Járai: Az új jegybankelnök sem hoz növekedést

"A legnagyobb gond a gazdasági növekedés hiánya. A kormány tényleg sok eredményt ért el sok területen, de növekedés még mindig nincs, és a gazdaság növekedési potenciál nulla körüli szinten van. Sok mindent el lehet érni, de ha mindez nem szolgálja a növekedést, akkor instabillá teszi az eredményeket és sokat levon belőlük. A hiánycsökkentés, az adósságcsökkentés, a devizakitettség mérséklése akkor lenne valóban eredmény, ha ezeket a növekedés alátámasztaná és tartóssá tenné" - mondta Járai Zsigmond volt jegybankelnök a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozóján.

Szerinte a növekedés hiánya miatt egyre több egyszerinek mondott intézkedés kell, de ez egy ördögi körbe visz, mert a növekedés pont az ilyen eseti, növekedés ellenes lépések miatt nem indul meg. Ha pedig nincs növekedés, akkor az államadósság folyamatosan emelkedni fog. Lehet új munkahelyeket teremteni a gazdaságban, de ezek nem lesznek stabilak növekedés nélkül, mondta Járai, aki lépésről lépésre végigvette, hogyan került az ország ilyen helyzetbe.

Járai szerint a kormány jó célokat tűzött ki, amikkel mindenki egyetérthet, és a rendkívüli nehézségek ellenére eredmények is voltak: adósságcsökkentés, költségvetési hiány leszorítása, devizakitettség mérséklése. Ezek mind kellettek, de hiányzik a stabilitás, a kiszámíthatóság és a bizalom.

"El kell ismerni, hogy nehéz volt az örökség a választások után, nehéz az európai bizonytalanság miatt, a lomha német gazdaság miatt. "De a jó célok is a visszájukra tudnak fordulni. Például a devizakitettség csökkentéséhez vezető út - végtörlesztés, árfolyamrögzítés - több gondot okozott, mint amennyi problémát megoldott."

"Túl sok konfliktust vállal fel a kormány, sok fronton zajlik az átalakítás, a kormány pedig olyan új és ismeretlen módszereket alkalmaz, melyek értetlenséget szülnek a világban, illetve olyan érdekeket setének, melyeket sokkal jobban tudtak artikulálni az érintettek, mint ahogy a kormány a saját céljait meg tudta fogalmazni és el tudta adni" - vélte. Járai szerint olyan környezet kell, amiben a bankok és a vállalkozások előre tudnak tervezni.

Mire jó az IMF?

"Az IMF-megállapodásra feltétlenül szükség lenne a stabilitás megteremtéséhez. Nem csak az a szerepe, hogy olcsóbban lehetne finanszírozni az államadósságot, a megállapodás bizalmat teremtene, ami olcsóbb hitelekhez juttatná a bankokat és a vállalkozásokat."

A befektetők azt gondolják, hogy amíg magyar gazdaságpolitikát nem hitelesíti a valutaalap, addig kevesebb pénzt hoznak ide, mert nem látják pontosan, hogy hogyan fog változni a gazdasági környezet. A megállapodás ezért a magyar kormánynak mindenképpen érdeke lenne.

2008-ban attól lehetett tartani, hogy dől a dominó, ha Magyarország nem fizetőképes. Most ennél jobb a helyzet, stabilabb a költségvetés, csökkenő pályára állt az államadósság. Így nem vagyunk benne a veszélyzónában, a valutaalap sem érdekelt annyira a megállapodásban. "A mai magyar gazdaságpolitikát a valutaalap nem szívesen hitelesítené" - fogalmazott Járai.

A bankrendszer szerepe

"A pénzügyi közvetítőrendszer a biztosítókkal, bankokkal és a tőzsdével együtt rendkívül fontos, de ez az utóbbi években háttérbe szorult. Az, hogy ezek a rendszerek stabilak legyenek, alapvető érdeke az országnak, hiszen ezek az intézmények a gazdaság lelkei, így csak velük együttműködve lehet növekedést elérni." Járai szerint még az IMF-megállapodásnál is fontosabb lenne ezzel a szektorral megegyezni. "Ha ezeket az intézményeket kiszorítjuk a gazdaságból, akkor a növekedés egyik forrását öljük meg."

"Régen azt tanultam, hogy a monetáris politika a hosszú távú növekedés szempontjából semleges. A rövid távú hasznokat ugyanis később a magasabb inflációban kell megfizetni, ami visszafogja a gazdaságot, tehát nem érdemes a jegybankot gazdaságélénkítésre használni" - mondta Járai.

Szerinte az MNB-nek számos eszköze van, ezeket a magyar jegybank talán nem használta elég élénken. A mostani instabilitás és együttműködés körüli problémák nem segítik a gazdasági stabilitást. Ha a jegybank döntései folyamatos feszültségekkel járnak, az rossz a növekedésnek és kiszámíthatatlanságot sugall. A helyzet javulásához viszont nem kell stratégia együttműködési megállapodás, hiszen mindkét szereplőnek az a feladata, hogy az ország érdekeit szolgálja, a jegybank függetlensége pedig kulcskérdés.

Jó kormányzás kellene

Járai szerint azonban a jegybank új vezetéséhez nem szabad túl nagy reményeket fűzni. "Az új elnökkel sem fog beindulni a növekedés, nem szabad túl nagy reményeket táplálni. Jelentősebb fordulatot csak hosszabb távon lehet elérni. Az állam irányítása szakembereket és jó kormányzást igényel, meg lehet csinálni, de csak a felsoroltak figyelembe tartásával."

A devizatartalékról azt mondta: "Ma 34 milliárd a tartalék, erre azt mondják, hogy ez rendben van. Szerintem a tartalékot lehet csökkenteni, de akkor a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát kellene növelni. Például az IMF-megállapodás döbbenetes módon csökkentené a devizatartalék-igényt. Minden olyan lépés, ami nagyobb biztonságot eredményez, az csökkenti a devizatartalék-igényt, minden ezzel ellentétes irányú lépés pedig növeli."

Kovács: Az állam nem tudja finanszírozni a gazdaságot

A legfontosabb a stabilitás és a kiszámíthatóság erősítése - erősítette Járai mondanivalóját Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a találkozón tartott előadásában. Szerinte negatív forgatókönyv esetén 300 milliárdos kockázat lesz az idei költségvetésben, amire nincs fedezet. Magyarország 2013-as finanszírozása megoldott lesz, a gazdasági növekedés viszont az előrejelzettnél elképzelhető, hogy gyengébb lesz.

Kovács kiemelte a tőkevonzó képesség erősítésének fontosságát, szerinte a külföldi tőkebeáramlás nélkül elképzelhetetlen a versenyképesség javulása és a fenntartható növekedés. Lehetetlen, hogy állami forrásokból finanszírozzuk a magyar gazdaságot. A nagy cégek a saját bankjaikat hozzák, a kkv-szektor pedig rá van utalva a külföldi kereskedelmi bankok hiteleire. Kovács szerint tovább kell erősíteni a vállalkozóbarát adózást, a különböző szektoradók nem jók a növekedésnek. Szerinte a nyugdíjaknak és a szociális transzfereknek egyensúlyban kell lenniük az ország gazdasági teljesítményével. A 2014-es év sikerét az határozza meg, hogy sikerül-e növekedési fordulatot elérni, vélte.