További Gazdaság cikkek
- Fontos uniós listán került az élbolyba Magyarország
- A 4iG Csoport 60 millió forint értékű digitális fejlesztéssel támogatja a gyógyításban részt vevők munkáját
- Bár a vállalatok terheit emelik a bankok, a végén a magyar emberek fizetnek
- A Zsolnay többségi tulajdonosa levédetné a „Dubai Csoki” kifejezést
- Barna Zsolt: A legtöbb bankadót fizetjük – akkor milyen állami hátszélről beszélnek?
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. valósítja meg az elektronikus útdíj beruházást - mondta a Napi Gazdaságnak Vályi-Nagy Vilmos, a fejlesztési tárca infokommunikációért felelős helyettes államtitkára, aki egyben azt is jelezte, hogy a beruházás így is a korábbi ütemezés szerint halad, július elsejére elkészülnek.
Visszatáncolt a Getronics
Az e-útdíjat idén júliustól kellene szedni, a rendszer kiépítésére tavaly szeptemberben írt ki az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést. A tender azonban négy hónap után lényegében eredménytelenül zárult, miután a nettó 35 milliárdos ajánlatával győztes Getronics visszalépett, a másik érvényes ajánlatot benyújtó, a munkát 52 milliárdért vállaló T-Systems Magyarországot pedig nem hirdették ki második helyezettnek, így nem léphetett a visszatáncoló győztes helyére.
Az államtitkár szerint a sajtó rosszul interpretálta a miniszterelnök szavait a közbeszerzésről. Orbán Viktor ugyanis nem azt mondta, hogy nem lesz közbeszerzés; azt mondta, hogy ilyen közbeszerzés nem lesz még egyszer, mondta az MTI-nek Vályi-Nagy Vilmos.
A beruházás során élnek a központosított közbeszerzés lehetőségével, amivel a vásárlásokat esetenként néhány nap alatt le lehet bonyolítani. A helyettes államtitkár a nemzeti távközlési gerinchálózat létrejötte alkalmából tartott sajtótájékoztató után beszélt erről.
A teherautókat érinti
Az e-útdíj, amelyből az idei 75 után jövőre már 150 milliárdos bevételt vár a kormány – bár egy múlt év eleji szakértői anyag 110 milliárdot tart reálisnak – a mostani átalánydíjassal szemben használatarányos díjfizetést jelent. Az új rendszerben az eddigi tervek szerint kizárólag a tehergépkocsik fizetnek majd a megtett távolsággal arányos díjat az autópályákon, autóutakon és egyes főútszakaszokon, összesen 6318 kilométeren.
A 3,5 tonna feletti járművek számára az M0-ás körgyűrű és az azon belüli gyorsforgalmi szakaszok, valamint az M31 kivételével a teljes gyorsforgalmi hálózat díjköteles lesz. A személygépkocsik és autóbuszok a jelenleg is működő e-matricás rendszerben maradnak.
Az állam korábban a magánkézben lévő hálózatokat bérelte, 2010-ben azonban arról döntöttek, hogy az állam tulajdonában lévő infrastruktúra felhasználásával elégítik ki a közigazgatás kommunikációs igényét. A jelenlegi szolgáltatáshoz tavaly alapított MVM Net Zrt. infrastruktúráját használják, a szolgáltatást pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. végzi. Erre azáltal nyílt lehetőség, hogy a több ezer kilométeres optikai hálózattal rendelkező MNV szabad kapacitásokkal is rendelkezett - tette hozzá Téren Róbert, a tavaly alapított MVM Net Zrt. vezérigazgatója.
A hálózatra illetve a migrálásra 5,7 milliárd forintot költöttek - mondta Vályi-Nagy, de további fejlesztéseket is terveznek, ezek értéke 2-3 milliárd forint körül lehet, amit uniós támogatással kívánnak megvalósítani. Korábban az állam teljes távközlési hálózattal kapcsolatos kiadása évi 25 milliárd forint volt, jelenleg pedig 15 milliárd - tette hozzá Vályi-Nagy. A nemzeti távközlési gerinchálózat jelenleg mintegy 3600 végponttal rendelkezik, és mint Vályi-Nagy elmondta, a későbbiekben újabb intézményeket - a járási, önkormányzati, egészségügyi - akarják kiszolgálni ezen.
Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója elmondta: jelenleg bérelt vonali és hangszolgáltatást nyújtanak az intézmények számára, napidíjig ez utóbbira 51 intézménnyel kötöttek szerződést összességében pedig 121 intézményi megállapodása van a NISZ Zrt-nek.
A helyettes államtitkár lapunk érdeklődésre azt is elmondta, hogy amennyiben az elektronikus útdíj kapcsán az előbbi cégek felkérést kapnak, akkor ezek is bekapcsolódnak a projektbe.
Az MVM Net tulajdonos a negyedik, állami mobiltelefon társaságban, az MPVI Mobil Zrt-ben. Lapunk azon kérdésére, hogy milyen jövőképe lehet ennek a társaságnak Vályi-Nagy azt mondta, hogy ennek megválaszolásával megvárják a Kúria döntését.