Nem vesz át minden hitelt az állam

Az 5 ezer fő alatti települések adósságrendezésének differenciálására tett javaslatot a kormány, eszerint a vállalkozási célú - például fürdővásárlásra felvett - hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam. Ez a javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

A szocialista bizottsági tagok azzal érveltek, hogy a javaslat szubjektív megítélésre ad lehetőséget az állam számára az önkormányzatok megsegítésében, míg a kormánypárti tagok véleménye szerint minimális számú önkormányzatot érint a szabály, és ezek többségének képviselő-testülete is független.

A kis önkormányzatok adósság-átvállalásával kapcsolatosan Boldvai László (MSZP) kifejtette, hogy a vállalkozási célú hitelek alacsonyabb mértékű átvállalása önmagában támogatható. Az viszont nem fogadható el, hogy hiányoznak az átvállalás normatív feltételei, ehelyett "az egyéb körülmények" szerepelnek a módosító javaslatban.

A kormány képviselője, Kandrács Csaba kincstárért felelős helyettes államtitkár válaszként elmondta, hogy a részleteket kormányhatározat fogja tartalmazni. Veres János (MSZP) azt is kifogásolta, hogy az adóságot december 12-én veszik számba, célravezetőbb lett volna a törvényjavaslat benyújtása előtti időpontot megjelölni.

A kabinet számításai szerint az 5000 főnél kisebb települések konszolidációja 95-100 milliárd forint lehet, ez az az összeg, amit az állam teljes egészében átvállal - így szólt az eredeti elképzelés. Az adósságrendezés technikailag úgy valósulna meg, hogy a települések egyösszegű támogatást kapnak, amit kizárólag a banki tartozásaik visszafizetésére költhetnek. A pénzmozgás az államháztartás egyenlegét és az államadósságot nem fogja növelni, hiszen csak annyi történik, hogy a szétosztott összeg a központi kormánynál kiadásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében pedig bevételként fog megjelenni. Az adósságrendezés év végig meg fog történni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!