Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Most csak készpénzzel fizethet a pápa

2013.01.12. 12:45
A vatikáni bankban letiltották a kártyás fizetést, mert nem tartja be a nemzetközi pénzmosás elleni intézkedéseket. Az Istituto per le Opere di Religione a világ egyik legtitkosabb bankja. A műveleteiről alig tudni valamit, egy elnök és hét bíboros irányítja. A mostani letiltás hátterében hatalmi harc állhat, de már felkérték a liechtensteini James Bondot, hogy segítsen.

Az olasz központi bank felfüggesztette a kártyás fizetéseket Vatikánban, mivel a városállam nem tartja be az Európai Unió pénzmosás-ellenes szabályait.  A vatikáni kártyás fizetéseket biztosító Deutche Bank Italyt a fizetések átmeneti felfüggesztésére kérték, a bank termináljai ugyanis nem teljesítik a tranzakcióknál megkövetelt azonosítási eljárások feltételeit.

Kettős hatás

A kártyahasználat tiltása a gyakorlatban két dolgot jelent. Egyfelől semmilyen bank semmilyen bankkártyáját nem lehet használni a pápai államban, az  Istituto per le Opere di Religione (IOR, magyarul Vallási Művek Intézete) automatáinál és POS-termináljainál. Tehát tehát csak készpénzzel lehet fizetni Vatikánvárosban, így például a Vatikán Múzeumban is, ahol évente közel ötmillió látogató fordul meg. Nem lehet kártyával vásárolni a gyógyszertárakban, a nagy forgalmú éttermekben, a postákon sem. A Vatikánt felkereső turistáknak tehát előbb Róma más részén ATM-ből készpénzt kell felvenniük – ez anyagilag is rosszul érinti őket, hiszen a kártyás fizetés legtöbbször külföldön is díjmentes, míg a készpénzfelvételnek jellemzően díja van.

A kártyás tranzakciók tiltása másrészt azt is jelenti, hogy az IOR ügyfelei a bankjuktól kapott kártyát sehol nem tudják használni; nemcsak a pápai államban, hanem Róma más részében sem. A Vatikán bankjaként ismert Istituto per le Opere di Religione egyébként nem nagy bank. 2011-ben csak 8,3 millió dollár volt a teljes eszközállománya, és csak 13 bankautomatát működtetett, amit jellemzően a saját ügyfelei, diplomaták és a Szentszék alkalmazottai használtak.

Egy pápa és egy bíboros bemegy a bankba

A banknál viszont 34 ezer számlát vezetnek – ha átlagban mindegyikhez egy bankkártya tartozik, akkor 34 ezer kártya vált most használhatatlanná. Az intézkedés természetesen nem azt jelenti, hogy a számlákon lévő pénzhez nem lehet hozzájutni, csak azt vagy egy másik banknál vezetett számlára kell elutalni, vagy be kell menni az IOR bankfiókjába.

Az olasz jegybank a lépést azzal indokolja, hogy a Vatikánban működő, Olaszországban regisztrált bank nem tiszteli a nemzetközi pénzmosás elleni küzdelmet, ezért nem működhet a hatóság által felügyelt területen. Egy hasonló jelentést már 2012 júliusában elküldött a Vatikánnak a Moneyval, az Európa Tanács pénzmosás elleni csoportja. A jelentés kiemelte, hogy a bankban nagyon magas a pénzforgalmi tranzakciók aránya, miközben semmit sem lehet tudni arról, milyen csoportok intézik a banknál ügyeiket.

A világ legtitkosabb bankja

A Vallási Művek Intézetét sokszor a világ legtitkosabb bankjának nevezik, annyira nem tudni semmit belső ügyeiről. Magát az intézményt 1942-ben alapították, egy elnök vezeti, de öt bíboros felügyeli, akik közvetlenül a Vatikánnak jelentenek. Eredetileg az egyházi vagyon és az adományok kezelésére hozták létre, pénzt pedig hivatalosan csak a magas rangú egyházi vezetők tehetnek be.

A bank korábbi vezetőjét, Ettore Gotti Tedeschit nemrég leváltották. A hivatalos indok az volt, hogy nem teljesítette a munkakörében vállalt elvárásokat. A bankot azonban mostanában körülveszik a botrányok. Nemrég a JP Morgan Chase zárolta a IOR egyik milánói számláját, mert a bank nem tudott magyarázatot adni néhány kérdéses pénzügyi tranzakcióra. 2010-ben az olasz hatóságok 23 millió eurót zároltak egy vatikáni számlán a Credito Artigiano Spa bankban, mert felmerült a gyanú, hogy a számlát pénzmosásra használják.

A pápai állammal kapcsolatos rossz híreket tovább erősíti a Vatileaks botrány, amit egy olasz újságíró robbantott ki. A négyezer kiszivárgott vatikáni levélből az derül ki, hogy a Vatikánon és a bankon belül jelentős hatalmi harcok zajlanak, amiknek az egyik főszereplője a Vatikán második embere, Tarcisio Bertone bíboros, a városállam államtitkára. Szakértők szerint lehetséges, hogy a mostani kártyatiltáshoz vezető folyamatok hátterében is hatalmi harcok állnak.

A liechtensteini James Bond

A Vatikán egyébként most elszántnak tűnik a pénzügyei rendbetétele, ami a liechtensteinii James Bond feladata lesz. René Brülhartot az Economist tüntetett ki ezzel a címmel, miután nyolcévnyi munkával sikerült a pénzmosodaként ismert Lichtenstein hírnevét megmentenie. A bankországot mára sokkal kevésbé azonosítják a feketegazdasággal és az offshore számlákkal, mint Brülhart működése előtt – ennek köszönheti a 007-es címet.

Brülhart feladata a Vatikánban is ugyanaz, mint Liechtensteinben volt: feltenni arra a „fehérlistára”, amire azok az államok kerülnek fel, amik betartják az OECD pénzügyi bűnözés elleni szabályait. Elsőként létre kell hoznia egy csapatot, ami a gyanús pénzmozgásokat figyeli. A Vatikánban van már ilyen, az FIA (Financial Information Authority), de ez nem független szerv, és eddig kevés eredményt mutatott fel.

Szaddám pénzét visszaadta

A második lépés, hogy fel kell építenie egy olyan független szervet, ami a vatikáni bank és a Szentszék tulajdonait és befektetéseit kezeli és felügyeli. A Moneyval szerint ugyanis a XVI. Benedek által létrehozott FIA-nak nincs meg a jogi lehetősége és hatalma ahhoz, hogy ezt megtegye. Nem tudnak például könyveléseket, vagy szerződéseket kikérni, ami jelentősen csökkenti a mozgásterüket.

Brülhartnak ez most sikerülhet. Amikor Liechtensteinben dolgozott, elintézte például azt is, hogy az új iraki kormánynak visszautalják Szaddám Husszein liechtensteini befektetéseit, de segített felgöngyölíteni a Siemens vesztegetési botrányait is. Ezt értékelték is a kollégái, ugyanis 2010-ben kinevezték a pénzügyi felderítési csoportokat tömörítő Egmont-csoport helyettes vezetőjévé.

Csörögnek a péterfillérek

A Vatikán mint állam elég különlegesen szerzi bevételeit. Ezek ugyanis nem üzleti alapon, hanem a katolikus egyházközségek és magánszemélyek, szervezetek felajánlásaiból jönnek. Az ilyen bevételeket az első pápa, Szent Péter után péterfilléreknek nevezik. Az üzleti bevételei is jelentősek azonban. Ezeket leginkább a belépőkből, kegytárgyakból, bélyegekből, és egyéb, turistáknak és hívőknek árult termékekből szerzik.

A városállam éves bevétele körülbelül 350 millió dollár. A gazdasági teljesítményét azonban nehéz megbecsülni, mivel a városállam és a Szentszék intézményének működése elkülönül egymástól. A Vatikán a Szentszék központja, aminek a feje a pápa. Ugyanez a pápa pedig a Vatikán mint abszolutista, de választott feje is. A Szentszék bevételei és kiadásai azonban nem egyeznek meg a Vatikán bevételeivel és kiadásaival.

A városállam GDP-jéről nincs is adat, ahogy például a munkanélküliségéről sem, hiszen még az ott dolgozó több mint 3000 ember is a Vatikánon kívül lakik. A költségvetésére pedig csak annyit tudni, hogy a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig még jelentős deficitet görgetett maga előtt.