Valér
2 °C
8 °C

Simor beszólt Domokosnak

2013.02.12. 11:38

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajnálattal fogadta, hogy a monetáris politika költségvetési kockázatairól készült állami számvevőszéki tanulmányról a sajtóból értesült és az ÁSZ szakértői nem tartották érdemesnek, hogy a tanulmány egyes megállapításiról az MNB-s kollégákkal konzultáljanak.

Domokos Lászlóhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez - akivel Kovács Árpád elnök mellett ketten alkotják a Költségvetési Tanácsot - hétfői keltezéssel intézett levelében "az állami intézmények között minimálisan szükséges együttműködés jegyében" foglalta össze az MNB véleményét a tanulmányban megfogalmazott  néhány állításáról és javaslatról a jegybankelnök.

A tanulmány teljes címére - "A monetáris politika költségvetési kockázatai különös tekintettel az adósságszabályra" - utalva az MNB elnöke előrebocsátja, hogy mivel az MNB tevékenységét az államadósság szabály közvetlenül nem érinti, arról nem kíván állást foglalni.  A Költségvetési Tanács tagjaként az a véleménye, hogy az ÁSZ javaslatait még utólag is célszerű lenne a tanácsban  megvitatni, tekintettel arra, hogy az adósságszabály alkalmazása közvetlenebbül  nem az Állami Számvevőszéket érinti, hanem a Költségvetési Tanácsot.

Az ÁSZ elnökéhez intézet levelében Simor András megjegyzi, hogy az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik a szervezet feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze, vagy arról javaslatokat fogalmazzon meg.

"Ha így lenne, ezzel az ÁSZ túllépné hatáskörét és ellentmondásban  kerülne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkelyével, illetve a Magyar Nemzeti Bankról Szóló törvény 1.§ (2) bekezdésével" - írta az MNB elnöke, aki ezért mélységesen egyetért Domokos Lászlónak a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésével, miszerint a tanulmánnyal nem üzenni szeretnének  a jelenlegi vagy jövőbeli jegybankelnöknek és nem is javaslatot tesznek. Ennek fényében még furcsábbnak találja a jegybank elnöke azokat a tanulmányba foglalt javaslatokat, amelyek a monetáris politika eszközeire, illetve a devizatartalékok szintjére vonatkoznak.

Simor András vitatja az ÁSZ tanulmányában a jegybank veszteségeinek csökkentésére felvetett lehetőségeket. Az ÁSZ egyik felvetése szerint a jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozásával lehetne javítani a monetáris politika megvalósításának költséghatékonyságát. Az MNB elnökének érvelése szerint a kéthetes betét mennyiségi korlátozása esetén a kereskedelmi  bankok felesleges likviditásukat egynapos jegybanki betétben helyeznék el, amelynek kamata egy százalékponttal alacsonyabb, így kvázi ez válna az irányadó kamattá. A mennyiségi korlátozás hatása tehát egyenértékű lenne az alapkamat csökkentésével, vagyis a monetáris lazítással - teszi hozzá.

A devizatartalékok helyes szintjét feszegető kérdésre az MNB elnöke leszögezi, hogy a devizatartalékok jelenlegi szintje nem haladja meg a monetáris tanács által meghatározott mértéket, a csökkentésükre a jövőben úgy és olyan mértékben van lehetőség, ahogy az ország külföldi adóssága, sebezhetősége is csökken. Simor András hozzátette, hogy ez a folyamat már elindult és ennek megfelelően a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető.

A számvevőszéki tanulmány kifogásolta,  hogy a devizatartalékok növekedése 2009 és 2011 között fokozta az MNB veszteségessé válásának kockázatát, hiszen a tartalékok mértékével nő a kihelyezett tartalék kamatbevétele és a forrását finanszírozó kamatkiadás különbözete. Simor elismeri, hogy a devizatartalékok alacsonyabb és a finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közötti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény kibocsátásai biztosítják a devizát a tartalékokhoz, így a költségvetés is egyidejűleg élvezi a devizaadósságnak a forintadósságnál alacsonyabb kamatköltségét.

A költségvetést és a jegybankot az államháztartás közös egységeként konszolidáltan tekintve a devizatartalék tartásának valós költsége nem a deviza és a forint kamatok különbsége, hanem a devizatartalékon elért és az állam által kibocsátott devizaadósságának különbözete. A tartalék tartásának költsége, tehát a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhető el - érvelt a jegybank elnöke.

Az ÁSZ közleményben utasította el a vádakat

Az ÁSZ honlapjára feltett válasz szerint a szervezet pénteken bemutatott tanulmányával törvényben meghatározott kötelességét látta el, nem lépte túl hatáskörét.

Az ÁSZ egyértelműen jelezte, hogy az elemzést elsősorban a KT munkájának támogatására készítette, abban a jegybank alaptevékenységével, a monetáris politikával nem foglalkoztak - olvasható a számvevőszék honlapján.

"Mindebből következik, hogy az Állami Számvevőszék nem lépte túl a hatáskörét, így Simor András elnök úr ezzel kapcsolatos kijelentését az Állami Számvevőszék a leghatározottabban visszautasítja" - fogalmaz a közlemény.

Szeriontük Simor András állításával szemben az ÁSZ egyetlen javaslatot sem tesz, csupán megfontolandó kérdéseket vet fel.     Mindez épp abból adódik, hogy az ÁSZ még a látszatát is el kívánta kerülni a monetáris politika befolyásolásának - olvasható.

A közlemény szerint "megtévesztő és félrevezető az a beállítás, amely szerint az Állami Számvevőszék tanulmánya kérdéseit kizárólag a Magyar Nemzeti Bank figyelmébe ajánlja, hiszen számos olyan felvetést is tartalmaz a nemzetközi példákon alapuló elemzés, amely a végrehajtó hatalom, a kormányzat képviselőinek szól".

Az ÁSZ-nak mint a közpénzek és a közvagyon felett őrködő legfőbb ellenőrző intézménynek azonban "a jegybank elnökének hozzáállásától függetlenül" kötelessége az adófizetők pénzének védelme.  Ezért nem hagyhatja szó nélkül, ha a költségvetést több tíz-, vagy akár százmilliárd forintos kockázat terheli, vagy ennek kockázata újra és újra felvetődik - írta az ÁSZ.