és tőke szükséges. Áprilistól él a rendelkezés.

Emelkedik az alkohol és két lépcsőben az LPG jövedéki adója. 2013. január 1-jétől 50 százalékkal, majd 2013. május 1-jétől újabb 50 százalékkal emelkedik az LPG adómértéke. A dohánytermékek adója már idén december elsejétől megugrik, de az így érvényesülő adószigor jóval enyhébb az eredeti terveknél, amikor két lépcsőben, a mostaninál nagyobb mértékben drágult volna a cigaretta.

A csipszadóról szóló törvény módosítása szerint az adó mértékét a hatályos, magasabb (250 forint literenként) összegben állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalokra és negyven forintban a kisebb egészségkockázatú — taurint nem tartalmazó, ám metil-xantint tartalmazó termékekre.

Cafeteria, életbiztosítás

Emelkedik a cafeteria járulékterhe 10 százalékról 14 százalékra. Változik biztosítások adókötelezettsége is, az adómentes és adóköteles biztosítási díj elkülönül. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. A biztosítás munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalékos eho, 10 év után 14 százalékos eho terhel. Az életbiztosítások után nem kell fizetni kamatadót az egyszeri díjas biztosítások esetében az 5., a rendszeres díjasoknál a 10. év elteltével. Nem kell megfizetni a kamatadót a kamatjövedelem fele után az egyszeri díjas biztosítások 3. évének, a rendszeres díjas biztokisítások 6. évének elteltével.

Céges adók

A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva). A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.

Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40 százalékos különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás. Fontos azonban figyelni a részletszabályokra, például arra, hogy a kata-t választók a számlán kisadózó létüket fel kell tüntessék, illetve, ha adott évben egy azonos megrendelőnek 1 millió forintot meghaladó összegben ad számlát a kisadózó, akkor mindketten adatszolgáltatásra kötelesek. Bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nem az adóhatóságnak kell tehát az ellenkezőjét bizonyítania.  A kata-hoz kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható. A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye abban rejlik, hogy az adó összege nem változik attól, hogy a vállalkozás több munkaerőt vesz fel.

A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

Szektorális adók

A kormány a korábbi ígéretének megfelelően 2013-tól kivezeti az átmeneti jelleggel bevezetett, egyes szektorokat érintő különadókat, ám más formában visszacsempészi azokat a közteherviselés rendszerébe. Így megszűnik a telekomadó, ám idén szeptembertől már életbe lépett a telefonadó, a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó, de emelkedik a hipa, és megszűnik az energiaszektor különadója. Az energiaszolgálgatók adóterhelése azonban 50 százalékra emelkedik, vagyis a 19 százalékos társasági adókulcs mellett a Robin Hood-adó kulcsa 31 százalékra növekszik.

Az október 17-én bejelentett módosító csomag értelmében 2013-ban az eredeti összegben marad fent a bankadó, és a harmadik csomag értelmében a bankadó 2014-ben sem feleződik meg, hanem a 2013-as szinten rögzülve fennmarad.

2013. január 1-jétől sor kerül a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az új illeték mértéke 0,2 százalék. Illetékkötelezettség terheli a kereskedelmi bankok tranzakcióit, a készpénzfelvételt, a postai utalványokat és a valutaváltást, valamint a Magyar Államkincstár törvény által meghatározott tranzakcióit. Ezzel együtt a készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékoos kulcsot vezetnek be. 2014. január 1-jétől pedig a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapírügyletekre is.

Jön a biztosítási adó. Az új adónem két korábbi adót - biztosítók különadója és tűzvédelmi hozzájárulás - vált ki, és a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait terheli. A casco biztosítások díja után 15 százalékot, a vagyon- és balesetbiztosítások díja után pedig 10 százalékot kell befizetniük a biztosítóknak, akik e terhek nagy részét minden bizonnyal továbbhárítják ügyfeleikre. A biztosítási adó - a korábbi tervekkel ellentétben - nem váltja ki a baleseti adót. Ez továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után fizetendő 30 százalékos kulccsal, és a biztosítási adóval ellentétben közvetlenül az ügyfeleket terheli.

Változnak az illetékszabályok

Az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9 százalék. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

A fiatalok esetén csökkenne a lakásszerzési illeték. 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.