Mi vár a Malév-utódra Budapesten?
További Gazdaság cikkek
- A Zsolnay többségi tulajdonosa levédetné a „Dubai Csoki” kifejezést
- Barna Zsolt: A legtöbb bankadót fizetjük – akkor milyen állami hátszélről beszélnek?
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
Csaknem egy év telt el azóta, hogy hatvanhat évnyi működés után a Malév csődbe ment. Több utódvállalatról is szó volt az elmúlt egy évben, a legfrissebb hírek szerint még ebben az évben Hungarian World Airways (HWA) próbálja meg átvenni a Malév szerepét. Az Utazó turisztikai magazin részletes áttekintést ad, mi történt Budapest Airporttal az utóbbi egy évben.
A Malév csődje után a legnyereségesebb járatok hamar elkeltek, írja a magazin, amely a HWA színre lépéséről hírt adó német információkat közzétette. A Wizzair a legtöbb Malévos jogot elnyerhette. Új légitársaságok jelentek meg, a Lufthansa 72 órán belül elindította járatait Hamburgba és Berlinbe. A ferihegyi reptér fapados forgalma 28 százalékról 52 százalékra növekedett. Másfél millió átszálló utast vesztett a reptér, a tengerentúli közvetlen kapcsolatai is megszűntek.
Bár az olcsó járatok növekedése miatt Budapest egyre nagyobb bulicélponttá válik, de a nyereségesebb céges és konferenciautak drasztikusan csökkentek. Ez az üzleti turizmusnak is rosszat tesz. A járatok megszűnésével a jegyárak is jelentősen drágultak. Például Isztambulba, Moszkvába vagy a Balkánra akár 50 százalékkal is többe kerülhet a jegy. Több balkáni célállomással megszűnt a közvetlen kapcsolat, ami a budapesti reptér "ezüst ékszerének" volt tekinthető.
Egy saját légitársaság kiesése, aki itt alakítja ki a bázisát, nemcsak a reptér, de az ország leértékelősédéhez vezethet a nemzetközi légi iparban, írja a turisztikai lap. Így csak maradnak azok a fapados légitársoságok, aki csupán egy-egy járatot üzemeltetnek. Ezért is fontos egy központi légitársaság, amely azonban nem jelent állami tulajdont, de még csak résztulajdont sem feltétlenül. A HWA képviselői szerint már az állam passzív hozzállása is segítség, szakértők szerint viszont szükség van minimum a kormány jóváhagyására. Az anyagi hozzájárulás és fontos lenne, de erre kevés az esély.
De mi is kell egy új légitársaság beindításához legjobban? Rengeteg pénz. A légi fuvarozási ipar ugyanis nem túl jövedelmező, de annál tőkeigényesebb. Ezen kívül meg kell szerezni a lízingelt gépekre a hatósági engedélyeket is. A Malév-utód A330 és A340 típusú gépeket akar majd használni, melyek még nem voltak magyar forgalomban. Szükség van még bankgaranciákra, biztosításokra, nyílvántartó, üzemeltetési rendszerre. A célállomásokra vonatkozó kétoldalú légügyi egyezményekre, amiket szinte már lehetetlen megszerezni forgalmasabb repülőterekre, legalábbis forgalmas időpontban. Ez alapján menetrendet kell készíteni, megállapodást kötni a repterekkel és az utazási irodákkal.
Ami ezek mellett legalább ennyire fontos, az hogy egy globális légitársasági szövetségi partnert találjon magának a HWA, ezáltal biztosítva, hogy az egész világra kiterjedő hálozatot biztosíthassanak az utasaiknak. Szakértők a Malév bukását ezzel is magyarázzák, hogy nem tudott jól integrálódni a globális légiforgalomba.