A mi zsebünket terheli a csekkadó

2013.01.07. 06:24 Módosítva: 2013.01.07. 06:25

A pénzintézetek a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben még részben sem nagyon nyelik le a janár óta őket terhelő, csekkadóként ismertté vált tranzakciós illetéket. Az év elején szinte valamennyien emelték díjaikat, írja a Világgazdaság. És mivel a bankoknak 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a kondíciós listáikat, és mivel az Országgyűlés végül a tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februárban újabb drágítás jöhet a bankokban.

A korábban húzóterméknek számító „nullás” számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból. A Citibank nagyrészt áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket – csak a bankkártyás vásárlás maradt költségmentes –, a Raiffeisen „díjnullázójánál” a készpénzfelvétel és az online átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes kondíciós listájában még valóban díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért – írja a lap.

A kártyás készpénzfelvétel egyébként szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival.

A cikk szerint könnyen lehet, hogy még ezzel sincs vége a drágításnak. A kormány ugyanis azt mondta: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emeli a tranzakciós illeték mértékét. Ha ez bekövetkezik, a bankok az eddig látottak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat.

A csekkadó január elseje óta hatályos, a számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti, ezekből az idén összesen 340 milliárd forintot vár az állam, ebből 260 milliárdot a bankoknak kell befizetniük. Emellett még mintegy 140 milliárd forintnyi banki különadó is terheli a szektort, amely a 2011-es évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 243,3 milliárd forintos veszteséggel zárta, és a tavalyi első kilenc hónapban is veszteséges volt.