Milyen jövőt vár a Századvég?

Az európai konjunkturális kilátások romlottak az előző negyedévhez képest. Az eurózóna recesszióba süllyedt és rekordnagyságú a munkanélküliségi ráta. A pénzpiaci feszültségek viszont némileg oldódtak a központi bankok nem szokványos lépései miatt, ez azonban csak lassan gyűrűzik be a reálgazdaságba. De ez a pozitív hangulat törékeny, továbbra is bizonytalanság uralkodik a piacokon. Az idei évre tervezett fiskális kiigazítások az unió országaiban a terveknek megfelelően haladnak – röviden így foglalható össze a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített helyzetkép.

Magyarországon a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés nagyrészt a kedvezőtlen mezőgazdasági termésátlaggal magyarázható. Az ipari konjunktúrát a Századvég továbbra is lanyhának látja. A KSH szerint egyébként ennél rosszabb az ipari helyzet, munkanaphatástól megtisztított index októberben 3,8 százalékos csökkenést mutat az egy évvel korábbival összehasonlítva, az első tíz hónapban az összesített ipari volumen 0,9 százalékkal maradt el a tavalyitól (ez az idei legrosszabb összesített érték)

Bár az építőipar hozzáadott értéke emelkedett a harmadik negyedévben, úgy látják, ennek hátterében csak ideiglenes tényezők állnak. A belső piaccal erős kapcsolatban lévő szolgáltató ágak hozzáadott értéke tovább csökkent éves és negyedéves bázison egyaránt. Felhasználási oldalról a fogyasztás jelentősen szűkült, ami szerintük a háztartások csökkenő fogyasztási rátájával magyarázható.

A beruházások volumene 3,6 százalékkal maradt el a második negyedévben az előző év azonos időszakának szintjétől. Az általános beruházási klíma továbbra is kedvezőtlen, bár egyes feldolgozóipari ágazatokban az állóeszköz-felhalmozás emelkedik. A kivitel negyedéves bázison szűkült, ami a külpiaci növekedési adatokkal magyarázható. A belső felhasználás visszaesése miatt azonban az import ezt meghaladó mértékben csökkent, így a nettó export növekedése csillapította a GDP visszaesését, írja a Századvég Gazdaságkutató.

A munkaerőpiacon folytatódott a kereslet és a kínálat emelkedése a harmadik negyedévében. A foglalkoztatottság növekedését részben magyarázza a közfoglalkoztatottság élénkülése, de a versenyszféra munkaerő-kereslete is erősödött. A munkaerő-felmérés kedvező adatait azonban nem támasztják alá sem a konjunkturális folyamatok, sem a KSH intézményi munkaügyi statisztikái; a KSH épp kedden közölte, hogy a versenyszférában egy év alatt 33 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.

A munkanélküliség már két egymást követő negyedévben csökkent, azonban a tartósan állást keresők aránya továbbra is magas. A versenyszféra jelentős béremelkedése alapján a Századvég Gazdaságkutató szerint arra lehet következtetni, hogy a munkapiac valószínűleg feszesebb, mint ahogy azt korábban gondolni lehetett.

A hazai GDP szerintük az idei évben várhatóan 1,5 százalékkal csökken, majd jövőre nagyon lassan bővül (0,3 százalékkal nő). Azt várják, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete szerint idén eléri a 7,6, majd jövőre 8,5 milliárd eurót. A fizetési mérleg aktívuma így tovább bővül a jövedelemsor egyre emelkedő hiánya ellenére. A fogyasztás 2012-ben jelentősen csökken a háztartási szektor hiteleinek a leépítése, valamint a visszaeső nettó reálbér miatt (mínusz 1,8 százalék), jövőre ennek a felhasználási tételnek a stagnálását prognosztizálják.

A munkaerő-piaci aktivitás tovább nőhet a kormányzati intézkedések következtében. A recesszió ellenére a foglalkoztatottság emelkedik a közfoglalkoztatási programok további bővítése esetén, miközben a versenyszféra munkaerő-keresletének bővülése lelassul. Az idei évhez képest alacsonyabb bérdinamikára számítanak a versenyszférában, ami a rosszabb növekedési kilátásokkal indokolható.

Az intézet számításai szerint mintegy 200 milliárd forinttal rontja az idei költségvetési egyenleget az adóbevételek (eva, társasági adó, áfa) várttól elmaradó szintje. Növeli a hiányt ezen kívül néhány kiadási tétel, mint a nyugdíj, kamat, gyógyszerár-támogatás túlteljesülése és a Magyar Bankszövetséggel kötött, a végtörlesztés eredménycsökkentő hatását részben ellensúlyozó megállapodás. Az említett hatásokat ugyanakkor képes kompenzálni a kiugróan nagy (370 milliárd forintos) tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Mindezek miatt úgy látják, hogy megvalósítható a GDP-arányos 2,7 százalékos módosított hiánycél.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos jelentős kockázatok kivédésére az elmúlt negyedévben három komoly kiigazítást hirdetett meg a kormány, amelyek szerintük együttesen nettó értelemben több mint 500 milliárd forinttal javítják az egyenleget. Az említett csomagok következetes végrehajtásával az intézet úgy látja, hogy tartható az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,7 százalékos célszint.

A kedvező globális hangulatnak köszönhetően az elmúlt negyedévben mérséklődtek az állampapír-piaci kamatok és tovább bővült a külföldi befektetők kezén lévő hazai állampapír-állomány. Bár volt néhány sikertelen aukció, a nemzetközi pénzbőséget felhasználva az állam elsősorban forintkibocsátásokból finanszírozta a lejáró adósságát. A jövő évben esedékes törlesztésekre tekintettel 2013-ban devizaforrások bevonását látják indokoltnak. Matolcsy György viszont eddig elzárkózott a devizakötvények kibocsátásától.