Valér
4 °C
8 °C

Simor: Nagyon lecsúsztunk

2013.02.12. 16:12

Simor András, az MNB elnöke előadást tartott a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett XII. Pénzügyi csúcstalálkozón. Simor András előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságot az alacsony növekedés és a magas finanszírozási költségek miatt továbbra is fenntarthatósági kockázatok jellemzik.

A jegybank elnöke kifejtette, hogy bár a gazdaságpolitikának korlátozott a mozgástere, de az erőfeszítéseknek a jól azonosítható strukturális gyengeségek leküzdésére kellene irányulniuk.

Megint kiszámítható környezetet kért

Törekedni kellene az intézményi stabilitás, a kiszámítható szabályozási környezet megteremtésére, a hitelezés élénkítésére, a munkapiac rugalmasságának növelésére és az innovációs képesség erősítésére.

Simor előadásában újra felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika alapvetően a ciklikus ingadozások ellensúlyozására képes és nem-konvencionális eszköztárával csak akut pénzpiaci zavarok esetén avatkozik be.

A piaci elemzők nem számítanak a növekedésünk számottevő gyorsulására
A piaci elemzők nem számítanak a növekedésünk számottevő gyorsulására

Az MNB a növekedéshez elengedhetetlen stabil, kiszámítható üzleti környezet kialakulásához az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud leginkább hozzájárulni. A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása pedig a hitelezési hajlandóság normalizálódását és a hatékony pénzügyi közvetítést támogatja.

Másodikból majdnem utolsók?

A külkereskedelmi egyenlegben komoly többlet keletkezett, és ez a váltás nemzetközi szinten is elismerésre méltó. Viszont a külső adósság alig csökkent, aminek az egyik oka, hogy a forint 20 százalékkal gyengébb, mint a válság előtt volt. A gazdaságunk továbbra is sérülékeny, az ország sebezhető, mert a bruttó eladósodottság magas.

Pozitív, hogy a kormány elkötelezett a hiány 3 százalék alatt tartásában, de ahhoz, hogy az államadósság is csökkenjen, növekedés és alacsony kockázati felár is kellene. Az adósság a hólabda-hatás miatt magas, ez a reálkamat (az infláció fölött lévő kamatszint) és a növekedés különbségéből adódik össze. Mivel a kamat az infláció fölött van (a magas országkockázati felár miatt, ami sokat csökkent, de a nemzetközi átlagnál még így is magasabb), és növekedés nincs, sőt, csökken a gazdaság teljesítménye, ezért nem tud érdemben mérséklődni az államadósság sem.

A magyar külkereskedelmi egyenleg sem az elképesztő exportjavulás miatt történik, hanem azért, mert az import a belső fogyasztás miatt visszaesett. Az elmúlt években az exportunk növekedése csak a világ exportnövekedésével együtt bővült, tehát nem tudtunk érdemben előre lépni

Simor az MNB adatai alapján elmondta: míg 2000-ben Magyarország az egy főre eső GDP-ben Csehország mögött a második helyet foglalta el a Baltikummal kibővített régióban, 2011-re a negyedik helyre csúsztunk le, és a nemzeti jegybankok előrejelzései szerint 2014 még lejjebb csúszunk, akkorra valószínűsíthető, hogy már csak Románia lesz mögöttünk.