Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Megjelent a rezsicsökkentő rendelet

2012.12.22. 17:47

Megjelent a Magyar Közlönyben az a Németh Lászlóné által jegyzett miniszteri rendelet, amely alapján januártól 10 százalékkal csökken a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára.

A rezsiköltségek csökkentéséhez szükséges jogszabályok elkészültek, jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára már pénteken a köztelevízióban. Mint mondta, az Országgyűlés három törvényt módosított, és az elmúlt napokban aláírták azokat a miniszteri rendeleteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy január 1-jétől 10 százalékkal mérséklődjön a lakossági gáz, villany és távhő fogyasztói ára.

Az államtitkár szerint a magyar családok 50 százalékánál a létfenntartási kiadás felét meghaladja a rezsiköltség, 20 százalékánál pedig még ennél is magasabb az arány. Fónagy János szerint a lakossági rezsiköltség csökkentésével mérséklődik az érintett szolgáltató cégek "átlagot jóval meghaladó haszna, de ez még nem jelenti azt, hogy tönkremennek."

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek este azt mondta, "nehezen jut koldusbotra egy monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltató a világon bárhol. Súlyos adóterheket kaptak a nyakukba, de előtte súlyos profitszinteket vittek ki az országból" Szerinte nem kellett volna ezeket a cégcsoportokat privatizálni. "Belföldi monopóliumokat nem szabad privatizálni" - mondta.

A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-i ülésén döntött a kormány. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. Úgy vélte, a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült nekik. A kormányszóvivő szerint a magyar családokra irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek díja miatt. Az európai uniós átlag a magyar számnak körülbelül a kétharmada - jegyezte meg.

Sokaknak teher

Tény, az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elmaradnak a rezsiköltségek fizetésével, és aggódva gondolhatnak az előttük álló hideg télre. Az energiaárak az utóbbi évtizedekben az inflációnál jóval nagyobb ütemben nőttek. Bár a lakossági energiaárak még most is messze elmaradnak a piaci áraktól, a hónapról hónapra érkező számlák sokaknak így is megfizethetetlen terhet jelentenek.

Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezelőtt. A vezetékes gáz 108,2 százalékkal, a távhő 77,5 százalékkal drágult. Emellett persze nőttek a fizetések is, de kisebb ütemben: míg tíz évvel ezelőtt az egy főre jutó kiadásnak még csak átlagosan 18-19 százaléka ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, addig mára ez az arány 23 százalékra nőtt. Mindeközben látványosan megnőttek az áram-, gáz- és távhőhátralékok.

 

Rövid távú megoldás

Akár egyszeri támogatást, ad, akár csökkenti a rezsiárakat, akár kilakoltatási és kikapcsolási moratóriumot rendel el a kormány, azzal csak rövid távú megoldást nyújt a helyzetre, adott esetben tovább mélyítve a problémát. Az energiahordozók árát ugyanis nagyrészt olyan külső gazdasági folyamatok alakítják, amelyekre a kormánynak nincs közvetlen hatása, ha rendeletben csökkentik a lakossági árakat, az a szolgáltató cégek terheit növeli, akik pedig veszteségeiket elsősorban azokon próbálják majd meg behajtani, ahol azt nem tiltja közvetlenül a kormány, az ipari fogyasztókon.

Feltehetően növekednek majd a nem lakossági fogyasztók terhei, a cégek emelkedő termelési költségekkel szembesülnek, növelniük kell termékeik árát, és csökkenteni a termelésüket, és végső soron kevesebb dolgozót tudnak foglalkoztatni. Az elbocsátott munkások pedig aztán nagyobb eséllyel növelik a fizetni nem tudók körét, egyre mélyebre húzva a gazdaságot. Másfelől az energiacégek, ha fejlesztéseikből hosszú távon nem látnak nagyobb profitot, - márpedig a piactól eltávolodott lakossági szegmensben kevéssé látnak – akkor nincsenek ösztönözve a fejlesztésre, ezzel pedig romlik a szolgáltatás minősége, hosszú távon akár az ellátás biztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy minél több energiacég kerül az állam kezébe, a veszteségek annál inkább az államnál jelennek majd meg, a mesterségesen alacsonyan tartott árak okozta kiesés egy részét végső soron ugyanúgy az adófizetőknek kell majd megfizetniük.

Szakértők a kormány intézkedése kapcsán többször rámutattak, érthető, hogy a kabinet védeni szeretné az elszegényedett fogyasztókat, a másik oldalon viszont a csökkentés mélyíti a teljes rendszer problémáit, az ártámogatás torzítja a fogyasztói viselkedést és a piaci viszonyokat, az általános csökkentés ráadásul rosszul célzott, hiszen éppúgy haszonélvezője lesz az is, akinek eddig sem volt problémája a számlák fizetésével.

A hatóságilag megvágott lakossági rezsiköltségek miatt egyébként a korábban vártnál kisebb inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank is, az új inflációs előrejelzés szerint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3,5 százalékra, a 2014-es 3,2 százalékra csökken, a 3,0 százalékos inflációs cél a stáb prognózisa szerint 2014 második felére érhető el. Az MNB jelentésében azonban megjegyzi, az inflációs kilátások szempontjából jelentős bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a vállalati költségeket emelő intézkedések milyen mértékben, illetve időzítéssel jelennek meg az árakban.