Szigorít a kormány, vagy lekenyerez minket?

Válaszút előtt áll a kormány: döntenie kell, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól szeretne kikerülni, vagy a 2014-es választásokra való készülés jegyében már idén hangulatjavító intézkedésekbe kezd. Az elmúlt hetekben napvilágot látott hírek ez utóbbira engednek utalni: a hírek szerint már számolják a 13. havi nyugdíj – pontosabban csak egyszeri, épp a választások előtt kifizetni tervezett plusz juttatás – lehetőségeit, de ősszel esedékes lehet a pedagógus-életpályamodell bevezetése is. Közben pedig számos nagyon kockázatos tétel van a költségvetés bevételi oldalán is. Így egyre biztosabb, hogy a kettő egyszerre nem fog menni – mondják elemzők a költségvetéssel kapcsolatos kockázatokról.

Egy cél mind felett

A kormány máig a három százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiány elérését emlegeti az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célként. Ugyanis ha tartósan sikerül megfelelni a brüsszeli elvárásnak, azzal egyrészt kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól – és megszűnne az a fenyegetettség, hogy a hazai beruházásokat egyedül tápláló uniós támogatások egy részét elveszíthetjük –, másrészt ez az ország mozgásterét is jelentősen bővítené. Bár a cél elérése érdekében tett lépések egy része vitatható, mert azok a beruházásokat és a gazdasági növekedést fogják vissza, kétségtelen, hogy mindeddig a kormány egyértelmű szándéka volt a deficit lefaragása.

Erről szólt a 2011-es és a 2012-es Széll Kálmán-terv, és az ősszel bejelentett három, együttesen több száz milliárdos megszorító csomag is. Ráadásul a meghozott intézkedéseknek köszönhetően a tavalyi három százalék alatti szintet az előzetes adatok szerint sikerül is teljesíteni (2011-ben még többlet is volt, de csak a nyugdíjállamosítás miatt). Igaz, közben a költségvetési szervek adósságállománya jelentősen emelkedett, a Magyar Államkincstár decemberi adatai szerint novemberben új csúcsra, 74,1 milliárdra ugrott az állami intézmények adóssága, tavalyelőtt december végén még csak 39,3 milliárd forint volt a lejárt tartozás (persze ennek részben oka lehet a korábban önkormányzati fenntartású intézmények államosítása is).

A három Matolcsy-csomaggal decemberre elfogadott – bár már nyáron parlament elé vitt – idei költségvetésben 2,7 százalékos hiánycél szerepel. Ennek betartása azonban kemény menet lesz, következetes és fegyelmezett gazdaságpolitika kell hozzá – holott az elmúlt két hétben épp ezzel ellentétes jelek sorjáztak egymás után.

Csábító tartalék

Az Index által megkérdezett egyik makroelemző szerint a költségvetésbe ugyan jelentős, 400 milliárdos, úgynevezett országvédelmi tartalékot építettek, ennek azonban kockázatai is vannak. Rendkívül csábíthatja ugyanis a kormányt, hogy költekezni kezdjen – hiszen „van még a tartalékban bőven” –, holott szerinte egyedül arra lesz elég, hogy a túltervezett vagy rosszul kiszámolt adóbevételeket pótolja. Lényegében ugyanerre figyelmeztetett korábban a Költségvetési Tanács is, a költségvetés zárószavazása előtt kiadott határozatukban közölték: a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az szükséges, hogy a kormány ne használja fel a megemelt tartalékot.

Márpedig úgy tűnik, fel akarja használni. A nyugdíjasoknak év végére szánt választási ajándék mintegy 280 milliárd forintba kerülne, míg 50-70 milliárdot vinne el, ha a beígért pedagógus-béremelést megvalósítanák. Orbán pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, idén a legfontosabb kérdés, hogy a kormány végig tudja-e vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, hogy lesz-e második rezsicsökkentés, hogy ki tudja-e terjeszteni a rezsicsökkentést más szolgáltatásokra, sikerül-e emelni a nyugdíjakat. „A bérből és fizetésből élők számára pedig egy új akciótervet készítünk az év közepére" – mondta Orbán.

Arra a kérdésre, hogy ezt miből valósítja meg a kormány, hiszen már most számos kockázat mutatkozik az idei költségvetésben, Orbán felidézte: az elemzők minden költségvetésnél elmondják, hogy veszélyben a költségvetés, és borulni fog, de sosem ez következett be, elég csak megnézni a 2012-es évet. A miniszterelnök ugyanakkor nem tért ki arra, hogy 2012-ben hányszor hoztak pótlólagos, egyenlegjavító intézkedést, vezettek be új adót, írtak át szabályokat ahhoz, hogy az egyébként időközben megváltoztatott célokat tartani tudják.

Márpedig a hangulatjavító intézkedések bevezetése új adók kivetése vagy adóemelés nélkül idén sem fog menni – hacsak a kormány le nem mond eddigi egyik legfontosabb törekvéséről, a hiány szinten tartásáról, a túlzottdefict-eljárás megszüntetéséről.

Kevésbé fájdalmasan puha

Amit egyébként most, ha jól időzíti a lépéseit, nagyobb szívfájdalom nélkül meg is tehet. Egyfelől egyértelművé tette már tavaly ősszel – minden azóta is folyó ködösítés ellenére –, hogy nem akarja az IMF-megállapodást: nemcsak hitelt, de még a korábban biztonsági hálóként emlegetett hitelkeretet sem. Vagyis ezzel a külső kontrollal nem kell számolnia a következő években. Az elmúlt napok eseményei azt is egyértelművé tették, hogy hamarosan devizakötvényt szeretne kibocsátani az adósságkezelő – ha a kötvényeket időben sikerül piacra dobni, mielőtt látványossá válnának az idei költségvetésben tátongó lyukak, még viszonylag kedvező hozamokkal tudja végképp függetleníteni magát a Valutaalaptól.

Most ráadásul az uniós támogatások százmilliárdjainak elvonásától sem kell félni. A mostani, 2007-ben kezdődött EU-s költségvetési ciklus ez év végén lejár. A 2014-2020 közötti időszakra szóló költségvetést – amiből a dolgok állása szerint alapból sokkal kevesebb pénz jutna Magyarországnak kohéziós támogatásként – a múlt év végén nem sikerült elfogadni, és nem valószínű, hogy hamar kompromisszum születne róla. Márpedig amíg nincs költségvetés, addig teoretikusan sem lehet azzal foglalkozni, hogy abból elvonnak-e majd, ha Magyarország nem tudja idén, illetve jövőre fenntarthatóan teljesíteni a hiánycélt.

Ezek után nem lehetetlen, hogy a kormány a kevésbé fájdalmas puhítás felé megy, és a milliárdos, százmilliárdos célokat feláldozza a szavazók esetleges százezreit elérő intézkedésekért. Pláne, hogy bár az év még csak most kezdődött, az idei költségvetéssel kapcsolatos a félelmek jelentős része már most beigazolódni látszik. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) vezetője szerint a helyzet még rosszabb, mint amilyennek a költségvetés elfogadásakor tűnt, jó eséllyel a mostani tartalék is kevés lesz, annyi a bizonytalan tétel.

Csúszik a pénztárgép

Matolcsy György október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentette be, hogy a kormány az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol, mivel a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki. A később megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással és 17 milliárd forint kiadással számolt. A tervezett bevezetés azonban 2013. március 31-ig már szinte biztosan tarthatatlan, a lehetséges csúszást a nemzetgazdasági miniszter is beismerte.

Az Index által megkérdezett egyik elemző úgy számolt, ha őszre sikerül elindítani a rendszert, akkor is legfeljebb 50 milliárdos bevételt hozhat a konyhára. Romhányi Balázs szerint ugyanakkor már a betervezett 95 milliárd is túlzó volt. A kormány leggyakrabban a bulgáriai példát emlegeti a rendszer bevezetésekor, de nem szabad elfelejteni, hogy ők eleve más szintről indultak. A hazai adómorál jobb annál, mint hogy a bolgárhoz hasonló többletbevételeket generáljon a rendszer. Ráadásul ott a rendszer teljes körű kiépítése – amire itt eredetileg három hónapot szántak – másfél évet vett igénybe.

Bajban az útdíj

A másik bukásra álló projekt az elektronikus útdíjrendszer bevezetése. A Getronics nettó 34,89 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a közbeszerzést. Az államnak a kiadás már az első évben busásan megtérült volna: a 2012 tavaszán közzétett második Széll-terv – majd az alapján a 2013-as költségvetés is – idén júliusi indulással, és már az idei második félévre 75 milliárdos költségvetési bevétellel számolt. Az elmúlt napok eseményei azonban azt mutatják, hogy a júliusi indulásra nincs esély: noha az állam már decemberben szerződni akart a tender győztesével, a Getronics először február közepéig haladékot kért, majd végül visszalépett.

A KFIB vezetője szerint a költségvetés szempontjából a legrosszabb konstelláció az lenne, ha idén ugyan sikerülne kiépíteni a rendszert, a beruházás költségeit idén ki kellene fizetni, de bevétel már csak a jövő évben keletkezne. Ez nagyjából 96 milliárdos egyenlegrontást jelentene az elfogadott idei költségvetéshez képest. Ugyanakkor a kormány nem tehet le a projektről, mert akkor a 2014-es költségvetésből hiányozna 150 milliárd forint. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában egyébként úgy vélte, az elektronikus útdíj bevezetése a tervek szerint halad, a törvényben előírt időpontban megvalósul a beruházás, és a bevétel is befolyik majd.

A rezsi még nem lesz fájdalmas

A 10 százalékos rezsicsökkentéssel ugyan az infláció a korábban vártnál lejjebb szorítható – és ilyen kedvező hatása lehet az e-útdíj csúszásának is –, a lakosság várhatóan az olcsóbb energiából sem fogyaszt majd drámaian többet, ez pedig csökkentheti az energiafogyasztás áfabevételeit. Romhányi Balázs szerint azonban félreértés, hogy a teljes áfabevétel is csökkenne a rezsicsökkentés hatására, a lakosság ugyanis a rezsin megspórolt pénz jelentős részét feltételezhetően ugyanúgy fogyasztásra költi majd.

Ez pedig akár bevételnövekedést is eredményezhet a korábban tervezetthez képest. A távhő például kedvezményes áfakulccsal adózik, és egyik rezsifajtát sem terheli jövedéki adó. Ha a korábban távhőre költött pénzt, több mint 200 milliárd forintot a háztartások 27 százalékos kulccsal adózó termékekre költik, az a költségvetés szempontjából 30 milliárd forinttal több bevételt jelenthet. A fogyasztás szintje emellett várhatóan továbbra is alacsonyan marad, ez pedig az áfabevételek szempontjából még okozhat meglepetéseket.

A rezsicsökkentés negatív hatása, hogy az energiacégek várhatóan továbbhárítják majd megnövekedett terheiket, ez többek közt a munkavállalói béreket is érintheti, elbocsátásokat hozhat magával. A vállalatok reakciója borítékolható, ugyanakkor az egyelőre bizonytalan, hogy ez érinti-e az idei költségvetést, és ha igen, milyen mértékben. Korábban nem kalkulált tétel lehet a minimálbér-emelés állami átvállalása több ágazatban az év első felében, ez az előzetes kalkulációk szerint 10 milliárd forintba kerülhet majd. Ilyen, a költségvetésben korábban nem szereplő tétel az a 30 milliárd forint is, amelyet a felsőoktatásnak ígértek.

Alultervezték a Klebelsberget

A KFIB év végi elemzése rámutatott, hogy a 2010-es statisztikai adatok alapján az önkormányzatok az általuk ellátott oktatási feladatok érdekében összesen 614,6 milliárd forint munkavállalói jövedelmet fizettek ki, továbbá összesen 20,8 milliárd forint egyéb folyó támogatást biztosítottak. A 2013. évi költségvetési törvénytervezet „Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei” néven először 395,6 milliárd forint bér- és járulékköltség-keretet határozott meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, de ez már tartalmazta azt a 43,8 milliárd forintot is, amit a pedagógus életpályamodell halasztása miatt a kormány végül visszavont.

Az eltérés tehát 263 milliárd forint munkavállalói jövedelem és 20,8 milliárd forint egyéb folyó támogatás. A 2013-as szabályok alapján a 263 milliárd forint munkavállalói jövedelemadó- és járuléktartalma 127,6 milliárd forint, vagyis a 2010-es bruttó bértömeg nominális szinten tartása 135 milliárd forinttal rontaná az egyenleget. Ehhez hozzászámítva a 20,8 milliárd forint folyó támogatást, amely csak a 21 százalék áfa-tartalommal korrigálandó, az alultervezés teljes mértéke 151 milliárd forint.

Szerencsés kudarc

A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel ugyan nincs összhangban, de az idei költségvetés szempontjából pozitív az újonnan bevezetett kisvállalati adó sikertelensége: a tízezret sem érte el azoknak a vállalkozások száma, amelyek a kisvállalati adót választották. A kisvállalati adót, a kivát azok a legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások választhatták a január 15-i határidőig, amelyeknek éves bevétele nem éri el a félmilliárd forintot.

A 16 százalékos adót a nyereségre és a bérköltségre vetik ki, az adóval pedig a társasági adó és a magánszemélyek utáni közterhek alól mentesül a cég, és egy fix, telephelyenként 2,5 millió forinttal az iparűzési adót is meg lehet váltani. A kiva kudarca több tízmilliárdot spórolhat meg az idei költségvetésnek. Hasonló, pozitív kockázat lehetett volna az idei évre a 2012-es sikertelen mobil-telefon frekvencia tender megismétléséből származó, mintegy 30 milliárd forint bevétel, a legutóbbi hírek alapján azonban úgy tűnik, ezzel nem érdemes kalkulálni.

Sok tételnél optimisták

A közműadóból számolt 60 milliárdos bevétel elméletben nem feltétlen túltervezett, ugyanakkor az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a behajthatóság számos esetben kérdéses, a földhivatali nyilvántartások gyakran nem adnak kellő támpontot az apparátusnak, hogy eldöntsék, melyik vezeték kihez tartozik. Az online szerencsejáték megadóztatásából és a Szerencsejáték Felügyelet többletbefizetéséből a kormány összesen 20 milliárdot vár, ennek a fele teljesülhet. A bürokráciacsökkentő 30 milliárd szintén legfeljebb 15 milliárdos pluszt hozhat. A nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése 51 milliárd helyett inkább lesz 29 milliárd, és várhatóan a Magyar Államkincstártól várt bevételek sem teljesülnek majd a várt mértékben.

Legvalószínűbb kockázatok az elfogadott költségvetésben:

Most dől el minden

Bár a fent felsorolt kockázatok, alultervezett tételek nem mindegyike csap le azonos valószínűséggel az idei költségvetésre, kicsi annak az esélye, hogy ilyen rizikós évben a kormánynak további költekezésre nyíljon lehetősége. Ha tényleg tartani akarja a deficitcélt, akkor könnyen előfordulhat, hogy még év közben újabb, egyenlegjavító csomagok bejelentésére kényszerül.

Az újabb megszorításokban viszont a kormányzati mozgástér már rendkívül szűk, a forgalmi típusú adókban így is rekorderek vagyunk, a személyi jövedelemadó emelése, a nyugdíjak csökkentése alighanem politikai öngyilkosság lenne. A vagyoni típusú adók bevezetését korábban kizárta a kormány. A kiadások további csökkentése, a szociális támogatások szűkítése terén pedig máris kérdéses, hogy hogyan teljesíti a kormány a kitűzött számokat.

Az unió feltehetőleg nem siet majd Magyarországot kiengedni az eljárás alól, ha nem talál mindent teljesen rendben. A költségvetési kockázatok tükrében pedig nem is lenne túl nehéz dolga, ha meg akarná indokolni, hogy miért tartja Magyarországot továbbra is a szégyenpadon. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy a kormány a másik utat választja. Belátva, hogy a gazdasági és politikai elvárásait nem tudja összehangolni, lassan elkezdi azt kommunikálni, hogy a túlzottdeficit-eljárás valójában nem is olyan fontos kérdés, és megkezdi a választási költekezést.