Boltbezárási hullám lehet a nemzeti dohányból

Eddig nem kifogásolta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az új dohányboltok kínálatának szerény mértékű bővítését (szerencsejáték), a jelenlegi új javaslatot (hírlap, szeszes ital, üdítő, kávé) viszont az élelmiszer-kereskedelmi kisvállalkozásokra nézve súlyos veszélyként értékeli.

Vámos György, a szövetség főtitkára a Napinak elmondta: az 500 milliárd forint forgalmat mutató dohánypiacon jelenleg 4-5 százalék árrést hagynak a gyártók a kereskedőknek, ami mellett a jövőben a hatezer új nemzeti dohányboltnak körülbelül 25 milliárd forint jövedelme maradna (beleszámítva az új rendszerben felszabaduló szállítási és eladóhelyi reklámozási költségeket is). Ez azt jelenti, hogy egy dohányboltnak egy hónapban átlagosan 350 ezer forint árréstömege maradna kiadásai fedezésére, ami az átlagot tekintve kevés lenne a talpon maradáshoz és a biztos megélhetéshez. Az OKSZ legutóbbi javaslata az volt, hogy a cigarettán lévő árréstömeget kellene megemelni.

Az országgyűléshez benyújtott termékbővítésre vonatkozó új javaslat ellentmondásos helyzetet teremthet − mondja Vámos − és sok élelmiszer-kereskedelmi kisvállalkozás létét veszélyezteti. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése (alkoholtartalmú ital, alkoholmentes ital, szeszes ital, kávé, dohányáru), amelyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40 százalék körül mozog (a 2008−2012 közötti teljes ötéves időszakot áttekintve).

Ha csak a cigarettaforgalom esik ki, az még nem jelentene a kisboltoknak komolyabb problémát, legfeljebb a forgalmuk csökken, nem pedig a nyereségességük, ám a termékbővítés miatt a nemzeti dohányboltok a legnyereségesebb termékek forgalmába is belecsíphetnek. A jelenlegi piaci környezetben pedig Vámos szerint egyetlen kereskedő sem engedheti meg magának a további forgalomcsökkenést − az ugyanis üzletbezárásokhoz vezet.

Mindemellett a Napi Gazdaság információi szerint gond lehet a pályázati határidővel is − attól függően, hogy mikor tárgyalja a parlament a termékbővítésre vonatkozó módosítást. Úgy tudni, hogy csak február 18-án döntenek a képviselők, vagyis a Magyar Közlönyben éppen a pályázatbeadási határidőben jelenne meg a jogszabály. Lehetőség van egy alternatív üzleti terv beadására, amiben a trafikos számol a szortimentbővüléssel, ám aki veszít a pályázaton, joggal hivatkozhatna arra, hogy szűk volt a határidő, és a kiírás napjáig a jogszabályban nem szerepelt a bővebb termékkínálat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!